Browsing All posts tagged under »cserna_antal«

Allgemeine Angesaufen* | Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline / Centrál Színház

január 9, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Tulajdonképpen már a kezdés előtt tapsot érdemelt volna a díszlet, a csempefényű fekete falakkal, a földet (padlót) behálózó pontnyi (led)fényekkel és a karácsonyi üvegdíszekkel sűrűn benőtt éggel. Kicsinyítve egy hazug művilág, aminek a nagy eseménye, hogy elhúz fölötte a Zeppelin léghajó, miközben lent patakokban folyik a sör. Igen, ez az Oktoberfest, […]

A dilettantizmus bűvöletében | Lewis, Sayer, Shields: Ma este megbukunk / Centrál Színház

szeptember 30, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | A profi művészek hidegrázást kapnak azoktól, akik nem értenek az ő kemény munkával megtanult, kicsiszolt mesterségükhöz, de vad szenvedéllyel kívánják művelni: kedvtelésből. Ezek a vérdilettánsok. Körülbelül akkora fájdalmat képesek okozni a művészetbe avatkozásukkal, mint amilyen élvezetet az előbbiek ki tudnak csiholni. Ám tessék csodálkozni: az irodalomban, a zenében, a festészetben, a […]

Egy mozijegy áráért a bródvéééj (meg az ég) | Centrál Színház – Exxxxtra!

március 10, 2015 Írta:

0

Xénia | A Broadway felett az ég című musical-őrület a Centrálosok kedvence. A Kis­szín­padon futó bemutatók közül nekik a leg­kedvesebb. Eredeti, vad, vicces, tisz­te­let­len – csupa olyan dolog, amitől színház a színház. Tehát vadul szeretik. Különös paródia, mert miközben nyelvet ölt a musicalekre és kiröhögi, érvényes musicalt te­remt. Eredeti, amit Darvas Ferenc zenéjének köszönhet, és […]

Zenés emlékmű torzult tükörben | Broadway fölött az ég / Centrál Színház

november 10, 2014 Írta:

0

Bedő J. István | Bizony, sokan érzik majd sértve magukat a legújabb darab miatt. Legelőször is az elszánt musical-rajongók, akiket bottal sem lehetne kiverni egy új zenés bemutatóról. Aztán az egyébként jókezű zeneszerzők, akik mindenféle ügynököket indítanak útba, hogy a bennük zengedező dallamokhoz megfelelő librettót, szövegkönyvet találjanak. De sértve érezhetik magukat a librettóiparosok is, mert […]

Utolsó simítgatások és sikolyok | Készül a Centrál Chicago-bemutatója

december 27, 2013 Írta:

0

Éppen csak a két ünnepi napot töltötték otthon, és már vissza is jöttek a Centrálba a Chicago szereplői, mert a hármas szereposztás pokoli munkára kényszeríti a stábot. A nézőtérről néz­ve is nagyon izgalmassá tette a próba­fo­lyamatot a Velmák és Roxie-k kavarodása a sok próba során. Nyilván a szerep­lők mást mesélnének (és mesélnek is). Mert néha […]

Ripacs-ródsó | Michael Frayn: Függöny fel! – Centrál Színház

október 30, 2013 Írta:

1

Bedő J. István Biztos akad más is rajtam kívül, aki kedveli a nagyzenekari próbákat, ahogy formálódik a koncert – ami olykor még csalódást is okoz. Ezért aztán Michael Frayn darabja többszörös szórakozás. Az alapsztori világsiker, és eléggé közismert is: turnéra készül egy kisebb társulat, a bemutatandó bohózat (nevezzük ezt belső vagy turné-darabnak) a premier előtt […]

Az érzelmeknek vagy az eszünknek? | Cserna Antal a (szünet nélküli) sóhajtozásról

június 13, 2013 Írta:

