Browsing All posts tagged under »spiró_györgy«

Na, mizu? | Szevasz (Szerk.: Péczely Dóra) – 25 kortárs novella

december 2, 2021 Írta:

0

H. Móra Éva | Nagyon vártuk! Biztos vagyok benne, hogy sokunk nevében mondhatom ezt, akik aggódva figyeljük a felnövekvő nemzedék olvasási szokásait, alakuló viszonyát az irodalomhoz. A hivatalos, törvények által szabályozott oktatás – nem lehet elégszer elmondani – sajnos nem támogatja a fiatalok könyvbaráttá válását. Inkább kedvüket szegi a tankönyvek szépirodalmi kínálata. Ha nincs lelkes, […]

Csehov: Ivanov (részlet)

október 17, 2021 Írta:

0

Első felvonás Kert Ivanov birtokán. Balról teraszos ház homlokzata. Az egyik ablak nyitva. A terasz előtt félköríves térség, ahonnét sétautak indulnak a kertbe. Jobboldalt kerti székek és asztalok. Az egyik asztalon lámpa ég. Esteledik. A függöny felhúzásakor hallani, ahogy a házban zongora-hegedű duettet tanulnak. [[ 1. ]] Ivanov és Borkin. Ivanov az asztal mögött ül […]

»Hogy mennyire unlak én titeket!« | Csehov: Ivanov

október 17, 2021 Írta:

0

Pál Attila | Színdarabot olvasni különös, de izgalmas szórakozás. A szerző utasításai szerint gondolatban berendezzük a színpadot, elképzeljük a párbeszédet, a gesztusokat, nevetéseket és sírásokat. Apránként kialakul a képzeletbeli szereposztás is, és akkor már olyan gördülékenyen halad (belül halljuk!) az „előadás”, mintha rendezőként ülnénk a főpróbán. Különösen izgalmas, ha olyan színmű kerül a kezünkbe, amelyben […]

Kompországból Zombiország | Spiró György: Mikor szabad ölni?

július 21, 2021 Írta:

0

Eszéki Erzsébet | Spiró György évtizedek óta tart tükröt elénk színműveiben, regényeiben, novelláiban. Néhány tükör-drámájából hatalmas színházi siker született, ilyen volt például a Katonában az 1986-ban bemutatott, legendás Csirkefej, a legfrissebbek közül pedig a Széljegy, szintén a Katona előadása, a Kamrában látható (mindkettőt Zsámbéki Gábor rendezte). Ma is szenvedélyesen foglalkoztatják őt korunk problémái és figurái, […]

Hideg van, a pénz elfogyott, nagy borravalókat adunk, az élet savanyú | A. P. Csehov: Meggyeskert

szeptember 30, 2020 Írta:

0

Bíró Zoltán István | Ha csak a címet fordították volna félre… De nem: a Meggyeskert már az első, korabeli moszkvai előadásán mondhatni gellert kapott, s aki legutóbbi időkig Csehov-darabot látott a színen, meglehet, nem igazán Csehovot látta. Legtöbben úgy gondolunk a Csehov-művekre, hogy azokban kopott deszkákon magányos lelkek sóhajtozva susogják a távoli orosz nagyváros nevét, […]

Ha csak szabad, akkor ízesebb | Nem kötelező (Szerk.: Király Levente) – Kortársak és kimaradók

július 22, 2020 Írta:

0

H. Móra Éva | Most nem időznék azoknál a kérdéseknél, amelyek nemcsak a pedagógusokban, de minden józanul gondolkodó civilben fölmerülnek: Miért volt szükség külön, nem tankönyvként kiadott szöveggyűjteményre? Hogyhogy kimaradnak a „hivatalos” tananyagból a kortárs írók? Miért kell egy írónak meghalnia ahhoz, hogy meglássuk műveiben az értéket? (A magyar nyelv és irodalom tantárgy kötelező törzsanyagában […]

Nyilvános töprengések könyve | Vírus után a világ*

július 14, 2020 Írta:

1

Cserhalmi Imre | Tényleg: mi lesz utána? Ez a kérdés éppen annyira globális érvényű és méretű, mint a járvány, amelyből keletkezett. De csupán abból? Lehet-e az „után”-ról gondolkodni az „előtte” felfedezése nélkül? Lehet, de nem érdemes. Ebben a kiadó által felkért mind a 44 szerző egyetért. Már az ötlet és megvalósításának tempója is elismerésre méltó, […]

Spiró György: Malaccal teljes éveink (előzetes, részlet)

május 27, 2020 Írta:

0

  Személyes visszaemlékezés az Eötvös Collegiumra, amelynek Spiró György is tagja volt a hatvanas évek második felében. Az írásból megismerjük a kollégium belső szokásait, rítusait, mindennapjait. Spiró a rá jellemző módon nemcsak felidézi a korabeli eseményeket, hanem elemzi is azokat: kik és miképpen találkoztak akkor a Ménesi úton? Honnan érkeztek a népiek és az urbánusok, […]

