Browsing All posts tagged under »memoár«

Egy kétkedő ember visszaemlékezései | Réz Pál (és Parti Nagy Lajos): Bokáig pezsgőben

szeptember 23, 2016 Írta:

0

Jolsvai Júlia | A 2015-ös év irodalmi szenzációja volt Réz Pál hangos memoárja, a Bokáig pezsgőben. A kötet egy beszélgetés­soro­zat szer­kesztett változata. A legen­dás szerkesztő, kritikus, műfordító három alkalommal ült Parti Nagy Lajos mikro­fonja előtt, 1992-ben, 2000-ben és 2015-ben. Az utolsó beszélgetés tehát egy évvel halála előtt készült. A könyv gerincét, ahogy bele is van írva, […]

Réz Pál: Bokáig pezsgőben (részlet)

szeptember 23, 2016 Írta:

0

Szép Ernő. Őt is nagyon-nagyon szerettem és sokat olvastam már gyerekkoromban. Apámnak megvolt tőle minden, azt hiszem. Aztán az egyik albérletemben, ami is a Szende Pál utcán volt, és egy Visontay nevű ügyvédnél laktunk Szűccsel együtt, egyszer kimentem a fürdőszobába, ahol összeütköztem egy öregúrral, aki bottal járt, alacsony volt, és az egyik szeme nagyon rossz […]

Elsüllyedt szépséges világ | Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

március 11, 2016 Írta:

1

Erdélyi Z. Ágnes | „Vihar söpör végig a pusztán. A nyílegyenes országutat akácfák szegélyezik. A szél leszaggatja a fehér virágokat a fáról. Szirmok kavarognak a levegőben, mint a hópelyhek, nekiverődnek a szélvédőnek, beleragadnak a hajamba, halmokba tömörülnek az út két szélén. Mintha hóvihar tombolna tavasszal, különös, valószerűtlen, forró és bódítóan illatos hóvihar. Ez a kép […]

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta (részlet)

március 11, 2016 Írta:

0

Az oroszok menyasszonya Budapest elesett. Az oroszok minden ellenállást megtörve feltartóztathatatlanul nyomultak előre. Rendkívül ijesztő hírek jutottak el hozzánk a közeledésükről. Egy menekülő, akinek sikerült eljutnia Kenyeribe, arról számolt be, hogy Vay Margit sógornőm és egész családja az oroszok kezébe került. – Mi történt Kájával? – kiáltottam fel kétségbeesetten. – Elkapták őt is – mondta […]

Könnyed memoár | Eleni Kounalakis: Nagykövet asszony

szeptember 26, 2015 Írta:

1

Tóth Zsuzsanna | „A többi kendőlobogtatás, díszmenet” – Kiss Anna költő e két kifejezése visszhangzott bennem, miközben a kötetet olvastam, egy asszony vallomását, beszámolóját nagy ambíciójáról és annak beteljesüléséről. A törekvő, szorgalmas – és tegyük hozzá, sikeres – Eleni Kounalakis elérte élete nagy álmát azzal, hogy Budapesten az Egyesült Államok nagykövete lehetett. A magyar lélek […]

Társak a pályán | Gergely Ágnes: Oklahoma ezüstje

augusztus 4, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Nem siratom a Gutenberg-galaxist, nem gon­do­lom, hogy vége a világnak, ha nem fogynak nagy példányszámban verseskötetek. Mégis torok­szo­rí­tó érzés olvasni Gergely Ágnes sorait Székely Magdáról – aki nemzedéke költője volt, s mára szinte elfeledték. Torokszorító, mert a kötet sok más szereplőjéről is elmondhatnánk ugyanezt. Hogy szinte elfeledték… (Egy elém került riport­ban Gergely […]

Új asztal, új ágy – irány a vidék! | Elizabeth Bard: Piknik Provence-ban

június 30, 2015 Írta:

