Browsing All posts tagged under »tóth_zsuzsanna«

Az Isten villamosán | Székely Csaba: 10 / Radnóti Színház

május 13, 2019 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Székely Csabát a Bánya-trilógiával ismertem meg, s mondhatom, meg is kedveltem „poszt-csehovi” világát. Noha inkább szánandóak voltak hősei, mint szerethetők, mégis volt valami nagyon izgalmas abban, amit a sokszor idillinek láttatott, ám korántsem az, távoli-ismerős valóságról írt. Színházrajongó ismerőseim hasonlóképpen éltették a még mindig fiatal szerzőt, ráadásul a trilógiából több jól sikerült […]

Habkönnyű izgalom | Guillaume Musso: Holnap

április 11, 2019 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | „A lány a fiú múltja… a fiú a lány jövője”. A sejtelmes alcím már utal kettejük találkozásának képtelenségére – vagy legalábbis ilyesmit sejtet. Nem újkeletű az efféle kiindulási pont, hiszen valami hasonlóról mesélt nekünk, hogy csak az elsőre eszembe villanót említsem, a Ház a tónál című film is. (Szép romantikus történet kerekedett […]

Nem baj, Vanja! | Koltai Róbert: Sose halok meg?

április 6, 2019 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A színész Koltai, a rendező Koltai, a humorista Koltai, az ember Koltai most könyvet írt. Szertelen, csapongó, dumálós könyvet. Mesél az életéről, a munkáiról, a barátairól, a családjáról. Voltaképpen csak dumál – és én mintha hallgatnám. Vissza-visszatér egy-egy mondatára, és legszívesebben rászólnék, ezt már mondtad, de mivel nem nagyon idegesít ezzel, ráhagyom. […]

Az idő harmonikáján | Rafik Schami: Szofia

március 30, 2019 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Rafik Schami – azaz Damaszkusz barátja – írói álnév alatt jegyzi regényét az 1946-os születésű, Németországban élő szerző. A Szofia, avagy minden történet kezdete nagy ívű, kényelmes tempójú meséjét eleinte kissé nehéz követni, csak lassan tűnik elő a történet gazdag és érdekes szövetének mintája. Rafik Schami jól játszik ugyanis „az idő harmonikáján”. […]

Tudom, szubjektív | Nem tudhatom – Radnóti-est a Katonában

március 20, 2019 Írta:

1

Tóth Zsuzsanna | Sírva, mégis meggyőződésemben, érték­íté­le­tem­ben, iga­zam­ban megerősítve álltam fel az előadás végén, amikor a nagyon nehezen megmozduló közönség befejezte tapsát. Nem voltam egyedül, aki igyekezett rejteni megrendülését, pedig talán sírni kellett volna hangosan, sírni, sírni, sírni… Mert a szörnyűség megtörtént, és újra meg­tör­tén­het, hiába a tisztánlátók felemelt ujja. Hiába az egyre keve­sebben összekapaszkodók […]

Diszkrét báj? | Julian Fellowes: Belgravia

március 4, 2019 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A Downton Abbey* szerzőjének könyve méltán tart­hat számot a nagyívű történetek kedvelőinek érdek­lő­dé­sére. Julian (Alexander Kitchener-)­Fellowes – akiről tudható, hogy ő maga is tagja az angol arisz­tokráciának (ám emellett színész és író, ren­de­ző és producer) – rengeteg kosztümös, főleg Viktória-korabeli vagy nem sokkal a századforduló után játszódó forgatókönyv alkotója. A Belgravia című […]

Hogy is van ez? | Pintér Béla: Újabb drámák

február 28, 2019 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Nem könnyű határvonalakat húzni, hol kezdődik az „igazi” irodalom, az „igazi” dráma. (Nem feltétlenül kell – szerencsére.) Jelen esetben egyetlen dolog bizonyos, hogy Pintér Béla újabb drámái nem nagyon illenek bele semmiféle kánonba. Mert ha vannak is műfaji szabályok, az ő írásai (csakúgy, mint előadásai) azokat erősen szétfeszítik, módosítják. Mondhatjuk, lerúgja magáról […]

Kész kabaré? | Gólem Színház: Kiválasztottak

október 9, 2018 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Mondhatnám, hogy el- vagy rossz helyre tévedtem, de valójában tudtam, hova jövök. A Gólem Színház előzetese „figyelmeztetett”, kabaré lesz. De ott volt az is, hogy Füge Produkció meg DEKK Színház – szóval valahogy zavarban voltam (és maradtam), hogy a Jurányiban valójában mit is látok. Mert – bár az előadásnak sok az erénye […]

Mivégre | Csehov: Három nővér / Csokonai Színház, Debrecen

szeptember 5, 2018 Írta:

