Browsing Archives of Author » «

Fredrika harmadszor | Kristina Ohlsson: Őrangyalok

2013.11.02.

0

Tóth Zsuzsanna Elgondolkodtató, hogy mennyi krimi van manapság a polcokon (vagy mindig is volt?), s hogy ezek közül is mennyi a skandináv. Most itt egy újabb darab. Általában problémám van a sorozatokkal, csak kivételes esetben hatnak rám ellenállhatatlanul. Emlékszem ugyan ilyesmire, másra nem is kell gondolnom, mint Miss Marple vagy Poirot figurájára, de mostanában, mintha […]

Rutkai Bori: Festménymesék és dalversek (részletek)

2013.11.01.

0

A könyvben nem szerettem volna erőltetett párosításokat létrehozni a képek és a szövegek között, s csak a kronológia alapján szerkeszteni, ezért néha figyelmen kívül hagyva a művek keletkezési idejét, szabadon kombináltam újabb keletű dalokkal a régi festményeket, vagy különböző időszakokban készült képeket válogattam össze egy-egy téma bemutatásához. Festés közben gyakran hosszú dialógusokat folytatok a képpel […]

Nem art-ista, kreatív | Rutkai Bori: Festménymesék és dalversek

2013.11.01.

0

Gáspár-Singer Anna Szürrealizmus, irónia, nőnemű lények. Csak most nem a színpadon, élőben, hanem albumba rendezve. Aki ismeri Rutkai Borit, pontosan tudja: nála a különböző művészeti ágak mindenkor jól kiegészítik egymást. A koncertek egyúttal performanszok is, az ott hallható szövegek, videók és természetesen a zene együtt leképeződései egy hihetetlenül sokrétű tevékenységnek. A Festménymesék és dalversek című […]

Shelley Emling: Marie Curie és lányai

2013.10.31.

0

| Előszó | Új kezdet a világ legnagyszerűbb tudósa számára A távolból halványan már a nagyváros körvonalai látszódtak a fülledt párában, amikor az Atlanti-óceánt átszelő RMS Olympic többhetes útjának végállomása, New York kikötője felé közeledett 1921. május 11-e reggelén. Az óceánjáró fedélzetén utazott a világ leghíresebb tudósa, Marie Curie is, környezetéből kirívó, ám karakán kísérője, […]

Sugárzó személyiség, tudós és anya | Shelley Emling: Marie Curie és lányai

2013.10.31.

0

Zemen Annamária Tudomány és család – vállalható-e mindkettő anélkül, hogy egyik vagy másik hátrányt ne szenvedne? Élhet-e egy nő egyszerre munkájának és családjának, gyermekeinek? Lehet-e, kell-e sorrendet felállítani? A kérdés nem a hatvanas évekbeli Nők Lapja oldalairól való. Jóval régebbi. Shelley Emling könyve – Marie Curie és lányai –, ha nem is tudatosan, ám mégis […]

Ripacs-ródsó | Michael Frayn: Függöny fel! – Centrál Színház

2013.10.30.

1

Bedő J. István Biztos akad más is rajtam kívül, aki kedveli a nagyzenekari próbákat, ahogy formálódik a koncert – ami olykor még csalódást is okoz. Ezért aztán Michael Frayn darabja többszörös szórakozás. Az alapsztori világsiker, és eléggé közismert is: turnéra készül egy kisebb társulat, a bemutatandó bohózat (nevezzük ezt belső vagy turné-darabnak) a premier előtt […]

Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton levőknek (részlet)

2013.10.29.

0

| Hogyan állíthatják meg a mesék „ember voltunk hanyatlását”? | A mesékben minden benne van: mindaz, ami volt, és mindaz, ami még lehet. A Meseterápia című könyv megjelenése óta eltelt alig három évben megnőtt az érdeklődés a mesék és a meseterápia iránt. Ez a folyamat azt jelzi számomra, hogy hosszú felejtés után a mesék újra […]

Útmutatók az élethez | Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton levőknek

2013.10.29.

0

Jeges-Varga Ferenc Tévhit, hogy a mesék csak a gyerekeket akarják meg­szólítani. Ahogyan az is csak mesebeszéd, hogy ezek az ősöktől örökölt történetek csupán a fantázia termékei lennének, amelyek a valóságtól elrugasz­ko­dott, vágyott állapotok beteljesülésére hivatottak, és mivel bennük minden rendben levőnek tűnik, hamis képest festenek a bennünket körülvevő világról. Boldizsár Ildikó a Meseterápia című könyvében […]

Gyengéden szereti őket | Jennifer Egan: Az elszúrt idő nyomában

2013.10.28.