0

Írta: Hegedűs Claudia Két estére is beköltözik A 2. váratlan szerelem az Átrium Film-Színházba. A június 19-én és 20-án műsorra tűzött Marivaux-darab rende­ző­je Kováts Kriszta, főszereplői Nagy-Kálózy Esz­ter és Lengyel Ferenc. A FUGA Építészeti Köz­pont­ban tavaly szeptemberben bemu­ta­tott ke­ser­nyés szerelmi komédia örök vesztes könyv­tárosát Cserna Antal személyesíti meg. A Marivaux-mű fordítója Fábri Péter azt írta […]

Komédia a kalapáts alatt | Marivaux a Kovátsműhelyben – Frissítve!

november 21, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Ismét lesznek előadásai a sóhajtozásnak. Ha még nem volt szerelmes, akkor azért nézze meg – ajánlja Fábri Péter (író és a darab fordítója). – Ha már volt, akkor azért, ha még nem látta, akkor azért, ha már látta, akkor mondja el másoknak is, hogy milyen. Nemigen lehet tudni, hogy egy a […]

»Egy gondolat megsúgja a dallamot« | A sóhajtozás zeneszerzője: Szirtes Edina Mókus

október 7, 2012 Írta:

0

[MÉ] Ha a Kovátsműhely színházi előadást készít, szinte mindig Szirtes Edina Mókus a zene­szerző. Most is az ő zenei anyagával szólal meg a szereplők szünet nélküli sóhajtozása Marivaux: A 2. váratlan szerelem című komé­diájában. Mióta dolgozol Kováts Krisztával? Már a legelső budapesti zenei tevékenységem Krisztához kapcsolódik. Még meg sem volt a diplomám, de játszhattam Kriszta […]

„Elgondolkodtató, ami vele történik” | A vesztes értelmiségi: Cserna Antal

szeptember 22, 2012 Írta:

0

Írta: RD Egy született vesztes könyvtárost játszik Cserna Antal a zenés sóhajtozásban, melynek címe A 2. Váratlan szerelem. Marivaux darabját Kováts Kriszta rendezi. Újabb karakterszerep, most egy ügyefogyott fickó, akin mindenki keresztülnéz. Egy csóró értelmiségi. Milyen ez a figura? Nagyon szeretetre méltó lúzer, aki az értelmiségiek dilemmáit fogalmazza meg. Régimódiként megpróbál klasszikus értékeket képviselni, és […]

Nagyon élveztem a küzdelmet… | Nagy-Kálózy Eszter a váratlan szerelemről (amely második)

szeptember 21, 2012 Írta:

0

Írta: RD Nagy-Kálózy Eszter premierre készül. Marivaux komédiájának, A 2. váratlan szerelemnek a női főszerepét fogja játszani. Nehezebb a főszerepet eljátszani egy komédiában, mint egy veretes tragédia hősnőjének lenni? Vannak nehezebb, vannak könnyebb szerepek, illetve vannak nehezebben megközelíthető szerepek, és vannak olyanok, melyeket valamiért jobban ismerek. De ez műfajtól független. Keresett kőszínházi sztár Nagy-Kálózy Eszter, most […]

Sose leszek szerelmes többé! | Marivaux: A 2. váratlan szerelem / Kovátsműhely

szeptember 4, 2012 Írta:

0

Írta: BJI A Kovátsműhely – Kováts Kriszta színháza – eredeti bemutatóra készül, a 18. századi francia szerző, Marivaux komédiáját állítja színre. A darab igen közel áll a francia commedia dell’arte hagyományaihoz, ugyanakkor annyira a mienk is, hogy nem is érthető egészen, eddig miért nem akadt fordítója. Illetve most már akadt: Fábri Péter rálelt és áttette […]

Miért fordítottam le A második Váratlan szerelem című komédiát?

szeptember 4, 2012 Írta:

1

Írta: Fábri Péter A címben olvasható kérdést még senki sem tette föl nekem, de végül is elképzelhető, hogy egyszer csak megkérdi egy barátom: mire jó egy nálunk ritkán játszott, 18. századi francia drámaíró darabjaival foglalkozni? Ha közel háromszáz éven át senkit sem érdekelt itt Magyarországon ez a komédia, miből gondoltad, Péter, hogy lesz értelme lefordítanod? […]