Browsing All posts tagged under »norvég«

Nincs itt semmi varázslat | Hedvig Montgomery: Szülői varázslat

február 25, 2020 Írta:

0

Paddington | A skandináv országok gyereknevelési gyakorlata sokak számára érdekes, mivel különböző nemzet-közi felmérések szerint ezekben az országokban a gyerekek, és általában az emberek is, boldogabbak másoknál. Egyre-másra jelennek meg különböző népszerű ismeret-terjesztő kötetek. Ebbe a sorba illeszkedik a svéd születésű, Norvégiában élő és dolgozó Hedvig Montgomery kötete, a Szülői varázslat, amely zanzásítva foglalja össze […]

Morten A. Strøksnes: Tengerkönyv (részlet)

június 30, 2019 Írta:

0

||  1  || Három és fél milliárd év telt el az élet első primitív formáinak megjelenése és Hugo Aasjord késő esti telefonhívása között. Július volt, szombat este, én pedig épp egy nagy társasággal vacsoráztam Oslo belvárosában. – Láttad a jövő heti időjárás-jelentést? – kérdezte. Már régóta vártunk a megfelelő időjárásra. Nem napfényre vagy melegre vagy […]

»Sétáltál-e már a tenger fenekén?«* | Morten A. Strøksnes: Tengerkönyv

június 30, 2019 Írta:

0

Nádudvari Anna | A norvég szerző, Morten A. Strøksnes és barátja, Hugo a történet során végig azon mesterkednek, arra törekszenek, azt a célt tűzik ki maguk elé, hogy legyőzzék Észak-Norvégia vizeinek szörnyét, elejtsenek, a horgukra tűzzenek, kihúzzanak a mélységes mélységből, a titokzatos sötétségből, a rejtelmek rejtekéből egy olyan iszonyatos állatot, mint a grönlandi cápa. Újra […]

Astrid Lindgren: Háborús napló 1939–1945 (részletek)

május 22, 2018 Írta:

0

(1939) Szeptember 1. Ó! Ma kitört a háború. Senki sem hitte. Tegnap délután még a Vasa parkban üldögéltem Elsa Gullanderrel, körülöttünk játszottak és szaladgáltak a gyerekek, mi pedig kedélyesen szidtuk Hitlert, és arra jutottunk, hogy háború azért mégsem lesz, ma pedig! A németek kora reggel több lengyel várost is bombáztak, és minden oldalról benyomultak Lengyelországba. […]

Isten óvja szegény, őrület sújtotta bolygónkat! | Astrid Lindgren: Háborús napló 1939–1945

május 22, 2018 Írta:

0

Pokorny Zsófia | Írói naplókat olvasva az emberbe néha befurakodik az érzés: szabad-e ilyet. Szabad-e a mindennapok emberének privát világába belenézni? Amit magánemberek esetében komoly illetlenségnek tekintünk, arra felhatalmazást kapunk, ha az illető művész? Hiszen a napló műfaja alapvetően annyira személyes, az élet, az alkotó folyamat olyan részleteire enged rálátást, hogy az olvasó elbizonytalanodhat: talán […]

Erlend Loe: Doppler hazatér (részlet)

január 19, 2018 Írta:

0

Hónapok a fenyőn Doppler kora reggel ért ki az erdő mélyéről. Ahogy a fákról szikrázva pergett le rá a harmat és a csonttollúak vigyázzban ültek a bokrokon, azt remélte: most valami jó fog történni. A madarak teli torokból csivitelve üdvözölték, mintha már várták volna, akár valamiféle messiást. Üzletek mellett haladt el, ahol az iparosok már […]

Boldog kirekesztettség | Erlend Loe: Doppler hazatér

január 19, 2018 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Doppler elmegy, máshol van, hazatér. Nagyjából így hangzik leegyszerűsítve a Doppler-trilógia, de természetesen ennél sokkal többről van. Mint ahogy az indulás és érkezés se kizárólag fizikai síkon értendő. Egy családapáról szól a történet, aki egyszer csak – na jó, egy nagy esés is besegít – rájön, a továbbiakban nem társadalmi norma szerint […]

A tükörszimmetria paradoxon | Jo Nesbø: Szomjúság

december 18, 2017 Írta:

0

Virginiawoolf | Néhány hete felrobbant a Facebook. Na jó, igazából csak egy kis agypuki zajlott, amikor megjelent az egyik könyvterjesztő szépirodalmi sikerlistája. A hozzá­szólók azon hőzöngtek, hogy a befutók közül csupán egy kötet nevezhető színtiszta literatúrának. A sznob­kórusból azért kivált egy borízűen józan hang, miszerint: Jo Nesbø nem szép, csak irodalom. Félig egyetértve a szólistával, […]

