Browsing All posts tagged under »művelődéstörténet«

Egy csók és más – minden! | Marcel Danesi: A csók története

január 13, 2020 Írta:

0

Cserhalmi Imre | Amikor az ember a saját csókjaira emlékezik, többnyire az elsőre – a minden kapcsolatban elsőre – gondol, mert általában az a felejthetetlen: kíváncsiság és vágy, kockázat és azonosulás abban a legönfeledtebb. A csók egyes tudósok által hídjellegűnek nevezett funkciója éppen abban nagyon nyilvánvaló, hiszen test és lélek, romantika és erotika között nyilvánvaló […]

Szunyogh Szabolcs: Magyar menóra (részlet)

december 27, 2018 Írta:

0

Teitelbaum Mózes sírja Sátoraljaújhelyen Ha az ember Sátoraljaújhelyre autóval Miskolc felől érkezik a 37-es úton, még mielőtt beérne a városba, egy tízemeletes panellakótelep tövében lát egy meglehetősen lehangoló betonfalat, ez őrzi a régi zsidó temetőt. Itt található a másik nagy magyar haszid rebbe (és ugyanakkor különös módon ortodox rabbi) Teitelbaum Mózes sírja. Noha korukban éltek […]

»Tisztelettel ajánlom figyelmükbe« | Szunyogh Szabolcs: Magyar menóra

december 27, 2018 Írta:

0

Zuglói Gergő | Ha megpróbálnám rétegeire bontani a hatalmas szövegmatériát, joggal sorolhatnám, hogy benne művelődés-, egyház- és településtörténet, magyar és világtörténelem, szociológia, (főleg építészeti) műkritika, szociológia, portrésorozat, turisztikai információ, pszichológia, anekdotagyűjtemény, a magyar zsidóság siker- és szenvedéstörténete, néhány irodalmi szemelvény szinte egymásra torlódik. Ez akár veszélyeztethetné is az olvasmányélményt, s hogy nem így történik, az […]

Hülye, de jól csinálja | Sándor Anna: „Anna, te hülye vagy?”

január 22, 2014 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A kötet hátsó borítóján Sándor Anna feltesz egy kérdést önmagának, s meg is válaszolja, mintegy ajánlót készítve saját könyvéhez. Mondhatni megfogalmazza mindazt, ami elvárásunk lehet a kötettel kapcsolatban, s a hiányosságokat is. Talán egyetlen dologról nem tesz említést, a menthetetlen szubjektivitásról. Amit olvasunk, az ugyanis hihetetlenül személyes, sőt: elfogult. Még akkor is, […]

Sándor Anna: „Anna, te hülye vagy?” (részlet)

január 22, 2014 Írta:

0

| Bevezető | – Ki vagy te valójában? – Hogy érted? – Tíz évvel ezelőtt létrehoztad a Spinozát, te vagy a Spinoza Színház megalapítója, igazgatója, működtetője, ha kell, jegyszedője, mindenese. Volt valami színházi tapasztalatod? – Á, dehogy! Sem a művészethez, sem a színházi világhoz soha semmi közöm nem volt. – Egy kis affinitásod azért mégiscsak […]

Ungvári Tamás: A tragikumról (részlet)

október 25, 2013 Írta:

0

| V. | Az antik és a modern  tragédia különbsége | A görög tragédiák a mitológia tüzetes ismerete nélkül is érthetők: zárt világuk nem követel a drámán kívüli magyarázatot. A tragédiaversenyeken egész szekvenciákkal lépett fel Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész. Három tragédia alkotott egységet (szatírjátékkal), de mindegyik részlet magában is kerek, mivel csoportban is egyéniség maradt. Miért […]

Boldog vég? | Ungvári Tamás: A tragikumról

október 25, 2013 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna Lesznek, akik furcsállják majd a címben feltett kérdést, hiszen mi köze is lenne a tragédiának a boldog véghez? Nos, én úgy vélem, jó lett volna, ha a most olvasott mű vége is az érvényes és igazi tragikumról szólhat, mert ez azt is jelentené, hogy jelenünk, a kortárs dráma is fel tud mutatni érvényes […]

