Browsing All posts tagged under »novellák«

Szürreál és reál | Köves József: Ki hallgat meg egy villamost?

október 19, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Amióta az első egypercesek megszülettek, nagyon sok íróember érzi úgy, hogy végre lerúghatja a szövegterjedelem kötöttségeit. Pedig röviden írni sokkal nehezebb, mint hosszan. Köves József új kötete a pozitív példák egyike. A Ki hallgat meg egy villamost? néhány tucat írása lírai vallomás, egy városlakó nézelődéseinek gyűjteménye. Nem édes, nem keserű, inkább […]

Időlenyomatok | Keresztury Tibor: Temetés az Ebihalban

október 2, 2015 Írta:

0

Novics János | Ha arra lesz kíváncsi a lányom húsz év múlva, milyenek voltak a kétezer-tízes évek Budapesten, gondolkodás nélkül Keresztury kisprózáit (tárcáit? tárcanovelláit?) fogom a kezébe nyomni. Ezeket a finoman meg­mun­kált, gyomorszorító hangulat­jelen­téseket és állapotrögzítéseket, amelyek a pisz­kos pesti utcán kínálkozó helyzet­meg­figye­lésekből szár­maznak, és ahol a nyelv és a látásmód kí­nos pontossággal, érzékletesen mutatja […]

Ebbe bele kell bolondulni! | Forgách András: Valami fiatal szélhámos

július 23, 2015 Írta:

1

Jeges-Varga Ferenc | Osztom a Valami fiatal szélhámos című kötet­hez írt fülszöveg véleményét, én sem hiszek ab­ban a dajka­mesében (FA szóhasználata), hogy az olvasó a belső borítón található kedvcsinálót ol­vasva dönti el, megvegye-e a könyvet vagy sem. „A fülszöveg még abban sem lehet biztos, hogy elolvassák.” Mégis érdemes ezzel az eszesen megírt bevezetővel kezdeni Forgách […]

Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom (részlet)

március 26, 2015 Írta:

0

Augusztus 25-e a nyár legforróbb napja volt, megdőlt minden melegrekord. Fekete cipőben, élére vasalt, sötétkék menedzserpantallóban és rácsos, fehér atlétatrikóban ültem az asztalomnál. A ventilátor zörgött, a légkondit még nem szerelték be. Dőlt rólam a víz. Az utcán alig volt ember, a város szinte kihalt, aki csak tehette, vízpartra ment. Én nem mentem vízpartra, mert […]

Még egy unikumot, főúr! | Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom

március 26, 2015 Írta:

0

Lőrincz Dorottya | Tudtad, hogy miután meghalunk, egy pályaudvarra kerülünk? Vagy, hogy igazából nincs is halál? Hogy a vér igazi gasztronómiai különlegesség, és ezerféleképpen lehet elkészíteni? Hogy a kisiklott életekért általában a szerelem okolható? Hogy vannak dolgok, amik egyszerűen eltűnnek, felszívódnak a semmibe? Például a nők és fél pár zoknik… Ilyen és ehhez hasonló fontos […]

Pontos történetek, hűvösen | Tóth Krisztina: Pillanatragasztó

december 30, 2014 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Micsoda öröm, saját könyvjelzője van! Nekem ez is van olyan fontos, mint a könyv illata. Pedig aztán nem is nagyon lesz szükség rá, mert igazán gyorsan haladhatunk a 25 novellás kötetben. Tóth Krisztina ennyi éve halad írói pályáján. Változatos történeteket fog egybe a gyűjtemény, de a huszonötös szám egyre visszatér, és hasonló […]

A gyengénlátók igyekezete | Papp Sándor Zsigmond: A Jóisten megvakul

december 13, 2014 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | A kötetet záró, A katarzis nehézségei című novella mesélője mindenáron valami közös történetbe akarja rendezni a menetrend szerint közlekedő buszon unottan zötyögő, nemük, életkoruk, státuszuk szerint is sokféle utasokat. Prózáiban Papp Sándor Zsigmond ugyanúgy keresi az emberi életek közös nevezőjét, ami által „a valóságot látnánk a maga pőre mivoltában, smink és tomboló […]

Papp Sándor Zsigmond: A Jóisten megvakul (részlet)

december 13, 2014 Írta:

0

| Gólöröm | A Margit hídon végig az átlépős cselt gyakoroltam. Bogya tudta ezt igazán jól csinálni, még abban a sokszor átázott, szétmálló cipőjében is ördöngös gyorsasággal emelgette a lábát. Nem volt védő, amelyik ne szopta volna be a cselét, s akkor már ott is állt a kapu torkában. Olyan nagy titok nem volt az […]

