Nyelvészet, társadalom, politika | Noam Chomsky: Miféle teremtmények vagyunk?

Vadkertÿ Ágoston |

Bizonyára sokakat meglep az a felfedezés, hogy a nyelv tulajdonképpen ugyanolyan szerve az embernek, mint a máj, az epe vagy a lép. Vagy meglepőnek tartják, ha a nyelvészet tudósa a kutatásainak középpontjába nem a szót, hanem a mondatot helyezi. És miért okozna kisebb meglepetést, ha a nyelvész a szűkebben vett szakterületétől, sőt azzal nagyon is szoros összefüggésben nemcsak a „hogyan működik az emberi elme?” kérdéséig jut le, hanem ahhoz is, hogy „miféle teremtmények vagyunk?”

Ez utóbbi kérdés a címe egy világhírű tudós két éve, New Yorkban megjelent, és a Kossuth Kiadó által példás gyorsasággal kiadott könyvének. A 90 évesen is alkotó Noam Chomsky legalább akkora személyisége a világ tudományos elitjének, mint a nemrég elhunyt Stephen Hawking volt.

Chomsky nyelvész, az úgynevezett generatív nyelvészet megalapítója, aki filozófus is, politikai gondolkodó is, és aki évtizedek óta mindig az emberi természet, a társadalmi élet meg a történelem összefüggéseiben vizsgálta a nyelvészet régi és új problémáit. Ne felejtsük el, hogy a nyelv pontos meghatározása évezredek óta folyamatosan tárgyalt, de mindmáig nem megoldott feladata a tudománynak. Amíg mondjuk az említett májat vagy lépet azért is könnyebb tudományos kutatás tárgyává tenni, megismerni, mert a definíciója pontosan körülhatárolható. Chomsky rámutat, hogy például egyetlen biológus sem tudta leírni a szem fejlődését vagy evolúcióját anélkül, hogy ne adná meg előbb a szem definícióját. A nyelv tudományos elemzésére, de még puszta meghatározására nem ilyen egyértelműek és egyszerűek a tudomány módszerei és lehetőségei.

• Olvass bele!

Legújabb könyvében Chomsky részben összefoglalja, részben még finomítja is korábbról ismert tudományos elméletét, illetve álláspontját. Az eredet, a használat, a nyelvek közötti közös jegyek és különbségek, az elsajátítás, a társadalmi funkció, a nyelvváltozás, és még számtalan téma pontos felsorolása sem nyújthat e néhány sorban hiteles képet a könyvről, amely nemcsak elvontan tudományos, hanem a nyelvet használó minden ember számára is gyakorlatias problémákat tárgyal. Természetesen a könyve nem könnyű olvasmány, de nem csak a nyelvészet tudományában jártasaknak adhat értékes, olykor szokatlanságában is megalapozott ismereteket a nyelvről. Hiszen ezt mindnyájan használjuk, mindannyiunk eszköze, semmi mással nem pótolható kapocs a modern ember és világa között. Ezért amikor kissé alaposabban és közelebbről ismerkedünk vele, válaszokat találhatunk – nem is keveset – a könyv címében feltett kérdésre is. Noam Chomsky munkássága nem véletlenül érezteti a hatását jó néhány más tudományban, például a mesterséges intelligencia kutatásában is.

Nagy elismeréssel kell szólni Kisantal Tamás munkájáról, mert ezt a tudományosságában nagy pontosságot igénylő, tömör, mégis érzékeny, hajlékony szöveget a magyar olvasó számára is áttekinthető, vonzó fordításban tolmácsolja.

Noam Chomsky: Miféle teremtmények vagyunk?
Kossuth Kiadó, Budapest, 2018
215 oldal, teljes bolti ár 3490 Ft,
kedvezményes webshop ár 2966 Ft,
e-könyv változat 2390 Ft
ISBN 978 963 099 1377

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Noam Chomsky könyve a nyelvész, filozófus és politikai gondolkodó rendkívül szerteágazó életművének rövid összefoglalója, amelyben saját nyelvészeti téziseiből kiindulva kísérletet tesz az emberi természet különböző összetevőinek feltárására. Hogy működik az emberi elme? Melyek a gondolkodásunk legfőbb összetevői? Mi az, amit megismerhetünk a világban, és mi az, ami már meghaladja képességeinket? Mi a közjó, milyen politikai rendszerek szolgálják, és melyek állnak szembe vele?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat Chomsky könyve, amely egyszerre összegzi az amerikai gondolkodó életművét és nyújt bevezetést legfőbb tanainak tanulmányozásához.