Browsing All posts tagged under »Pap_Vera-Ágnes«

Szégyentelen szellemtörténet | Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája

szeptember 11, 2016 Írta:

0

Bogárdi Iván | Eltartott néhány száz évig, de ma már nyíltan, bár óvatosan lehet beszélni és írni arról, hogy mi történik, ha két szerelmes ember egymásra talál. Arról azonban még mindig hallgatunk, hogy mit tehet egy szerelmes ember a testével, társaság hiányában. A norvég Hilde Østby első könyvében, A vágyakozás enciklopédiájában ez a szégyenérzet nem […]

Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája (részlet)

szeptember 11, 2016 Írta:

0

B | Bibliotéka Rómában, nem is olyan régen, a Santa Maria Maggiore mögötti egyik sikátorban megbújt egy kis bibliotéka, amelyet egy magánalapítvány működtetett. A mindössze tizenötezer kötetes, említésre sem méltó könyvtár egy magánadományozó gyűjteménye volt, aki azon rosszul értelmezett buzgalmában, hogy a felvilágosult osztályhoz, azaz az úgynevezett értelmiséghez tartozzon, összekapart egy kizárólag hajókról és hajózásról […]

Írói (ön)életrajz – regényben elbeszélve | Vladimir Nabokov: Nézd a harlekint!

március 19, 2013 Írta:

0

Írta: Meresich A. Pál A regényirodalomban jártasabb olvasónak Nabokovról azonnal a Lolita ugrik be, az író nálunk talán legis­mertebb műve, jóllehet hatalmas művészi termésének sok darabja – és nem csak néhány regénye – aratott világ­szerte sikert. Az Európa Könyvkiadó életműsorozata – amely ezzel a regénnyel zárul – 15 művet tartalmaz. A gazdag és művelt orosz […]

Vladimir Nabokov: Nézd a harlekint!

március 19, 2013 Írta:

0

Nabokov utolsó regénye, amely halála előtt három évvel, 1974-ben jelent meg, egy orosz-amerikai író, Vagyim Vagyimovics N. önéletrajza. Szatirikus portré önmagáról, paródia, az író magánéletét fürkésző életrajzírók kigúnyolása? Sokféleképpen értelmezték már ezt a rejtélyes művet, amelynek hőse oly sok mindenben hasonlít Nabokovhoz,s ugyanakkor mégis szinte az ellentéte. Vagyim Vagyimovics megbízhatatlan narrátor, aki arra sem emlékszik […]

Vladimir Nabokov: Nézd a harlekint! (részlet)

március 19, 2013 Írta:

0

– És neked milyen gyerekkorod volt, McNab? (Ivor szeretett így szólítani, mert szerinte úgy néztem ki, mint a megviselt, ám jóképű ifjú színész, aki élete, vagy leg­alábbis jó híre utolsó éveiben vette fel ezt a nevet.) Förtelmes, elviselhetetlen. Léteznie kellene egy természetes, természetközi törvénynek az effajta embertelen kezdetek ellen. Ha kilenc- vagy tízéves koromban szörnyű […]

Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt (részlet)

október 22, 2012 Írta:

1

| Nyárutó | Az igazság az‚ bár nyilván nem ez a legmegfelelőbb felütés‚ nem próbálom azt a látszatot kelteni‚ mintha… mindössze annyi a cél‚ hogy hozzátegyek valamit‚ az én változatomat‚ mert az egészet nagyon közelről‚ ugyanakkor bizonyos távolságból figyeltem‚ rendes körülmények között nem foglalhattam volna állást‚ ha nincs apa látcsöve‚ amivel tilos volt embereket néznem‚ […]

Csendben mondja el | Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt

október 22, 2012 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Évekkel ezelőtt betértem egy könyvesboltba, s kiválasztottam egy különösen vékony, tetszetős sárga könyvet. Mivel volt pár üres órám, elhatároztam, ott helyben átrágom magam A thesszaloniki kutyák című köteten. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy a Kjell Askildsen novelláiban szinte mértani pontossággal elhelyezett szavak ólomként nehezednek majd rám. A könyvet ugyan végigolvastam, […]

Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt

október 22, 2012 Írta:

0

Nagyon korán kezdtem el olvasni. Mikor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését olvastam, megértettem, hogy az ember tényleg bele tud betegedni az olvasásba, hogy az irodalom ennyire elragadhat. Megismertem azt az erőt, ami az irodalomban rejlik. És nagyon korán olvasó ember lettem. És ez az oka annak, hogy az ember elkezd írni: a közlési kényszer, az önkifejezés […]