Az oroszlán szelídsége | Hidas Judit: Hotel Havanna

Posted on 2014. április 25. péntek Szerző:

0


Hidas_hotel-Havanna-bor180Eszéki Erzsébet |

Ritkán találkozhatunk ilyen pontos (al)címadással (Tizenhat szelíd történet). Akkor is, ha az olvasó, aki előzetes információ nélkül kezdené olvasni ezeket, azt hihetné a „szelíd” szó kapcsán, hogy valami szép világba menekülhet. Igaz, már a kötet borítója – a fej nélküli játékbaba egy óriási széken – is mást sejtet. Az igazán figyelmes olvasó pedig, aki a Hotel Havanna borítóját kihajtja, belül találkozik az elkerekedett szemű, tátott szájú, szinte kiáltó babafejjel.

Bámulatosan pontos a Hidas Judit által adott cím, mert a felszínen valóban mindenki szelíd, de ami a felszín alatt fortyog, az mellbevágó világot sejtet. Együtt (vagy sokszor inkább csak egymás mellett) élő emberek olyan mélyre elnyomott indulattal tudják gyűlölni egymást, egyáltalán: miközben látszólag rendben mennek a dolgok, alszunk, felkelünk, dolgozunk, családunk, gyerekünk van (azt nem írom, hogy gyereket „nevelünk”) – közben annyi indulat forr bennünk, hogy csoda is lenne, ha mindez nem törne felszínre. Akár a legártatlanabb mondatok vagy helyzetek után.

A szerelem gyönyörű érzés, de folyton kiderül róla, mennyire sérülékeny és mulandó. Ami pedig utána marad, az sokszor annál fájóbb, maró üresség, hiszen már átéltünk egy időre némi örömöt. Aki meg eleve védekezik, bele se megy komolyabb kapcsolatba, az is csak áltatja magát azzal, hogy megfelel neki a magányos élet. Ahol ketten vannak egy kapcsolatban, ott annyi sérülést okoznak egymásnak, hogy az mindenképpen feszültségekhez, majd ezek robbanásához vezet, ahol meg nincsenek ketten, ott ugyan ilyen konfliktusok nem fordulhatnak elő, de a magány feszültségekhez és frusztrációhoz vezet.

Már a legelső történetben (Avokádó) kirajzolódik előttünk anya és felnőtt lánya élete, apró mozzanatokból két teljes sorsot rakhatunk össze a pár oldalas novella végére. Bár a lánynak van saját lakása, amit kiadna majd, hiszen éppen nincs „rendes” munkája, emiatt folyton zsörtölődik az anyja – ugye, hogy borítékolható a folyamatos veszekedés, szemrehányás, az egyre frusztrálóbb düh? Pedig közben mindketten jót akarnak a másiknak, sőt: a másik feltétel nélküli szeretetére vágynak. De mert ezt nem kapják, nem kaphatják meg, természetes, hogy az egyre halmozódó feszültség, az elfojtott indulat egyszer csak robban.

Hasonlóan erőteljes a második történet (), amelyben nyilvánvaló, hogy az anyaságra teljességgel éretlen fiatal anyát csak frusztrálja a folyton „hisztiző” kislánya. Pedig csak annyit kellene mindig tennie, mint amit egyszer tett: a pár hónapos, lázas gyerekkel kórházban volt, s amikor a kicsi semmitől se tudott megnyugodni, az anya mérgében kikapta a kislányt az ágyból – és lám, a baba a mellére hajtotta a fejét, pillanatok alatt elaludt. De az ifjú anya ebből sem tanul, fel sem figyel erre az esetre, annyi fojtott indulat munkál benne folyamatosan a sok kudarc, csalódás, bánat után, ami már eddig érte.

Látszólag megy minden a szokásos kerékvágásban, de ez csak egy verkli. Sokaknak már vágyaik sincsenek, vagy ha vannak, legföljebb illúzióról van csak szó, mint a fiatal anyánál, aki olykor ruhákat vásárol a kislányával: „A legjobb, amikor a boltból kijönnek, kezükben a friss, ropogós zacskókkal, mint egy-egy új ígérettel.” Az emberek látszólagos nyugalomban élnek, de egyensúlyról, békéről szó sincs. Elég például egy közös külföldi nyaralás, amelytől túl sokat várnak, s ami kizökkenti őket a hétköznapjaikból, így nem csoda, hogy ott tör felszínre a sok elrejtett indulat. Elég egyetlen mondat, javaslat, s máris elindul a lavina, és pillanatok múlva mintha a pokol mélyéről buknának elő a másik fejéhez vágott megalázó mondatok.

Csupa elszúrt élet, csupa sebzett ember. Mind-mind óriási terheket cipel. Mondhatnánk, hogy ezek túlzó helyzetek, de valljuk be: amikor kimegyünk az utcára, villamossal, busszal utazunk, nem ezt látjuk minden nap sokak arcán, tartásán, viselkedésén?

Hidas Judit a legelső kötetével kiérdemelte, hogy ő képviselje Magyarországot a 2014-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, az Elsőkötetesek Nemzetközi Fesztiválján. Nagy kérdés, hogy ilyen erőteljes indulás után merre tovább. Ez a fonal és hang nyilvánvalóan nem folytatható, hiszen ez a következő könyvben már unalmas lenne. Ugyanakkor valós tapasztalat süt ezekből a történetekből, nyilvánvalóan nem érzékeltethet Hidas Judit következő kötete merőben másmilyen világot.

Ilyenkor szokás azt írni, hogy kíváncsian várjuk a folytatást. Én valóban kíváncsian várom második kötetét, mert az első után különösen izgat, milyen kijáratra, milyen útelágazásra talál, merre indul tovább.

Hidas Judit

Hidas Judit

Hidas Judit: Hotel Havanna. Tizenhat szelíd történet
L’Harmattan Kiadó, 2013
168 oldal, teljes bolti ár 1990 Ft
ISBN 978 963 236 7224

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Gyilkos anya-lány kapcsolatok, szingli történetek, karrierista nők és háziasszonyok, családok, ahol a belátás hiánya miatt befagy a kommunikáció és lélekölő hangulat lesz úrrá.

A könyv főszereplői mindennapjaink ismerős figurái, főként elfuserált életű nők, akik illúzióik és irreális félelmeik miatt képtelenek olyan döntéseket hozni, amelyek hozzásegítik őket a boldoguláshoz.