Aki és ami a dalok mögött van | Saly Noémi: A tangókirály

május 31, 2013 Írta:

1

Írta: Cserhalmi Imre Mindig jó olvasni Saly Noémi írásait. Nála a tartalmasság sohasem nehézkesség, és a kellemesség mindig szellemesség (is). Ennek a könyvének 16 oldalát teszi ki a jegyzetanyag, 9 oldalát a nevek, 4 oldalát a képek jegyzéke, 78 (!) oldalas a diszkográfia, a Kalmár Pál éneklését rögzítő lemezek jegyzéke (ez utóbbit dr. Bajnai Klára […]

Saly Noémi: A tangókirály

május 31, 2013 Írta:

0

1932 – Országszerte hangos volt tőlem minden. Itt Kal­már Pál, ott Kalmár Pál, az újságok, meghívások, levelek halmaza. A külső közvetítések borzasztó hasznot jelentettek a kávéháznak. (…) Jöttek vidékről, mert mindenki kíváncsi volt, hogyan történik a közvetítés, és ki az a pofa, aki énekel. (…) Kész volt a karrierem, remekül éltem. A havi fizetésem lett […]

Saly Noémi: A tangókirály (részlet)

május 31, 2013 Írta:

0

Fiam, mit csináltatok velem? Első feleségétől időközben elvált. Nem tudni, pontosan mikor és miért: Kalmár soha nem teregette magánéletét a nyilvánosság előtt, a sajtóban sem mutatkozott családtagjaival. Károly körúti lakásából, ahol a 30-as évek eleje óta élt, elköltözött. Második feleségével, Olgával, János fia anyjával viszont nem tud összeköltözni, mert a háborút követő lakásviszonyok miatt nincs […]

Városnézés nagyítóval | Budapest anno és most

május 15, 2013 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Attól, hogy kétnyelvű, még nagyobb közönséget céloz meg a Budapest anno és most című minialbum – a mini nem a mennyiségre, hanem a formátumra vonatkozik. Hadd férjen bele egy szokványos táskába vagy a kofferbe is. A születő Budapestet végigfotózta a nevezetes Klösz György és Erdélyi Mór az előző század fordulóján. Volt […]

Tótfalusi István: Sertések a Bakonyban

július 31, 2012 Írta:

0

A Sertések a Bakonyban nemcsak címével lep meg, hanem a műfajával is. Lebilincselő regény a nagy nyelvcsaládok felfedezésének történetéről, anyanyelvünk múltjáról és jelenéről. Tótfalusi István író és műfordító, számos nyelvészeti tárgyú kötet és szótár alkotója, ezúttal mesés formában osztja meg a laikus nagyközönséggel mindazt, amit nyelvünkről és a nyelvek eredetéről, a délibábos nyelvészkedés meg az […]

Tótfalusi István: Sertések a Bakonyban (részletek)

július 31, 2012 Írta:

0

Első fejezet | amelyben a bakonyi sertésektől a nagy elhatározásig jutunk Szép háziasszonyunk, Renci a hidegtálakhoz invitálta a társaságot. Stílusosan, svédasztal módra szervírozva várt ott ránk sok-sok földi jó. – Ilyet most csináltam először – mutatott az egyik tálra Renci. – Kíváncsi volnék a véleményetekre. A formás falatok ízlettek, mint úgyszólván minden, amit Renci találékony […]

Szórakoztató nyelvtörténet | Tótfalusi István: Sertések a Bakonyban

július 31, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Gyakran találkozom különös családnevű emberekkel, és sosem mulasztom el megkérdezni őket, tudják-e, milyen eredetű, mit jelent a nevük. A válasz sajnos sejthető: ritkán. Ha pedig mélyebben belemegyünk a beszélgetésbe, egyszerre csak kiderül, hogy a társalgás azért marad olyan sekélyes, mert még a sűrűbben használt szavak szólások jelentésével is bajok vannak. Hát […]