Browsing All posts tagged under »családtörténet«

Egy ember, aki ott se volt | Halmai Róbert: Nagyapám

október 6, 2019 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Legyünk rá mások előtt büszkék vagy kísértsen bennünket egy életen át, családi gyökereinket nem lehet félretolni. Mert hogy éppen hova tartunk, az nagyban függ attól is, hogy honnan jöttünk. Milyen is volt az apánk, a nagyapánk meg a távolabbi őseink. Az esetek döntő többségében a szülőkkel személyes kapcsolatot ápolunk, jó és rossz […]

Egy másik régimódi történet | Pápay Aranka: Évgyűrűk színei

május 9, 2019 Írta:

0

Az Atlantic Press Kiadó Női regénypályázatának különdíjas regénye Dézsi Ibolya | In memoriam Pápay Aranka (1937—2019) Csipkefüggönyökkel megszűrt fényű, biz­ton­ságos meleg otthon, anyai ölelés, stafírungkészítés. Védelmező világ veszi körül Éder Karolát bécsi otthonában. De mindez összeomlik a 18 éves lány édesanyjának halálával. Egyúttal elveszíti apját is, mikor Karola barátnője, Gerda manipulációval rábírja az apát lánya […]

Pápay Aranka: Évgyűrűk színei (részlet)

május 9, 2019 Írta:

0

Karcsiék A tartóshullám, a hajsütővassal történő ondolálás mellett Karcsi lassacskán beszerezte a dauerolás kellékeit. Az első csodamasina a három lábon gurítható állványra szerelt elektromos készülék volt, belőle zsinórokon lógó, felfűthető csövekkel, amit a felcsavart vegyszeres folyadékkal átitatott haj gurigáira húztak. Így az áram közvetlenül a hajat melegítette. Hiába próbáltak minden csavarót alátéttel szigetelni, ez elég […]

Ozsgyáni Mihály: A fátylam kicsit oldalra billent

június 4, 2018 Írta:

1

Bedő J. István | A szerző június 9-én 16 órakor dedikálja művét az Ünnepi könyvhéten, a Rózsavölgyi (49.) pavilonnál (Vörösmarty tér) Lehet-e így egyáltalán élni, merül fel a kérdés az olvasóban, mire eljut a könyv utolsó tíz oldala ELÉ. Azért oda, mert azért a vége megadja a választ. Nem lehetett. Ozsgyáni Mihály, úgy tűnik, napjaink […]

Ozsgyáni Mihály: A fátylam kicsit oldalra billent (részlet)

március 6, 2018 Írta:

0

„Aki zsigerből ír, rendkívül mélyre jut, s aki a mélybe tartó úton minden mondatát ösztönös tisztán látásból fogalmazza — áldott őszinteséggel ajándékoz meg. Sodró erejű, alig elemezhető, inkább átélhető írás. A végén egy küzdelmes csatából érkezünk csapzottan — örökké velünk maradó, átélhető sorsok birtokában. És megtapasztaljuk a szikrázó gyűlöletből táplálkozó szeretet lehetséges jelenlétét is. Mondhatnánk, […]

»Sorsukban van valami örökletesen bizarr és tragikus« | Ozsgyáni Mihály a könyvéről

március 6, 2018 Írta:

0

Karácsony Ágnes | Tizenöt éve színész Ozsgyáni Mihály. Számos társulatnak volt tagja. 2017 óta szabadúszó. Akkor már írta a regényét, csak éppen nem tudta, annak mi lesz a sorsa. Eszébe sem jutott, hogy kiadja. Csupán kollégáknak, barátoknak adta oda. A kézirat aztán komoly olvasótábort teremtett szerzőjének. Most pedig meg is jelenik A fátylam kicsit oldalra […]

Dogmamentes szép napot! | Feldmár András: Credo

augusztus 6, 2017 Írta:

0

Takács Máté | Kinek kell bemutatni Feldmár Andrást? A fene­gyereket, felforgató gondolkodót, anti­pszichiátert? Akinek be kellene, annak az előbbi három jelzővel kezdeném, aztán ki tudja, hol folytatnám. (Talán attól függne, mit kérdez az illető.) Mindenesetre a Kanadában élő pszichiáter nemrég megjelent könyvét, a Credót ajánlanám először figyelmébe. Nem önéletrajz ugyan, mégis nagyban Feldmár András életéről szól. […]

Linn Ullmann: A nyugtalanok (részlet)

június 14, 2017 Írta:

0

Látni, emlékezni, megérteni. Minden azon múlik, hogy hol állsz. Amikor először jártam Hammarson, alig egyéves voltam, és mit sem tudtam arról a hatalmas, felemelő szerelemről, amely idehozott. Valójában három szerelem is volt. Ha létezne olyan távcső, amellyel visszatekinthetnénk az időben, azt mondanám: Odanézz, ott vagyunk, mindez így történt. és valahányszor kétségeink támadnának, hogy az, amire […]