Nem nagy dolgok | Alice Munro: Drága élet

szeptember 16, 2014 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc |  Vitathatatlanul minden évben nagy a hírértéke annak, kinek ítélik oda az irodalmi Nobel-díjat. Nem törvényszerű azonban, hogy minden esetben találkozik egymással a Svéd Akadémia kultúrpolitikai döntése és a sokszínű olvasói ízlésvilág. De segíthet az eltévedt olvasónak. Az elmúlt években például számos esetben belebotlottam Alice Munro nevébe, de az olyan túl szentimentálisan hangzó […]

Lugosi Lou: Kóma Párizsban (részlet)

augusztus 9, 2014 Írta:

0

| A veje| Sanyi bá’ a melléhez szorította a virágcserepet. Lehet, hogy kicsit görcsösen, lehet, hogy kissé ügyetlenül markolászta, de az utca jeges volt, és a világért sem kockáztathatta meg, hogy megsérüljön a lánya karácsonyi ajándéka, a rózsaszínből lilába, lilából rózsaszínbe futó azálea. Ilyen szépet már nem is lehet kapni, ilyen nagyot még egyszer meg […]

Élet és halál határán | Lugosi Lou: Kóma Párizsban

augusztus 9, 2014 Írta:

0

Z. A. | Mi az emberi lét értelme, miért olyan az élet, ami­lyen, hogyan lehet szépen átélni és túlélni? A választ nem kapjuk készen, és amíg élünk – és ha okosan élünk – lassanként talán meg tudjuk találni. Lugosi Lou, mint már oly sokan, a múltban keresi a feleletet kérdéseire. »Képlékeny, mint a pletyka, / […]

Hidas Judit: Hotel Havanna (részlet)

április 25, 2014 Írta:

0

Hotel Havanna Már alig várta, hogy újra otthon lehessen. Ez a négy nap adta neki az erőt, hogy elviselje a hétköznapokat Németországban. Hiába keresett sokkal többet, hiába fejlődött jobban a szakmájában, hiába volt már autója fél évvel a munkába állása után, itt minden annyira más volt. Nyáron a nap nem sütött olyan vakítóan, hogy az […]

Az oroszlán szelídsége | Hidas Judit: Hotel Havanna

április 25, 2014 Írta:

0

Eszéki Erzsébet | Ritkán találkozhatunk ilyen pontos (al)címadással (Tizenhat szelíd történet). Akkor is, ha az olvasó, aki előzetes információ nélkül kezdené olvasni ezeket, azt hihetné a „szelíd” szó kapcsán, hogy valami szép világba menekülhet. Igaz, már a kötet borítója – a fej nélküli játékbaba egy óriási széken – is mást sejtet. Az igazán figyelmes olvasó […]

Tizenkettő | Forgách András: 12 nő voltam

március 27, 2014 Írta:

2

Vámos Miklós | Aki még sosem volt nő (legalább képzeletben) – nem igazi férfi. Ez úgy hangzik, akár egy idézet, pedig most találtam ki, csak éppen gyanús, hogy már másnak is eszébe juthatott. Hiszen kézenfekvő. Férfi létünk hitelesítői a nők. Gondolom, fordítva éppúgy igaz: nem lehet igazi nő, aki (legalább képzeletben) még sosem volt férfi. […]

Múltunkban a jövő | Schäffer Erzsébet: Álmok kertje

február 19, 2014 Írta:

2

Zemen Annamária | Minden reggel ott látom az üzlet előtt a fiatalokból álló csoportot. Iskolába tartanak, előtte még leállnak az utcán: szívják a cigarettát, közben energiaitalt iszo­gatnak. Menőznek, zsír­király, amit csinálnak, ez a trendi, ez a kúl, ez a szupcsi. Kezükben az „okostelcsi”, fülükben du­gók. Védekeznek, a külvilágtól zárják el ma­gukat. Magányosak. „És teljes vértezetünkben […]

Schäffer Erzsébet: Álmok kertje (részlet)

február 19, 2014 Írta:

2

Gyémánthántolás Egyszer, egy hosszú éjszakán át egy fiatal nő volt nálunk. A gondolatait jegyezgettem, tele lett velük egy füzet. Férfiakról és nőkről beszélgettünk, gyerekekről, kapcso­latokról, házas­ságról. Mesélte, amikor a férjével összeházasodtak, a karnagytól, aki­nek a kórusába jártak, különös nászajándékot kaptak. A kar­nagy, a felesége és a leánya a lakodalmukon egy Bach-művet játszott el nekik. Ez […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.