Migrénes közállapotok | Spiró György: Egyéni javaslat

október 8, 2019 Írta:

0

Virginiawoolf | Olvasom, hogy akár halálos betegségek kezelésére is gyógyír lehet a nevetés. A gelontológia (nevetéstan) kutatói nem kevesebbet állítanak, mint hogy ez a testet-lelket felfrissítő cselekvés öngyógyító mechanizmusként működik. Arról nincs beható ismeretem, hogy Spiró György konzultált-e a hazai gelontológusokkal, de az biztos, hogy a jelenlegi abnormális közéleti viszonyok között, a humoreszkgyűjteménye – az […]

Égi kocsmákban este hatkor | Svejk / Tatabányai Jászai Mari Színház

szeptember 21, 2019 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A Vidéki Színházak Fesztiváljának utolsó napján, szeptember 8-án láttam a tatabányai Jászai Mari Színház előadását, a Svejket. Előre bocsátom, hogy egyre inkább híve vagyok ennek a színháznak, az utóbbi két-három évben többször is meg­ta­pasz­taltam, hogy érdemes az előadásokért elmenni Tata­bányára, és szerencsére egyre többször talál­kozhatunk velük budapesti vendégjátékokon is. Egyre jobb maga […]

Vendégünk a világ irodalma | 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

április 9, 2019 Írta:

0

Xénia | Április 25-e és 28-a között kerül sor a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a budai Mille­ná­ri­son. Jelszava: Elhozzuk a világot neked! Egy kis szám­bű­vész­kedés: 24 ország képviselteti magát, a három és fél nap alatt hozzávetőleg 850 vendéget – művészeket, írókat, tudósokat – fogadnak. A kö­zön­sé­get 145 kiállító várja színes könyv­kínálattal és összesen csaknem 400 […]

Esterházy gondolatainak nem szabad elhalványodniuk | Dés László az EP-örökségről

december 28, 2017 Írta:

0

L. Horváth Katalin | A 2018-as Zsidó Művészeti Napok-bérlet egyik előadása Dés László műsora lesz, az Egy este Esterházy Péterrel. „Annak idején a fellépéseinket eleinte nagy gonddal készítettük elő – írja Dés a beharangozóban –, nem voltunk biztosak abban, hogy ebből lesz valami, még nem lehetett tudni, mi hogy bírunk vele, és hogy veszi a […]

Kálmánka for President vagy/és szürreális időmustra | Spiró György: Kőbéka

december 27, 2017 Írta:

1

Virginiawoolf | Vérlázító, mit tett már megint Spiró! Fogta a mellettünk elkocogó közeljövőt (a soha meg nem szűnt jelen-múlttal együtt), és szépen áttolta abszurdba. Ettől ha nem is lejtünk örömtáncot, de legalább röhögve szomorkodunk egy sort. Mulattatóan keserédes szóterápia a Kőbéka, amit receptre lenne jó hetente felíratni! Basszus, nem lehet igaz, hogy még mindig az […]

Spiró György: Kőbéka (részlet)

november 28, 2017 Írta:

0

A Kőbéka igazi történelmi szatíra, akkor is, amikor a múltban, és akkor is, amikor a jövőben játszódik: jelenünkbe-elevenünkbe vág. Nem gondolták volna, hogy Kálmánkából ispán lesz. A kukoricásban szülte meg az anyukája, és nagyon meglepődött, mert nem tudta, hogy terhes, pedig volt már egy lánya. Sanyi bácsi akkor már nem élt, egy éjszaka a sínek között tolta […]

Egy sikeres önfejű | Vincze János igazgató, rendező, Pécsi Harmadik Színház

március 16, 2016 Írta:

0

Hárságyi Margit* | Sikert sikerre halmoz Vincze János Jászai Mari-díjas rendező – a Pécsi Harmadik Színház alapító igazgatója –, aki nagy harcokkal érte el mindazt, ami híressé tette az idén harminc éves teátrumot. Az uránbányászok egykori művelődési házában szövetkeztek a Pécsi Nyitott Színpad tagjai és a Pécsi Nemzeti Színház újat akaró, kezdeményező művészei. Profizmus és […]

Spiró György: Diavolina (részletek)

szeptember 25, 2015 Írta:

0

Gorkij családos ember volt, amikor össze­került az asszonyommal, és Jaltában élt a feleségével, Katyerina Pavlovnával, a fiával, Makszimmal és a kislányával, Kátyával. Alekszej otthagyta őket, csak a legényét, Zahar Vasziljevics Szeliversztovot hozta magával a közös háztartásba. Nem hiszem, hogy az asszonyom rájött volna, hogy beleszerettem a szerelmébe, de ha rájött is, aligha érdekelte. Be akarták […]