Enni vagy nem enni? | Jami Attenberg: Családom és más nehéz falatok

Posted on 2018. augusztus 5. vasárnap Szerző:

0


Tóth Zsuzsanna |

Jami Attenberg regénye olyan kérdéskört feszeget, ami egyben napjaink egyik égető problémája is: „enni vagy nem enni”. Illetve: mennyit. Ahol bőségben van ennivaló, ott ez nagyon is komoly gondot jelent – valóságunkban és a regényben egyaránt. Az átalakult világ egyik legfontosabb kérdésévé vált: hogyan viszonyuljunk étkezési szokásainkhoz.

Tekintsünk most el azoktól, akik ilyen-olyan testi gondjaik miatt váltanak stílust, de hát tény: egyfelől ott állnak az egészséges életmód szinte bigott hívei, akik időnként fanatikusan rágcsálják a zellerszárat (stb.). A másik végponton pedig a megrögzött nagyevők. De itt vagyunk mi is, az átlag. Olykor csatlakozunk a divatos trendekhez, máskor a nagyszüleinkkel példálózgatunk, akik büntetlenül ették a füstölt árut, a zsírt, a kenyeret, sőt zavartalanul bekapták a napindító reggeli páleszokat is, egészen kilencvenéves korukig…

Csakhogy mi már nem kapálunk naphosszat, már nem mi etetjük a disznót, ahonnan a szalonna, zsír, kolbász származik…, na ugye. De enni jó. Van, aki a régi ízeket keresi-szereti, van, aki rákapott a gyorskajáldákra, hamburgerájokra. Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy egyre többen főznek olyanok – néha merő sznobságból és csak „különlegességeket” –, akiktől ez korábban egész távol állt.

Szóval eszünk, sokszor válogatás nélkül mindent, ami jön. Örömből és bánatból egyaránt. Lenne, aki nem ismeri a sírás ellen/közben magába tömött vigasz-csokit? Ki nem álldogált még a hűtő előtt unalmában-magányában, hogy de enne valamit… Jómagam például nagy híve vagyok a fehérasztalos megbeszéléseknek, de családi-baráti ebéd/vacsorának, még a traktáknak is. Továbbá akad köreimben kompenzációs evő, öröm-evő, állandóan fogyókúrázó bűntudatos roham-evő… Szerencsére egyik sem jutott abba az állapotba, amelybe a Családom és más nehéz falatok Edie-je, az anya-figura, akinek már az életét veszélyeztetik a kaják. Főként a titokban fogyasztott, gyorskaják – de valljuk be, van itt minden más is. (Az alapgond persze a megszerzett túlsúly. Ami Magyarországon is komoly egészségügyi problémákat okoz.)

De miért eszik ilyen vadul Edie? Mert szinte a génjeiben hozta, gyerekkorában rögzült „tudás”, hogy a család összetartója az evés, hogy a szeretet kimutatásának egyik módja, ha etetünk valakit. (Mennyire ismerős!) És itt a lényeg. A szeretet jelenléte, illetve hiánya, érzékelhető volta, vagy épp rejtőzködése. Jami Attenberg mintha belülről ismerné a Middlestein családot, az összetartozás meghitt érzetével írja meg cseppet sem elnéző regényét. A széthulló család és az újraszülető remények néhol meglehetősen karcos, máskor mulattató rajzában senki sem hibátlan, ám mindenkiben rejlik szerethető vonás. Legfeljebb keserűségében jól palástolja.

Az időben és a nézőpontváltásokban oda-vissza utalásokkal dolgozó regény – Kofler Éva könnyed tollú fordításában – élvezetes családi történet, ha ízekben gondolkodunk, afféle házias próza, ha nem is nevezném könnyen emészthetően vidámnak. De semmiképp nem komor, inkább mulattatóan őszinte. Esendő emberi voltunk, kicsinyes problémáink és örök kérdéseink; az összetartozás, szeretet-szerelem-együttélés, a segítség elfogadása/elutasítása, a család alkotja a történet gerincét, miközben persze Edie problémáira fókuszálunk. (Azokat a fejezeteket, amelyek kifejezetten róla szólnak, egyre növekvő kilói jelölik.) Edie – az ígéretesen okos, nagyszerű fiatal lány „valahol elveszítette az irányt”. Így sodródik ki a boldogságból, mint ahogy a regény több más alakja (köztük a férj és a gyerekek) is, hogy aztán folyvást azt keresse. Élvezetes, elgondolkodtató olvasmány Attenberg kaja-drámája. Szembesülünk Edie meg a család gondjaival, és míg rajtuk (s talán magunkon) nevetünk, elgondolkodhatunk azon is, hogyan is kéne élnünk, aztán azon: hogyan lehetne jobban csinálni, és legvégül eljutunk odáig: vajon miért is vagyunk ezen a földön…

Jami Attenberg

Jami Attenberg: Családom és más nehéz falatok
Alexandra Kiadó, Pécs, 2018
298 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár 3399 Ft,
ISBN 978 963 447 1394

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Edie és Richard Middlestein harminc éve osztják meg egymással szerény családi fészküket Chicago egyik külvárosában, kapcsolatuk azonban korántsem idilli; mióta a gyerekek kirepültek, szinte mindennaposak az elképesztő indulattal vívott veszekedések, a helyzetet pedig súlyosbítja Edie étkezési zavara.

Az asszony egyetlen öröme, cselekedeteinek legfőbb mozgatórugója az étel, minél több és minél zsírosabb, annál jobb. Az orvosok jóslata nem túl biztató: ha Edie nem változtat sürgősen az életmódján, az éjszakai lakomák és a gyorséttermekbe tett titkos kiruccanások hamarosan végezni fognak vele. Miután Richard úgy dönt, elhagyja a feleségét, gyermekeikre, a megrögzött szingli, mogorva Robinra és a könnyelmű Bennyre, valamint Benny feleségére, a rendmániás Rachelle-re hárul a feladat, hogy megmentsék Edie életét.

De meg lehet-e vonni az étkezés örömét attól, akinek a habzsolás jelenti az egyetlen igazi boldogságot? Jami Attenberg gyengéd együttérzéssel és intelligens humorral átszőtt regénye felkavaró éleslátással mesél azokról a családi konfliktusokról és magánéleti nehézségekről, amikkel mindannyian szembesülünk a minden­napjaink során.