Egy másik régimódi történet | Pápay Aranka: Évgyűrűk színei

Az Atlantic Press Kiadó
Női regénypályázatának
különdíjas regénye

Dézsi Ibolya |

In memoriam Pápay Aranka (1937—2019)

Csipkefüggönyökkel megszűrt fényű, biz­ton­ságos meleg otthon, anyai ölelés, stafírungkészítés. Védelmező világ veszi körül Éder Karolát bécsi otthonában. De mindez összeomlik a 18 éves lány édesanyjának halálával. Egyúttal elveszíti apját is, mikor Karola barátnője, Gerda manipulációval rábírja az apát lánya kitagadására – és feleségül megy hozzá. Karola szülői háttér és hozomány nélkül marad.

Ezzel kezdődik Pápay Aranka családregénye, az Évgyűrűk színei, amely az Atlantic Press Kiadó 2018-as női regény­pályázatára beküldött 286 írás egyik külön méltatásban részesült alkotása.

Pápay Aranka sokoldalú, sokféle tehetséggel megáldott személyiség: nevét íróként, újságíróként tette ismertté. Polgári foglalkozása óraműszerész, irodalmárként a Héttorony online irodalmi csoport tagja, az Összefércelt sorsok, Örvények felett, Parázs, béklyó, glória című regények írója. Szülei kivételes törődésének és egy kiváló ortopéd orvos sorozatműtétjének köszönhetően a járványos gyermekbénulást (poliomielitisz, Heine-Medin-kór) az általánosnál kíméletesebben élte meg, mert kilencévesen újra tudott járni. Azonban az utóhatás (poszt-polio szindróma) hatvanéves korában kerekesszékhez kötötte, de szellemi teljesítménye sokszorosan ellensúlyozza testi korlátait.

A dédanya elbeszélései alapján és a szerző családfakutatásának köszönhetően 1880-tól követhetjük 1939-ig, több generáción keresztül a család szövevényes ágainak sorsát.

Az Évgyűrűk színeiben Éder Karola férjével együtt a felső-ausztriai Atter-tó partján fekvő Nussdorfba, majd az erdélyi Szászrégenbe kerül. Férjét ott elveszíti, de mindig vannak a családban, akik segítenek. Matild tanti Bécsből – aki magához veszi a kislányt, Mariát –, s a sógor, Franzi is, aki Nussdorfból siet Karola támogatására. Franzi bevallja, hogy első látásra beleszeretett, és Karola el is fogadja őt férjéül. Együtt költöznek Ozorára és Schorn Franz Huszár Ferencre magyarosítja a nevét 1903-ban.

• Olvass bele!

Nem kevésbé regénybe illő a Heinlein família története, amelyik Mária Terézia felhívására települt át Magyarországra. Johann, a családfő Ozorán, az Esterházyak birtokán kap munkát, mint borász és kádármester. Gyermekei tudatosan magyarosodnak. Egyik fia részt vesz a szabadságharcban is. A család nőtagjai varrnak és hímeznek, később Johann dédunokája, Kautz Juliska már iskolában szerzi ismereteit. A halcsontos fűzők mesterévé válik, majd ágy- és fehérnemű-készítő szalonjának is híre megy.

A családfa egy harmadik ágán a Bécsben élő Petrus Hohlfeld és Theresia Meckel leszármazottai az órák és az arany-ezüst ékszerek világának kötelezik el magukat. Innen tudható, honnan örökölte a szerző az órásmesterség szeretetét.

Végül, a felvidéki Csábon született Vitek Teréz és a somogyi Kisbárapátiból származott Pápay József legfiatalabb sarja, Jenő is megjelenik a könyvben. Jenő fodrászatot tanul. Bejárja Európát és kitanulja a művészi hajkoronák, vendéghajak, kontyok, majd a színházi parókák, maszkok, sminkek készítését. Jenő 1907-ben érkezik Ozorára, ahol feleségül veszi Éder Karola lányát, a Mariából lett Mariskát, aki sokkal később, immár dédiként elkápráztatja Kisarankát (a majdani írót) szívesen és szórakoztatóan előadott történeteivel, melyek a regény alapját adták.

Kellemes, gördülékeny szövegű családtörténet Pápay Arankáé, és a magukat teljesen átlagosnak tekintő polgárok fordulatokban és kívánt/nem kívánt eseményekben gazdag életéről a háttérben fölsejlő történelemmel együtt kapunk képet.

Pápay Aranka: Évgyűrűk színei
Atlantic Press Kiadó, 2018