A végítélet prófétái | Ingar Johnsrud: Követők

október 27, 2017 Írta:

0

Somogyi András | Brutális, olykor horrorisztikus elemekkel átszőtt krimit alkotott a norvég Ingar Johnsrud. Első könyves létére mesteri módon formálja meg a szereplők személyiségét, alakítja ki a történet fordulatait, habár a kötet távolról sem hibátlan. Egy vezető konzervatív politikus nő lánya és unokája eltűnik. A nyomozást a tragikus családi emlékeket hordozó és zűrös magánéletű főfelügyelő, […]

Ingar Johnsrud: Követők (részlet)

október 27, 2017 Írta:

0

8. FEJEZET – Fredrik Beier! Itt van Fredrik Beier? A sátor ponyváját félrerántották, és egy kerek szemüveges, fehér overallos fickó bámult be rá. – Itt vagyok. – Gyere! A férfi keresztülrohant a gyepen, a pajta rámpája körül felállított sátor irányába, és csak akkor állt meg, amikor már ott álltak bent, a holttestek előtt. A látvány […]

Szégyentelen szellemtörténet | Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája

szeptember 11, 2016 Írta:

0

Bogárdi Iván | Eltartott néhány száz évig, de ma már nyíltan, bár óvatosan lehet beszélni és írni arról, hogy mi történik, ha két szerelmes ember egymásra talál. Arról azonban még mindig hallgatunk, hogy mit tehet egy szerelmes ember a testével, társaság hiányában. A norvég Hilde Østby első könyvében, A vágyakozás enciklopédiájában ez a szégyenérzet nem […]

Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája (részlet)

szeptember 11, 2016 Írta:

0

B | Bibliotéka Rómában, nem is olyan régen, a Santa Maria Maggiore mögötti egyik sikátorban megbújt egy kis bibliotéka, amelyet egy magánalapítvány működtetett. A mindössze tizenötezer kötetes, említésre sem méltó könyvtár egy magánadományozó gyűjteménye volt, aki azon rosszul értelmezett buzgalmában, hogy a felvilágosult osztályhoz, azaz az úgynevezett értelmiséghez tartozzon, összekapart egy kizárólag hajókról és hajózásról […]

Komor hétköznapok| Cecilie Enger: Anyám ajándékai

április 29, 2016 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Ezen a könyvön senki nem fog jókat nevetni, a sírásra viszont remek alkalom. Napló jellegű drámát olvashatunk, szívbemarkoló, lelkiismeret-furdalást keltő, végtelenül keserű történetet. Mindenkinek van/volt/(lehet) olyan idős hozzátartozója, aki szellemileg leépül, netán még Alzheimer-kórban (is) szenved. Vagy csak hétköznapian megöregszik és megváltozik. Ahogy ez lenni szokott, nem jó irányba. Alig érthető és […]

Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt (részlet)

október 22, 2012 Írta:

1

| Nyárutó | Az igazság az‚ bár nyilván nem ez a legmegfelelőbb felütés‚ nem próbálom azt a látszatot kelteni‚ mintha… mindössze annyi a cél‚ hogy hozzátegyek valamit‚ az én változatomat‚ mert az egészet nagyon közelről‚ ugyanakkor bizonyos távolságból figyeltem‚ rendes körülmények között nem foglalhattam volna állást‚ ha nincs apa látcsöve‚ amivel tilos volt embereket néznem‚ […]

Csendben mondja el | Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt

október 22, 2012 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Évekkel ezelőtt betértem egy könyvesboltba, s kiválasztottam egy különösen vékony, tetszetős sárga könyvet. Mivel volt pár üres órám, elhatároztam, ott helyben átrágom magam A thesszaloniki kutyák című köteten. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy a Kjell Askildsen novelláiban szinte mértani pontossággal elhelyezett szavak ólomként nehezednek majd rám. A könyvet ugyan végigolvastam, […]

Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt

október 22, 2012 Írta:

0

Nagyon korán kezdtem el olvasni. Mikor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését olvastam, megértettem, hogy az ember tényleg bele tud betegedni az olvasásba, hogy az irodalom ennyire elragadhat. Megismertem azt az erőt, ami az irodalomban rejlik. És nagyon korán olvasó ember lettem. És ez az oka annak, hogy az ember elkezd írni: a közlési kényszer, az önkifejezés […]

Működteti a WordPress.com.