Browsing All posts tagged under »esszék«

Kétarcú kézikönyv | Győrffy Iván: Az élet kísértése

március 30, 2018 Írta:

0

Pokorny Zsófia | Győrffy Iván műve arra tesz kísérletet, hogy a 21. század első tizenhat évében megjelent magyar és nemzetközi viszonylatban is jelentős filmalkotásait egy kötetben foglalja össze. Ez a törekvés különösen izgalmas, hiszen az elmúlt évtizedekben szinte megszámlálhatatlan mennyiségű filmtörténeti alkotás született, ezek koncepcióját, vagy akár műfaját szerkezetileg is releváns kötetben összefoglalni hatalmas vállalkozás. […]

Az analitikus elme ébersége | Georg Klein: Haza helyett

október 9, 2016 Írta:

0

Eszéki Erzsébet | „Megtiltom magamnak, hogy felszálljak erre a vonatra. Hiszen tudom, mi vár rám a vasúti vonal túlsó végén. Most vagy soha!… Vajon golyót röpítenek a fejembe az épület túlsó oldalán? Ha igen, hát legyen!” – írja a közel hetven éve Stockholmban élő világhírű rákkutató, a Haza helyett című memoárjában Georg Klein. Ez volt […]

Georg Klein: Haza helyett (részlet)

október 9, 2016 Írta:

0

Pirkadat Tief ist der Brunnen der Vergangenheit. Sollte man ihn nicht unendlich nennen? Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? (Sárközi György fordítása)   Thomas Mann az emberiség múltjáról beszél. De vajon nem vonatkozik-e ugyanez, ugyanilyen mértékben az egyén életére is? A saját életünkre, ami aligha több a kollektív tapasztalat kaleidoszkópos töredékénél, egy […]

A kritikus visszatekint | Földes Anna: Ősbemutató után

június 26, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Kétszeresen is összegzés Földes Anna karcsú kötete. Ahogy megfogalmazza: „A színpadi alkotások igazi vizsgája, próbatétele a felújítás. Amikor esztendők, évtizedek elteltével a szöveg új színpadi felfogásban, új közönség előtt, egy többnyire megváltozott társadalmi-történelmi közegben szólal meg. Ezért van megkülönböztetett helyük a halhatatlanság zsűrijében a dramaturgoknak és a rendezőknek, akik szavazatukat a […]

Földes Anna: Ősbemutató után (részlet)

június 26, 2015 Írta:

0

Magam mentsége Amikor a kritikus útjára bocsátja régebben írott, de a jelenben is érvényesnek szánt színháztörténetivé lett tanulmányait, nem nagyon tudja, talán nem is akarja leküzdeni szorongását. Hiába kapaszkodik a kánonba került művek ismertségébe, drámatörténeti rangjába, az elmúlt évek, évtizedek színházi bemutatóinak kritikai visszhangjába, a szelekció hozadéka kivédhetetlenül esetleges. Esetleges, mert nem biztos, hogy mindenkor […]