Vajh’ itt maradna-e? – hiszen kukacos minden éden | Posztpetőfi Sándor (Szilágyi Ákos): Bábuk ura

Tóth Zsuzsanna |

Petőfi Sándor talán az első igazi sztárszerzőnk. Egész élete, forradalmi hevülete, lírájának egyszerű- és nagyszerűsége – s no persze korai halálának rej­té­lyes­sége – már-már istenné emeli őt irodalom­történetünk lapjain. S nincs ez máshogy a néplélekben sem (ha ugyan van ilyen). Hányan, de hányan hittek abban a 48-as szabadságharc után, hogy Petőfi nem halt meg a segesvári harcmezőn, hogy él, hogy Szibériában, hogy ólombányák fogságában – de él, még él…

S a legenda újra meg újra felélénkült, amikor a csontjait keresték és megtalálni vélték – nem is egyszer. A legismertebb időpont 1989, a helyszín pedig a szibériai Barguzin. A tudomány azonban eddig cáfolta a feltevéseket. Nem úgy az irodalom.

Szilágyi Ákos ugyanis összegyűjtötte és kötetbe rendezte a Petőfi utáni Petőfi, vagyis Posztpetőfi Sándor megtalált verseit. A kivételes költői játék a legélvezetesebb kísérlet, amivel eddig találkoztam. A képzelt költő-alakmások, képzelt fordítások, vagy egyáltalán a költői én játékos megsokszorozódása nem mai találmány. Az újragondolt Petőfi-versek sem manapság kerülnek először reflektorfénybe. A Parnasszus folyóirat 2000-ben különszámot jelentetett meg Barguzini versek címmel, ebben a számban kortárs költők írtak Petőfi-verseket, itt jelentek meg az első Posztpetőfi-versek is. Hogy milyen jó játék lehet ez, s hogy mennyi mindent kell tudni egy költőről, hogy az ő stílusában és szellemében alkossunk, azt jól példázza a Bábuk ura kötet. No, meg persze arra is remek alkalom, hogy szembesítsük eszményeinket a valósággal, ironikus, ám felelős magatartással, és semmiképp nem a tiszteletlenség hangján szólva.

Posztpetőfi Sándor teremtett költői alak, példásan hosszú élettel és hiteles biográfiával. Szerencséje volt, még 1956-ot is megélte, s hogy olyan nagyszerű alkotásokat köszönhet neki a világ, mint az Egy mondat a zsarnokságról – merthogy a kiváló Illyés-művet egy valódi Posztpetőfi-mondat ihlette. (Itt érdemes megjegyeznem, hogy az olvasó semmiképp ne hagyja ki Szilágyi Ákos nagyszerű, sok tényt tartalmazó bevezető tanulmányát, mielőtt a versek olvasásba kezd – kár lenne!)

Posztpetőfi az őt ért változások és a hosszú élet dacára természetesen megtartotta „eredeti” stílusát, magyarnótás jellegét – noha kétségtelenül érettebbé vált – ahogy rögtön a gyűjtemény első verse is tükrözi. „Egyszer mindenki volt Petőfi. / Egyszer mindenki lesz. / Emlékét őrzi honfi, búfi, / Turf és békáeref.”

A Szilágyi Ákos által „felfedezett” barguzini versek minden archaikus voltuk ellenére, szinte profetikusan szólnak a jelenről, mégpedig a mi jelenünkről. Akkor is, amikor Petőfi-emlékeket idéznek: „Kishazámban Barguzinban, / Őrtoronyból szól a bim-bam, / Magyar bim-bam, angol bigben – / A gulágban lakok itt benn.”

Petőfit idézve Szilágyi a valóság posztmodern irodalmi értelmezési lehetőségeivel él a versekben. „Cikáznak át a gondolat / mint zúgó paripák – / egyeztetni ma nem divat / rab igét s rabigát”. Nem kerüli ki a társadalmi jelenre adott reflexiókat sem – mert szerencsére Posztpetőfi naprakész a hazai politikából (is). „mindenfelől fura dolgok / vesznek körül téged – / zárva lesznek ím a boltok / mert ez a közérdek // zárva lesznek annyit mondok / szemek és a szájak / bankok és a turi-boltok / légy híve hazádnak!”

• Olvass bele!

Citálhatnám a versek zömét, melyeket nyilván először döbbenten fogad a humortalan olvasó – ha ugyan van ilyen! –, s amelyek között ilyen gyöngyszemek is akadnak (hogy csak a címét idézzem): „Vitéz László és a francos Brükxel” magyar guignol – ám nagyon nehéz lenne választani közülük. A költői játék felszabadítja az alkotó Szilágyit, és a legnagyobbak erényével forgatja a szavakat, bűvészkedik, varázsol.

A kötet második része „magyarnótákat” tartalmaz. Már ha. Az első cím: „Sej, nem a lét háza / Az Anyanyelv belépője a Csárdáskirálynő harmincötödik felvonásának nagyjelenetében / ad notam: A horgosi csárda ki van festve”. Vagy nézzünk egy másikat: „Turul nóta / ad notam: Kossuth Lajos azt üzente”. Ebbe már csak érdemes belenézni: „én vagyok az aki turul / úgy elölről mint hátulról / semmi ágán aki virul / ha kivirul csak úgy lehull / egész világ engem bámul engem irigyel”

Nem szabad kihagynunk a kötet egyik legértékesebb Posztpetőfi darabjának méltatását sem, a nagy költő, Oszip Mandelstam Sztálin-ellenes epigrammája egy sora által ihletett Pirinyó Hernyó Henrik című hőséneket. Igaz, ez, mint a hősénekekhez illik, már a verseknél emelkedettebb hangon elmélkedik a világról: „jó tudás, rossz tudás – nemtudás / egyik a másiknak vermet ás / lomb keblén fityegő alma-rend – / nem lesz itt soha már happy end”. Bevallom, megérintett a lemondó hang, a „kukacos minden éden” felismerés. Elgondolkodtam a kézirat felfedezőjével, közzétevőjével együtt azon, vajh’ ha világunkba visszatérne (Poszt)Petőfi, itt maradna-e velünk, vagy vágyna vissza az ólombányákba (mint már egyszer megesett ez, lásd Jókai Phantasmagoriája)? Hát nem tudom. Azon bizonyosan elgondolkodna, hogy „hol a haza / hol a haza / hol a haza hol? // odahaza / van a haza / van az valahol”.

Hogy ne zárjam ilyen negatív szemlélettel, inkább kiemelem biztató sorait: „egyszer minden jó lesz. vagy nem. / egyszer minden vagy nem – vagy jó. / egyszer minden. egyszer. vagy nem.”

Posztpetőfi Sándor (Szilágyi Ákos): Bábuk ura
Összes barguzini versek és magyarnóták
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2017
212 oldal, teljes bolti ár 2800 Ft,
kedvezményes webshop ár 2380 Ft,
ISBN 978 615 566 7589

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A szibériai Barguzinban élt és halt Posztpetőfi Sándor (1823–1956) teljes kéziratos hagyatéka – a lappangó korpusz − először jelenik meg hazájában a kéziratokat felkutató Szilágyi Ákos gondozásában, és a Posztpetőfi-kérdést behatóan taglaló Talált Petőfi című kísérő tanulmányával.

A kötet érdekessége, hogy tartalmazza Posztpetőfi Sándor eddig elveszettnek hitt, de nemrég egy szamarai családi ház szenes pincéjéből előkerült hős-éneke, a Pirinyó Hernyó Henrik szövegét és dalbetéteit. A gyűjteményes kötet teljes négyórás hangzó anyaga meghallgatható a neten.