A látszat mögött | Helene Flood: A terapeuta

Posted on 2021. június 25. péntek Szerző:

0


Paddington |

A skandináv krimi műfajában új sikerszerző jelentkezett A terapeuta című regénnyel. A szerző, Helene Flood, hasonlóan a történetet egyes szám első személyben mesélő főhőshöz, maga is pszichológus. A regény némileg kilóg a közkedvelt északi műfajból, egyfajta norvég válasz az olyan nőket középpontba állító thrillerekre, amelyekben nem lehet pontosan tudni, a főhősnő bűnös vagy áldozat, normális vagy elment az esze. Egy dolog azonban biztos, A terapeuta tökéletesen alátámasztja azt a sztereotípiát, amely szerint pszichológusnak az szegődik, aki maga is nagy lelki terheket cipel.

Nehéz a regényről anélkül ajánlót írni, hogy a történet fontosabb elemeibe ne avatnánk be az olvasót, elvéve egy a felfedezés örömét. Igyekszem lehetőség szerint kicsit többet elárulni, mint a fülszöveg, de elkerülni az imént említett csapdát. A regény alaptörténete szinte unalomig ismert: a férj elmegy otthonról, de nem érkezik meg oda, ahová állítása szerint ment volna, sőt egy hívás szerint meg is érkezett. A feleség, a címben említett pszichoterapeuta kétségbeesetten keresi, a keresésbe bevonja a rendőrséget, ők hisznek is neki, meg nem is, és persze beszáll a főszereplő családja is.

A thriller műfajában az utóbbi években annyi könyv jelent meg, hogy nehéz forradalmian újat kitalálni. De erre nem is feltétlenül van szükség. A terapeuta éppen megfelelő mennyiségű félrevezető információt és csepegtetett igazságot tartalmaz ahhoz, hogy az olvasó érdeklődését fenntartsa az érdekes, de azért nem teljesen megdöbbentő végkifejletig. A regény gyorsan és könnyen olvasható, tökéletes kikapcsolódás egy lazább hétvégére vagy a közelgő nyaralás alatti lustálkodáshoz. Petrikovics Edit pedig a tőle megszokott gördülékenységgel kínálja a norvég szöveg magyar fordítását az olvasónak.

Az elsőkönyves Helene Flood igazán komoly sikereket könyvelhet el. Mivel a skandináv krimi népszerű műfaj – nem kis részben a tudatos marketingnek köszönhetően –, nem meglepő, hogy a norvégiai siker után a jogokat 20 országba adták el. Kevésbé van jelen benne a műfajra jellemző társadalmi analízis, bár a főszereplő, Sara kliensei magától értetődően olyanok, akik a norvég jóléti államba nem illeszkednek tökéletesen. Sara családja ugyanakkor inkább passzol a hideg norvégokról alkotott közhelyes képbe. A fiatalasszony kapcsolata a nővérével nem túlságosan bensőséges, apjukkal pedig egészen távoli és látszólag felszínes. Aztán persze kiderül, hogy a családi kötelékeknek mégis komoly jelentősége van. És persze a terápiára járó fiatalok között is lesz olyan, aki – elnézést a képzavarért – a történetben a csehovi puska szerepét játssza.

A történet középpontjában mégis az elbeszélő, maga Sara áll. Míg természetesen a hangsúly a férj eltűnésén, a kapcsolódó nyomozáson és az eset közvetlen következményein van, a lényeg mégis az, hogy megismerhetjük magát a fiatal főszereplőt. Sara élete a 21. század elején pályájukat kezdő értelmiségi fiatalok tipikus sorsa. Ők az első olyan generáció tagjai, akik saját erejükből nem lesznek képesek a szüleikénél magasabb életszínvonalat teremteni, akármilyen keményen dolgoznak is, ráadásul nem is annyira egyszerű elindulni a pályán. És ezzel meg kell küzdeniük. Ugyanakkor erőteljes saját elképzeléseik vannak, így inkább a maguk erejéből igyekeznek boldogulni, mint hogy beálljanak kisinasnak valami nagy vállalathoz vagy szervezethez. Barátságaik sokszor felületessé válnak, mert az egyetem elvégzése után szétszélednek a világban, így a virtuális vagy nagyon ritka személyes találkozások nem adnak lehetőséget a bizalmas beszélgetésekre. És szüleik – illetve Sara esetében a még élő édesapa – még aktívak, sikeresek és a legkevésbé sem készülnek a főállású nagyszülő szerepére.

Ahogy a történet kibontakozik, látjuk, hogy Sara tökéletesen megfelel a pszichológusokról fent említett sztereotípiának is. Számos feldolgozatlan lelki probléma van az életében, például az, hogy kislányként veszítette el az édesanyját, vagy hogy aránylag magányos oslói életében, ami mellett a szeretett férfi miatt döntött – ugyanis elköltözött miatta Bergenből, ahol voltak barátai. Bár a terapeuta képesítéshez tudomásom szerint a jelölteknek maguknak is kötelező terápián részt venniük, Sara ezt a lelki munkát láthatóan a férje eltűnése által okozott sokk feldolgozásával egyidejűleg végzi el. Azt viszont a szerző az olvasó fantáziájára bízza, hogy az önterápia után megbékélés és happy end várja, vagy depresszió. Attól viszont nézetem szerint nem kell tartania az olvasónak, hogy a könyv olvasása után maga is depresszióssá válna.

Helene Flood

Helene Flood: A terapeuta
Fordította: Petrikovics Edit
Partvonal Kiadó, Budapest, 2020
272 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3199 Ft,
e-könyv változat 2799 Ft
ISBN 978 615 578 3913 (papír)
ISBN 978 615 605 8263 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Sara, a fiatal pszichológusnő egy nemrég megörökölt, régi oslói házban praktizál, amelyet közösen újít fel ambiciózus, építész férjével, Sigurddal. Azonban mind a munka, mind a felújítás nehézkesen halad, a férfi pedig egy nap furcsa üzenetet hagy Sara telefonján, majd eltűnik. A magányos Sara egyre kevésbé érzi otthonosnak és biztonságosnak a félkész házat. Furcsa dolgok történnek körülötte: tárgyak tűnnek el, majd bukkannak fel újra, éjszaka pedig mintha lépéseket hallana a padlásról – vagy csak kezdi elveszíteni a józan eszét?
Sara a fenyegetések hatására végül eljut arra a pontra, hogy úgy érzi, nem bízhat senkiben – legkevésbé a férjében, akiről igencsak titokzatos dolgok derülnek ki…