0

M. Dalnoki Fanni Az elszúrt idő nyomában túlságosan sokrétű mű ahhoz, hogy csak egy véleményt ismerjen meg róla az olvasó. A kiadó (és az itt megjelent kritika is) hangsúlyozta, hogy Jennifer Egan könyve mennyire intelligens, „metszően okos” könyv. Azonban ez az okosság vagy agyasság inkább csak külsőséges velejárója a regénynek. Másodlagos szempont. Szerzője egy széles […]

Dr. Máté Gábor: Szétszórt elmék (részlet)

2013.10.27.

0

| Második fejezet | Mennyi végig nem járt út A napok végigjárására az oly ideges természetek, mint amilyen az enyém is, akárcsak az automobilok, különböző „sebességekkel” rendelkeznek. Vannak nehezen járható s hepehupás napjaink, amelyekre csak végtelen hosszú idő alatt tudunk felkapaszkodni, s lefelé hajló napjaink, amelyeken énekelve s teljes sebességgel futunk végig. Marcel Proust: Az […]

Rendetlen zsenik és ok nélkül lázadók | Dr. Máté Gábor: Szétszórt elmék

2013.10.27.

0

Makuvek Nóra A Szétszórt elmék már külalakjában is követi a figye­lem­hiány zavar problémájával élők igényeit. A négyszáz oldalas könyv alap­eset­ben kétszáz oldalas lenne, átla­gos betűmérettel és margók­kal, a szerkesztők viszont nem hagyták, hogy bárki is elkalandozzon a sorok között. (Nem mintha ez csak a szerkesztőknek lenne köszönhető.) Máté Gábor következetesen vezeti le könyvében a figyelem­hiány […]

Fontos, hogy ki teremtette a világot? | Viktor Pelevin: Az agyag géppuska

2013.10.26.

1

Tóth Gergely | Sok évvel Gautáma Buddha előtt élt Ánangana Buddha. Későbbi, ismertebb társával ellentétben ő nem magyarázattal próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a világ csupán egy illúzió, amelyet magunk hozunk létre magunknak, hanem tettekkel. Amire ujjával rámutatott, azonnal semmivé lett, mintha soha nem is létezett volna. Egyszer aztán saját magára mutatott – hiszen […]

Ungvári Tamás: A tragikumról (részlet)

2013.10.25.

0

| V. | Az antik és a modern  tragédia különbsége | A görög tragédiák a mitológia tüzetes ismerete nélkül is érthetők: zárt világuk nem követel a drámán kívüli magyarázatot. A tragédiaversenyeken egész szekvenciákkal lépett fel Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész. Három tragédia alkotott egységet (szatírjátékkal), de mindegyik részlet magában is kerek, mivel csoportban is egyéniség maradt. Miért […]

Boldog vég? | Ungvári Tamás: A tragikumról

2013.10.25.

0

Tóth Zsuzsanna Lesznek, akik furcsállják majd a címben feltett kérdést, hiszen mi köze is lenne a tragédiának a boldog véghez? Nos, én úgy vélem, jó lett volna, ha a most olvasott mű vége is az érvényes és igazi tragikumról szólhat, mert ez azt is jelentené, hogy jelenünk, a kortárs dráma is fel tud mutatni érvényes […]

Christopher Moore: Te szent kék! (részlet)

2013.10.24.

0

Kettő | A nők jönnek és mennek | Párizs, 1890 júliusa Lucien Lessard éppen a családi pékségben segített be a Mont­martre-on, amikor megérkezett Vincent halálának híre. Egy eladó­lány, aki Teo van Gogh galériája, a Boussod et Valadon közelében dolgozott, tért be a pékségbe ebédért, és kottyantotta el a hírt olyan könnyedén, mintha az időjárásról fecsegne. […]

Egy kis bűvölet, némi őrület és az a szín… | Christopher Moore: Te szent kék!

2013.10.24.

0

Fekete Judit Aki eddig csak áhítattal, magasztos és mély mondanivalóval teli elemzéseket hallott, olvasott a 19. század festészetéről, kiemelkedő művészeiről, és esetleg eközben ásítozni támadt kedve (ejnye!), az feltétlenül olvassa el Christopher Moore könyvét. A szerző nem tett mást, mint fogott egy nagy turmixgépet, beledobott egy nagy adag művészettörténetet, sok-sok humort, izgalmat, misztikumot, némi romantikát, […]

Működteti a WordPress.com.