Toronyi Attila |
Az olvasó általában még akkor is bátran kézbe veheti az ismeretterjesztő műveket, ha nem túlzottan járatos az adott témakörben. Ám akadnak jócskán kivételek. Például Szunyogh Szabolcs művelődés- vagy vallástörténeti könyvei is inkább azoknak ajánlhatók, akik némileg el tudnak igazodni a Könyvek Könyvének vagy a Tórának a világában.
A szerzőt csaknem fél évszázada foglalkoztatják az Ó- és az Újtestamentum szövegei, s ebben a legutóbbi művében is eddig ritkán emlegetett történetekkel, fogalmakkal ismertet meg.
„Olvasnivalók a zsidóságról” – áll eligazításképpen a hátsó borítón, és alcímként – a Tikun Olám alatt – két kérdőmondat: Honnan jöttünk? Hová megyünk?
A könyv első fejezete bárki számára könnyen követhető, hiszen a szöveg még nem annyira „mélyenszántó”, mint később. Szunyogh Szabolcs itt mikszáthosan anekdotázik; mesél a yorki izraelita közösség szomorú sorsáról; arról a zsidó lányról (Fanny Kaplanról), akinek a nyakába akarták varrni a Lenin elleni merényletet; aztán egy nagyváradi zsidó földesúrról, aki nem mellesleg jó kapcsolatokat ápolt a szerző őseivel.
Valahol a hatvanadik oldal körül azonban a szerző irányt, pontosabban stílust és témát vált; hátat fordít az anekdotázásnak, és mélyebb – filozófiai, lételméleti – vizekre evez. Egyebek mellett azt próbálja megfejteni, hogy hogyan keletkezett a világ. Bűnben fogantunk-e vagy sem, és hogy mire használták a rabbik például az özönvíz legendáját. Olvashatunk a muzulmánok és az izraeliták viszályairól, sőt érdekes „fajelméleti” fejtegetésekről is, a zsidók közös származásának állítólagos biológiai bizonyítékairól, aminek „Hitler nagyon örült volna”.
Csak hát az eb máshol van elhantolva. Alighanem az izraeli történész Shlomo Sandnak van igaza, aki magyarul is megjelent könyvében nem kevesebbet állít, mint hogy a „zsidó nép” nem egyéb fikciónál – szemben azzal a cionista narratívával, amely az úgynevezett zsidó nép több évezredes genealógiai folytonosságát hangoztatja. Ismeretesek ugyanis – mint írja – az ókori történelmi példák: azok az idők, amikor hatalmas népcsoportok tértek át a zsidó vallásra. „Már az is tévedés – idézi Sandot a könyv szerzője –, hogy a rómaiak elűzték a zsidó lakosságot a szülőföldjéről, a »száműzetés« narratívája a középkori zsidó krónikákban jelent meg először. A világ különböző részein élő zsidók nem a »száműzöttek«, hanem főleg a betértek leszármazottjai.” Vagyis a „zsidó nép” mint „visszatérésre váró egység a 19. századi nacionalista eszmék és a cionizmus terméke”. Tehát Sand voltaképpen nem tett mást, mint emlékeztetett olyan tényekre, amelyek bár régóta ismertek voltak, mégis figyelmen kívül hagyták őket a történészek.
Sikerrel mítosztalanít persze Szunyogh is, mármint abban az értelemben, hogy rámutat számos tévhit hamisságaira és az ősi történetek valóságos jelentésére. Ám ahogyan őseinknek szükségük volt a legendákra, a példabeszédekre, éppígy aktuális ma is, hogy utánajárjunk a „nagy kérdéseknek”. Mit tanít erről a Talmud, a kabbala és a tudomány? Mi az élet értelme?
E rejtélyeket feszegetve kedves történelembúvárunk ismét műfajt vált, olyasfajta – nem könnyen követhető – tudományos fejtegetésekkel lepi meg az olvasót, mint amilyen Noam Chomsky Miféle teremtmények vagyunk? vagy Noah Harari Sapiens című alapműveiben olvashatók.
Vegyük a címben szereplő tikun olámot. A héber kifejezést a „világ jobbá tételének” vagy „kijavításának” szokás fordítani, de emlegetik úgy is, mint a zsidó hagyomány egyik alapértékét. A szókapcsolat szabad (és mai értelmű) fordításban nem más, mint a társadalmi felelősségvállalás. Vagyis tegyük jobb hellyé a környező világot, és ez értelemszerűen azt is magában foglalja: ne csak a saját önös érdekeit tartsuk szem előtt.
De mit ír a tikun olámról az ókori rabbinikus irodalom? Szunyogh felvilágosít: olyan hétköznapi törvényeket hoztak például, amelyek védték a kiszolgáltatottakat. (Mintha csak napjainkban járnánk…)
Maga a tikun olám kifejezés egy ősi imakönyvben fordult elő először. A fogalom tartalma a magyarázók tollán azóta sokat változott és gazdagodott, de azért a mai szekularizált, kozmopolita világban is megőrizte alapjelentését: ne higgyünk a hamis isteneknek, bálványoknak; legyünk jók, törekedjünk a jóra, a társadalmi igazságosságra, cselekedjünk jót. Napjainkban a tikun olám a gyakorlati, univerzális humanizmus motorja. Álljunk ki aktívan az elnyomottak, a menekültek és a kisebbségek jogaiért, tegyünk az egyenlőtlenségek, a szenvedés felszámolásáért.
Szóval mire ösztönöz ma a tikun olám? Talán csak annyit mond: a világ tökéletlen, de az embernek hatalmában áll javítani rajta. És ez: kötelessége is.
Szunyogh Szabolcs: Tikun olám – Olvasnivalók a zsidóságról
KAS Kiadó, Budapest, 2026
240 oldal, teljes bolti ár 5400 Ft,
online ár a kiadónál 4860 Ft
ISBN 978 615 691 5757
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Miért vannak a yorki torony előtt sárga nárciszok? Hogyan keletkezett a világ? Bűnben fogantunk? Mikor volt az özönvíz? Ábrahám legyőzte Héraklészt? Ki látta Istent? Járt-e Mohamed Jeruzsálemben? Mit akar az iszlám a zsidóktól? Te zsidó vagy? És az mi? Legyünk jók? De miért? Mi az élet értelme a Talmud és a Kabbala szerint? Tikun Olám. Olvasnivalók a zsidóságról.









Posted on 2026.06.19. Szerző: olvassbele.com
0