Szégyentelen szellemtörténet | Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája

Posted on 2016. szeptember 11. vasárnap Szerző:

0


Ostby_A vágyakozás enci-bor240Bogárdi Iván |

Eltartott néhány száz évig, de ma már nyíltan, bár óvatosan lehet beszélni és írni arról, hogy mi történik, ha két szerelmes ember egymásra talál. Arról azonban még mindig hallgatunk, hogy mit tehet egy szerelmes ember a testével, társaság hiányában. A norvég Hilde Østby első könyvében, A vágyakozás enciklopédiájában ez a szégyenérzet nem létezik. Nála a vágyakozás nem áll meg a sóhajtozásnál, hanem rögtön átcsap lihegésbe… A viszonzatlan szerelem és a vágy sűrűn előfordul a slágerekben és operettdalokban – a lelkizés kife­je­zéseként –, de Østbynél ez egyenesen a masz­­turbálás szinonimája.

Hamar elfogadtam és nem éreztem különösebben megbotránkoztatónak ezt az értelmezést, így inkább a történelmi korok részleteiben is autentikus leírása volt élvezetes. Az író végzettsége eszmetörténész. Ez meg is látszik. Dantéról és Beatricéről, Jeanne d’Arcról, VIII. Henrikről és Boleyn Annáról, Wertherről, Diderot-ról, Quislingről, Grace Kellyről, Gorbacsovról és más ismert vagy kevésbé ismert, de valóságos szereplőkről anekdotázik. Nagyon merészen átalakítja és saját kitalált történeteihez igazítja őket. A könyv alcíme lehetne: „Akár így is történhetett volna.” Kitalált történetek ezek, valóságban élt szereplőkről, a rágalmazás határán, de legalább hús-vér emberekként jelennek meg a saját környezetükben.

A Park Kiadóé az érdem, hogy a könyv első külhoni fordítását, Pap Vera-­Ágnes magyarítását közreadta. Véletlen, hogy a norvég után a könyv elsőként magyarul jelent meg? Olvasás közben gyakran eszembe jutott Ráth­-Végh István népszerű trilógiája, Az emberi butaság története. Talán az készíthette elő a nálunk a terepet? Például a Halál című fejezet oda is beleillene. Egy köztiszteletnek örvendő, 16. századbeli alkimistáról szól. A Nagymester saját túlérett leányát egy páratlan, nagyszabású rózsakeresztes kísérletnek teszi ki, amelynek során egyszer és mindenkorra bebizonyítaná, hogy a szerelem legyőzi a halált. Hát nem. Az elbeszélés briliáns iróniával mutatja be az alkimista késő középkori gondolkodásmódját, a látszattudományban való tévelygést, a tekintély és az áltudomány tiszteletének végzetes következményeit.

Egy másik őrült kísérlet a felvilágosult filozófus, a francia Diderot nevéhez fűződik, aki szigorúan tudományos módon azt próbálja bizonyítani, hogy létezik szerelem az első látásra. Kísérletével tönkretesz egy emberéletet, erről készült jegyzetei elfeledve porosodnak valamelyik polcon. A leírás nagyon hiteles. Remélem, van valóságalapja, mert ha nincs, akkor a szerző nagyon csúnyán bánik Diderot emlékével.

Bajom csak a könyv műfaji meghatározásával van. Az eredeti címben lexikon szerepel, az enciklopédia megnevezés valamiféle elrendezett tudásanyagot sejtet. Az enciklopédiák a tudásanyagot, az egymáshoz tartozó témákat tárgyalják, a lexikonokkal ellentétben nem betűrendben, hanem összefüggéseiben. Itt viszont a fejezetek meglehetősen önkényes betűrendes címet kapnak, és Østby már a bevezetőben leszögezi, hogy nem létezik olyan műszer vagy tudományos módszer, amivel a szerelmet mérni lehet. Nézetem szerint leginkább szöveggyűjtemény, példatár a reménytelen vagy félresikerült szerelmek történetéből – és még a főszereplő Liv Vestby (vagyis Østby alteregójának) vágyakozásairól is.

Mindegy, jól szórakozunk, és a nem-enciklopédia elolvasása után másképp gondolunk a történelmi személyiségekre, és azok szerelmi életére.

Hilde Ostby

Hilde Østby

Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája
Park Kiadó, Budapest, 2015
244 oldal, teljes bolti ár 3500 Ft
kedvezményes webshop ár 2800 Ft
ISBN 978 963 355 1523

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

A vágyakozás enciklopédiája izgalmas, okos és sokrétű regény a szerelem természetéről és történetéről.

A főhős, Liv Vestby elhatározza, hogy könyvet ír arról, hogy létezik szerelem első látásra, és az A-tól Z-ig terjedő szócikkeiben feldolgozza a világtörténelem leghíresebb szerelmeseinek történeteit. Szó esik többek között Dante és Beatrice viszonyáról, a morze-ábécéről, Rómeó és Júlia históriájáról, megtudjuk, Boleyn Anna hogyan szerezte meg, majd vesztette el VIII. Henriket. Találkozunk a bibliai Onanával, a milói Vénusszal, Napóleonnal, Diderot-val, Jeanne D’Arc-kal, Júdással, egy szerelmes könyvtárossal és egy boldogtalan kerékpárszerelővel.

Mindeközben a háttérben kirajzolódik az enciklopédia mögött megbúvó szerkesztő, Liv Vestby története is.