0

Zemen Annamária | A tősgyökeres New York-i lány, akit a szíve Párizsban marasztalt, már ismerősünk az Ebéd Párizsban című regényből. Elizabeth babát vár, életük kiteljesedni látszik, felhőtlen a boldogság. És úgy érzi, hogy végre megtalálta a neki való helyet. Ám az élet mindig tartogat meglepetéseket. Férj és feleség úgy dönt, hogy még a gyermekük megszületése […]

Elizabeth Bard: Piknik Provence-ban (részlet)

június 30, 2015 Írta:

0

1. fejezet | Piknik Provence-ban Általában nem társalgok tehenekkel. De ezek a tehenek kivételesek, sőt nélkülözhetetlenek. Ha ők nincsenek, rögtön hamvába hal a helyben készült provence-i fagylaltötletünk. – Üdv, hölgyeim! – szólítottam meg őket bátran, miközben a csontos farukat fürkésztem. Egy amerikai számára kicsit soványkának tűntek a finom levendulafagylalthoz. De Franciahonban vagyunk, ahol az sem […]

Homo ludens | Lázár Egon: Visszapillantó

június 28, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Az önéletrajz egy hiteles, érvényes élet leirata – lehet-e kételkedni benne, netán hiányosságokat fedezni fel benne? Egyáltalán, írásműként miképpen elemezhetjük? Úgy kell olvasnunk, mint egy sajátos emberi realityt? S vajon mennyit szépít rajta a szelektív emlékezet? S azok, akik megemlítődnek benne, egyetértenek minden szavával? Ilyen kétségek között kezdtem olvasni Lázár Egon Visszapillantó […]

Lázár Egon: Visszapillantó (részlet)

június 28, 2015 Írta:

0

Várkonyi és Jákob tizenkét fia 1976. február 15-én léptem be először a Vígszínház kapuján. Emlékszem, majd kiugrott a szívem a helyéről. Életem vágya volt, hogy a Vígszínház tagja lehessek. Amikor Várkonyi felhívott, hogy jöjjek el és beszéljünk, a világ legboldogabb embere voltam. Hihetetlen jó érzés, hogy ezt én csinálhatom. Szóval beléptem – senkit nem ismertem […]

Sárközi Mátyás: Túl az ezrediken (részletek)

augusztus 8, 2014 Írta:

0

»Gróf« Almásy, az »angol« beteg A rekordmennyiségű Oscar-díjat nyert film, Az angol beteg rendezőjét, Anthony Minghellát pazar pezsgős mulatsággal ünnepelték szülőhelyén, a brit partok mentén lévő Wight szigeten Olaszországból bevándorolt, fagylaltgyáros szülei, akik egyébként láthatók a filmen: a mama tangóharmonikázik, a papa tamburán dobolja hozzá az ütemet. Minghella egyetlen bánata a szédítő sikerben, hogy a […]

Emlékforgácsok könyve | Sárközi Mátyás: Túl az ezrediken

augusztus 8, 2014 Írta:

0

Hárságyi Margit | Nyomot hagyni magunk után, ez az értelmiség leghőbb vágya sok-sok évszázada. Éppen ezért irigylésre méltó az asztalos mestersége, akinek jó esetben évszázadokon ke­resztül maradnak fenn munkái. Mennyivel mulan­dób­bak az elme, a képzelet szüleményei! Zavarba ejtően so­kan vágnak a könyvírásba manapság, mintha ez köteles­ségük lenne, mintha ehhez mindenkinek volna tehet­sége. Az azonban sorsszerű, […]

Ungvári Tamás: A feledés enciklopédiája

november 11, 2011 Írta:

0

A XX. század története Ungvári Tamás tolmácsolásában, memoár az elfeledettekért és az el nem feledhető dolgokért. A XX. század történetének 75 lényeges vagy lényegtelen, de lejegyzésre igencsak méltó eseménye sajátos formázásban pereg ebben a nagy sodrású kötetben. Érzékenység és tárgyismeret, irónia és szókimondás – mindez letehetetlenné teszi Ungvári emlékeit. Az egyetemi katedrákhoz szokott szerző kiapadhatatlan […]