A bicikli pirosa | Linn Ullmann: A nyugtalanok

június 14, 2017 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Nagyon jóleső volt találkoznom ezzel a könyvvel. Linn Ullmann személyében kivételesen érzékeny, kifinomult, költői magasságokba emelő írót ismertem meg. És ez a vélemény nyilván Papp Vera-Ágnes fordítót is elismeréssel illeti. A nyugtalanok – noha cselekményesnek alig nevezhető – majdhogynem letehetetlen könyv. Linn Ullmann úgy szól fantasztikus édesapjáról, Ingmar Bergmanról, illetve édesanyjáról, a […]

Bruckner Éva, Csepeli György, Csepeli Miklós: A tengerszemű hölgy rejtélye (részlet)

november 29, 2014 Írta:

0

Rejtekhely a Bakonyban Az erdős Bakony kis falvai közé tartozik a történet színhelye: Lókút-Óbánya. Földművesek, napszámosok laktak itt, és két földesúr osztozkodott rajtuk: a Komárom vármegyei Zámory Károly, majd fia, Kálmán és a Veszprém vármegyei Marton Zsigmond. Mind a ketten több vármegyére kiterjedő táblabírói tisztséggel rendelkeztek. A napjainkig álló kastélyt Lókút-Óbányán az 1830-as években Meszlényi […]

Történelmi látlelet családfakutatással | Bruckner Éva, Csepeli György, Csepeli Miklós: A tengerszemű hölgy rejtélye

november 29, 2014 Írta:

0

Zemen Annamária | Csepeli György szociálpszichológus, Csepeli Miklós gépészmérnök, Bruckner Éva – Csepeli Miklós felesége – művészettörténész. Leszármazottai egy legendás alakokat felmutató családnak. Könyvükben elsősorban az anyai ág, a Zámoryak történetén keresztül bemutatnak csaknem négy évszázadot Magyarország történelméből. A családfa megrajzolása önmagában is rendkívül érdekes. Elődeink megismerésével párhuzamot vonhatunk saját életünk és az övék között. […]

Carsten Jensen: Mi, vízbe fúltak (részlet)

október 30, 2014 Írta:

0

| A csizma | Laurids Madsen már a mennyben volt, ám a csizmájának kö­szön­hetően visszatért a földre. Nem járt még egészen a főárboc csúcsánál, inkább csak egy há­rom­árbocos vitorlás legnagyobb keresztrúdjának magasságában. Ott állt a Paradicsom kapujában és látta Szent Pétert, még ha a túlvilág őre jobbára csak az ülepét mutatta is felé. Laurids Madsennek […]

Dánia kegyetlen megszületése | Carsten Jensen: Mi, vízbe fúltak

október 30, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Az egészen hosszú történetek, vaskos kötetet kitevő sagák olvasótábora igen sajátos. A hétpróbás, profi olvasók alig várják, hogy valami ilyesféléhez juthassanak, elmerül­hessenek részletesen megrajzolt világukban, az új világ törvényeiben és szokásaiban, azonosulhassak a karak­terekkel. Van abban valami varázsos, amikor egy másik életet élhet meg az olvasó, hosszan, komótosan pergetve annak napjait. […]

Szécsi Noémi: Gondolatolvasó (részlet)

március 6, 2014 Írta:

0

Amikor tizenhat éves lettem, apánk értésemre adta, hogy ezentúl húgomnak kell hívnom a nővéremet. A szemembe nézett, úgy mondta – máshogy meg sem értettem volna. Szerinte immár felnőtt férfivá lettem, s a felnőtt férfinak hajadon nővére nem, csakis húga lehet. Tita elmúlt tizennyolc, férje pedig nincs. Nem értettem, miért mondja ezt nekem. Néztem rá jelentőségteljesen, […]

Siketek közt | Szécsi Noémi: Gondolatolvasó

március 6, 2014 Írta:

0

Vámos Miklós | Az ifjú kolléganőt Szécsi Noéminek hívják, és nem tudom megítélni, milyen mértékben ismert a neve e lap* olvasói között. Talán hallottak róla, amikor 2009-ben sokak meglepetésére elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, 33 ország pályakezdőit győzve le, öregbítve a magyar irodalom hírnevét külföldön. Ha mégsem, jegyezzék meg most. Gyorsan két számozott megjegyzés, […]

Szeretni és szeretve lenni | D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak

augusztus 9, 2013 Írta:

0

Cserhalmi Imre | Fekszik egy asszony a halálos ágyán, a teste rohamléptekkel halad az enyészet felé, de a szelleme még tökéletes. Sőt: lenyűgöző. Hiszen már az egész életét napi kisszerűségektől mentesen mérlegelheti, már hiteles különbségtevésre képes lényeges és lényegtelen között, önigazolásait már nem keresztezhetik ellenvélemények, és érvényes üzeneteket is hagyhat örökül, mert a kikerülhetetlen vég […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.