0

KETTEN UGYANARRÓL Tóth Zsuzsanna | Nem is tudom összeszámolni hány Három nővér előadást láttam életemben; a legendás Katona-beli előadástól (amely belém égett) vidéki és budapesti előadásokon át néhány igazán kimagasló, híres külföldi megvalósítás felvételéig. És mennyit nem láttam, hogy csak a legutóbbi itthoniak közül említsem a Nemzeti, a Maladype vagy a Budapest Táncszínház előadását. Eötvös […]

Menthetetlenek | Szvoren Edina: Verseim. Tizenhárom történet

szeptember 1, 2018 Írta:

1

Tóth Zsuzsanna | Szvoren Edina a legtehetségesebb, legegyénibb hangú fiatal, József Attila-díjas prózaírónk. Írásai különlegesek. Mégis, majdnem, hogy elviselhetetlen terhet rónak az érzékeny olvasóra. Az a fajta idegenség, magány és üresség, ami úgy árad írásaiból, mint valami egyre sűrűbb és nyomasztóbb köd, már-már kibírhatatlan. Fáj minden sora. Verseim című új kötete olvasása közben azt érzem, […]

Csodálkozom…. | Cserhalmi Imre: Törlesztés – avagy lapok a talonból

augusztus 27, 2018 Írta:

0

Személyes hangú előbeszéd Ó, mily szép lenne leírhatni (!), hogy Cserhalmi Imre életregénye, a Törlesztés a nagy idők tanújának visszaemlékezése, csakhogy ha ilyet leírnék, a szerző könnyed gesztussal mutatna a papírkosárra, hogy helyezzem művemet oda, ahova való. Cserhalmi ugyanis szerkesztő, rovatvezető is volt egy hajdani lapnál, melyet az erre a célra alkalmas bérencek lemészároltak, tehát […]

Enni vagy nem enni? | Jami Attenberg: Családom és más nehéz falatok

augusztus 5, 2018 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Jami Attenberg regénye olyan kérdéskört feszeget, ami egyben napjaink egyik égető problémája is: „enni vagy nem enni”. Illetve: mennyit. Ahol bőségben van ennivaló, ott ez nagyon is komoly gondot jelent – valóságunkban és a regényben egyaránt. Az átalakult világ egyik legfontosabb kérdésévé vált: hogyan viszonyuljunk étkezési szokásainkhoz. Tekintsünk most el azoktól, akik […]

Vajh’ itt maradna-e? – hiszen kukacos minden éden | Posztpetőfi Sándor (Szilágyi Ákos): Bábuk ura

július 30, 2018 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Petőfi Sándor talán az első igazi sztárszerzőnk. Egész élete, forradalmi hevülete, lírájának egyszerű- és nagyszerűsége – s no persze korai halálának rej­té­lyes­sége – már-már istenné emeli őt irodalom­történetünk lapjain. S nincs ez máshogy a néplélekben sem (ha ugyan van ilyen). Hányan, de hányan hittek abban a 48-as szabadságharc után, hogy Petőfi nem […]

Laza fröccs | Fekete Judit: Az őrület határán

július 26, 2018 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A borító extra-fiatalos dizánja (Magocsa-Horváth Éva munkája) azonnal sugallja, hogy „női” könyvről van szó, ezt erősíti a „kávépöttybe” írott kis szöveg, na meg a Terézanyus ajánlás. Vagyis messziről kiabál a könyv, hogy nem én vagyok a célközönsége. De hát nyár van, s ki ne akarna könnyed olvasmányt? Belefogtam hát. Hiszen a kiadónak […]

Csak az a vég… | Charles Martin: Hosszú az út

július 13, 2018 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Lehet, hogy szégyen, de nem ismertem a szerzőt, ez volt az első könyve, amivel találkoztam. A borítón ott virít a címke – „a New York Times bestseller szerzőjétől”. És tényleg azt kapunk. Igazi Bestsellert. (Nagy kezdőbetűkkel.) Ha és amennyiben pontosan értelmezzük a kifejezést, az voltaképpen egyáltalán nem a könyv igazi értékére, annál […]

Fiktív és valóságos | Elena Ferrante: Nő a sötétben

július 2, 2018 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A rejtőzködő, fiktív nevet használó írónő regénye nagyon is valóságosnak tűnik. Talán azért, mert tele van az esszenciális nővel-anyával, rejtett és mégis kíméletlenül feltárt belső igazságokkal. Számomra kicsit szenvtelen, kicsit elidegenítő, ahogy ír – mintha az elbeszélő folyamatosan elemezné önmagát –, mégis figyelni kell minden mondatára, mert nagyon úgy tűnik: mi vagyunk […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.