Milyen keveset tudtunk róla… | Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

H. Móra Éva | 

Hogyhogy ezt a könyvet nem írta meg még senki? – járt a fejemben Nyáry Krisztián új könyvét olvasva. – Hogyhogy ilyen keveset tudtunk eddig Himnuszunkról, Szózatunkról? Mert keveset tudunk, és erre az Általad nyert szép hazát olvasása közben jövünk rá.

A szerző irodalomtörténészi alaposságával, de rendkívül olvasmányosan vezet végig közel 200 éves nemzeti költeményünk történetén, mely szorosan összefonódott 13 évvel fiatalabb „testvérének”, a Szózatnak történetével. Ahogy az alcím utal rá, mindkettő valóban kalandos utat járt be, s megismerve ezt a kitérőkkel, kanyarulatokkal tarkított, véletlenek által is alakított életutat, kész csodának tarthatjuk, hogy a mai napig élnek, szorosan összetartozva. (Talán kevesebben tudják, hogy a már megzenésített művekhez harmadikként a Rákóczi-induló is társukká szegődött; s triójuk hosszú ideig elválaszthatatlan volt.)

Nyáry Krisztián természetesen kronologikus szálra fűzi az ismertetést, ám Kölcsey és Vörösmarty költeményei előtt még általában is beszél a műfajról, ami eleve kettős jelentésű: egyrészt az ókori óda egy változata, másrészt egy-egy nemzetet jelképező ének. Felmerül a kérdés: miért is van igény arra, hogy a nemzeteknek himnuszuk legyen? Aztán a magyar himnusztörténet megkerülhetetlen darabjáról ír, ami nem is magyar, de jó darabig szívósan tartotta magát még a Kölcsey–Erkel-, illetve a Vörösmarty–Egressy-művek elterjedését követően is; ez pedig a Gotterhalteként emlegetett császári himnusz. Ennek életútja is külön regény: mintául szolgált sok-sok pályázat kiírásakor, amelyek mindegyike egy magyar „királyhimnusz” megírására szólította fel a költőket, zeneszerzőket. Születtek is szép számmal a művek, de felejthető színvonallal. A Gotterhalte a nemzeti ellenállás idején gúny tárgyává vált, hóhérhimnusznak nevezték, később Juhász Gyula is ezzel a szóval illette Gotterhalte című versében. Parodizált-átkozódó szöveg is készült Haydn dallamára: „Verd meg, Isten! Büntesd, Isten! / Ezt a cudar Ausztriát! / Mely hazánkat dúlja, irtja, / Már több századon át.”

A Hymnus (mert szerzője így írta címét) születéséről csaknem mindenkinek van több-kevesebb ismerete. A költő 1838-as haláláig álmában sem gondolta volna, hogy Himnusza egyszer majd nemzeti énekünk lesz. Ám azt e könyv lapjairól tudjuk meg, hogy Kölcsey nem sokra tartotta saját művét, ki is hagyta legjobbnak ítélt verseinek gyűjteményéből. Így valóban véletlenek sorozatán – és a színvonal alatti, rendre megszületett, újabb és újabb himnuszpróbálkozásokon – múlt a sikertörténet. Több változatban él az a legenda, ahogyan állítólag Erkel a zenét írta hozzá, de abban mindegyik megegyezik, hogy az akkor már méltán elismert, népszerű zeneszerző nem óhajtott részt venni a pályázaton. Rajta kívül Egressy Béni is benyújtott egy dallamváltozatot – ezt is kevesen tudják. A Szózat megzenésítésekor pedig Egressy Bénin kívül Erkel Ferenc is írt egy dallamot – hozzáértők szerint jóval sikerültebbet…

• Olvass bele!

A könyv végigkíséri e két, immáron nemzeti énekünkké lett költemény útját az egyes történelmi korszakokon át egészen napjainkig. De amitől a széles olvasóközönségnek is garantált élvezetet nyújt: az a számtalan „extra”, apró érdekesség, amelyeket Nyáry Krisztián hozzáfűz, megjegyez – a tőle megszokott, olykor csípős odamondásoktól sem mentes, máskor cinkosan összehunyorító stílusban. Előbbire néhány példa: „…Jászay Mari a magyarok ősanyját, Emesét alakította. Az előadás végén a fényárból lassan kibontakozott az arkangyalok által megkoronázott magyar címer, amely előtt a Himnusz hangjaira térdre rogyott, majd földre borult a főszereplő. Szerencsére ez később nem vált szokássá.” Vagy egy egészen más korszakról írva: „…az utolsó taktust követően rendszerint azonnal fölhangzott a szovjet himnusz, esetleg az Internacionálé is. A Kossuth Rádió műsorzárása ez alól az árukapcsolás alól kivételt képezett, itt minden éjjel fel lehetett idézni, milyen a Himnusz vörös farok nélkül.” A Rákóczi-indulóról pedig megtudjuk, hogy többféle szövegkísérlet is született hozzá, de „Ennél azonban bizonyosan sokkal ismertebb volt a gyerekek generációi által a Filmhíradó zenéjére énekelt szabadszájú változat: Vakpali, Vakpali mindent lát…”

Hadd csippentsek ide néhány ízelítőt a számtalan érdekességből: a ’karnagy’ szó Deák Ferenc által került anyanyelvünkbe: nyilvánosan ezzel a megszólítással tüntette ki Erkelt egy ünnepségen. Vagy: a finn és az észt himnusz szövege is tulajdonképpen Vörösmarty Szózatának fordítása, ehhez komponáltak zeneszerzőik dallamokat. Vagy: 1862-ben még az első három versszakkal énekelték a Himnuszt. Vagy: 1942-ben Kodály Zoltánék a Szózatot, „amely felett úgyis eljárt az idő” nemzeti műemlékké akarták nyilvánítani. Vagy: kortárs jelenlévők tanúsították: a Szovjetunióba emigrált Kun Bélán annyira erőt vett a honvágy, hogy esténként asztaltársaságával a Himnuszt énekelte… Végül az énekelni szeretőknek egy kísérlet: próbálkozzunk-énekelgessük himnuszunkat kicsit felgyorsítva, katonadalos, verbunkos stílusban, ugyanis Erkel eredetileg ilyennek szánta!

Ne riassza el tehát az olvasót a hosszú irodalomjegyzék a kötet végén – több ezer írást, tanulmányt, cikket olvasott el könyvéhez a szerző! –, igényessége mellett élvezetes, roppant szórakoztató könyvet vehet kézbe.

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát
A Himnusz és a himnuszok kalandos élete
Corvina Kiadó, Budapest, 2020
184 oldal, teljes bolti ár 3490 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2792 Ft,
e-könyv változat 2399 Ft
ISBN 978 963 136 6747 (papír)
ISBN 978 963 136 6938 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem akarta a 20. század elején Országgyűlés, hogy ez legyen a hivatalos himnuszunk? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula?
És ha már himnuszok: Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európia Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket? Mitől székely a székely himnusz, és miért nem játszották 1944-ben a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai? Mitől magyar az uruguayi és a paraguayi himnusz? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar, azaz válhat-e alternatív himnusz a Nélküledből?
Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a Himnusz és a himnuszok kalandos történetét meséli el.