Browsing All posts tagged under »christopher_moore«

Christopher Moore: Noir (részlet)

szeptember 1, 2019 Írta:

0

Prológus Nem sikítottam, pedig arra léptem be munkahelyemre, Sal bárjába a hátsó ajtón, hogy maga Sal a raktár padlóján fekszik, bőre egy kék koktélra emlékeztet, a különféle testnyílásaiból folyadékok szivárognak és tócsába gyűlnek a padlón, mint például egy kisebb vértócsába a feje körül. Na most, gyerekkoromban a bátyám gyakran azzal mérte az ember értékét, hogy […]

A csapos, a Sajt és a holdember | Christopher Moore: Noir

szeptember 1, 2019 Írta:

0

Somogyi András | Először hadd untassam néhány szóval a kedves olvasót a noir műfaji meghatározásával. A könyv epilógusában a szerző a film noir-ból eredezteti az irodalmi noir műfaját. Ez a filmstílus az 1940-es, ’50-es évek egyik meghatározó műfaja volt, amely a maga fekete-fehér képi világában sötét, pesszimista világképet, erőszakot, bűnözést, szexualitást kínált a nézőnek. Christopher […]

Kopogószellemek és angyalok a kormány szolgálatában | Richard Kadrey: A végítélet kis doboza

augusztus 26, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Amikor Z. a figyelmembe ajánlotta Richard Kadrey könyvét, annyit mondott: „jobb, mint Moore”. Mivel neki is van némi köze a könyvszakmához, erre felfigyeltem. Mi, öreg rókák nem dicsérünk már regényeket szíre-szóra, a kezdeti lelkesedés valamikor tíz évvel ezelőtt múlt el, a hamvas ifjúsággal és az első csak több nap alatt kialható […]

Honnan fúj bolond szél? | Christopher Moore: Bolond

március 1, 2017 Írta:

1

Bedő J. István | Nem túl régi találmány, hogy az író, mesélő, drámaszerző egy már be- vagy lefutott mű mellékszereplőjét helyezi előtérbe. Ezáltal a nagy formátumú hősök hátrébb szorulnak, rá lehet világítani gyengéikre, jellemhibáikra, míg a két mondatos statiszta csúcsfényeket kap. Néhány korábbi példa: Rosencrantz és Guildenstern halott (Tom Stoppard), és hazai pályáról Szabó Magda, […]

Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól (részlet)

szeptember 23, 2015 Írta:

0

| 1 | Macska az úton – Én vagyok a rossz hír hozója. Én vagyok, aki nem hazudik neked. Én vagyok a golyó, amit a fejedbe röpítesz. Ez a végszavam, elindulok a csoport hátsó részéről, lassan, komótosan, feltűnés nélkül araszolok előre. – Bárcsak azt mondhatnám, hogy borult, őszi nap volt, a felhők úgy nehezedtek a […]

Budapest, Budapest, te csodás! | Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól

szeptember 23, 2015 Írta:

1

Fekete Judit | Kedves könyvolvasó, rendhagyó (és kifejezetten szemtelen) módon nem hozzád szólok indításként, hanem a könyvek láthatatlan „magyar hangjához”, a fordítókhoz. Nem árt ugyanis, ha ők is tudják: hiába tűnik úgy, hogy a szerzőé minden dicsőség, és az ő munkájuk háttérbe szorul – de mi, olvasók az ő közreműködésüket is figyelemmel kísérjük. Sőt! Ahogy […]

Röhejes sárkányveszély | Christopher Moore: A Melankólia-öböl buja bestiája

október 14, 2014 Írta:

1

Bedő J. István | Legjobb ezen gyorsan túlesni: Christopher Moore megint olyasmit talált ki, amitől az ember nem meri tömegközlekedésbe vinni a könyvét. Ugyanis vagy hőbörödöttnek néznek, mert megállás nélkül vihogsz, vagy elfelejtesz leszállni ott, ahova igyekszel (az indok azonos). A Melankólia-öböl buja bestiája a tökéletes turmix: van benne ötezer éve az óceánmélyi árokban pihengető […]

Christopher Moore: A Melankólia-öböl buja bestiája (részlet)

október 14, 2014 Írta:

0

| EGY | Theophilus Crowe | A halottak mércéjével mérve Bess Leandernek egész kellemes illata volt: levendula, zsálya és leheletnyi fokhagyma. Az étkezőben hét rusztikus szék a falról lógott kampókról, séker szokás szerint. A nyolcadik felborulva hevert Bess alatt, a nő pedig a nyakára szorult kalikószövet kötélen lógott. A mennyezet csupasz gerendáit szárított virágok, különféle […]

Christopher Moore: Te szent kék! (részlet)

október 24, 2013 Írta:

0

Kettő | A nők jönnek és mennek | Párizs, 1890 júliusa Lucien Lessard éppen a családi pékségben segített be a Mont­martre-on, amikor megérkezett Vincent halálának híre. Egy eladó­lány, aki Teo van Gogh galériája, a Boussod et Valadon közelében dolgozott, tért be a pékségbe ebédért, és kottyantotta el a hírt olyan könnyedén, mintha az időjárásról fecsegne. […]

Egy kis bűvölet, némi őrület és az a szín… | Christopher Moore: Te szent kék!

október 24, 2013 Írta:

0

Fekete Judit Aki eddig csak áhítattal, magasztos és mély mondanivalóval teli elemzéseket hallott, olvasott a 19. század festészetéről, kiemelkedő művészeiről, és esetleg eközben ásítozni támadt kedve (ejnye!), az feltétlenül olvassa el Christopher Moore könyvét. A szerző nem tett mást, mint fogott egy nagy turmixgépet, beledobott egy nagy adag művészettörténetet, sok-sok humort, izgalmat, misztikumot, némi romantikát, […]

Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

április 5, 2013 Írta:

0

Christopher Moore, a Biff evangéliuma szerzője most újabb őrült kirándulásra invitál mindenkit. Ezúttal egy trópusi paradicsom kellős közepébe: a fura kultuszok, a kedélyes kannibálok, az őrült tudósok, az eltökélt nindzsák és a beszélő denevérek világába. Kétbalkezes hősünk, Tucker Case, egy macsó férfi testében csapdába esett reménytelen kockafej, aki egy kozmetikai társaság pilótájaként éli az életét. […]

Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete (részlet)

április 5, 2013 Írta:

0

I. rész A főnix | 1. A kannibálfa Tucker arra éb­redt, hogy kókuszrostból font kötélen lóg egy kenyérgyümölcsfáról. Fejjel lefelé lógott majd’ két méter magasan a homok felett, valami hámban, keze-lába szoro­san összekötve. Megemelte a fejét, hogy körül tudjon nézni. Kókuszpálmákkal szegélye­zett fehér homokos tengerpartot látott, kókuszdióhéjból rakott tüzet, egy pálmaviskót és fehér korallkavicsos ösvényt, […]

Nem krimi, de mégis | Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

április 5, 2013 Írta:

0

Írta: Cserhalmi Imre Nem kell ahhoz rutinos olvasónak lenni, hogy már a könyv elején gyanús legyen valami. De mi? Nem tudható pontosan. És aligha túlzás azt állítani, hogy ez a jó érzés a könyv végéig kitart. Pedig nem krimi Christopher Moore könyve abban az értelemben, hogy egyetlen nagy, céltudatos nyomozáson kísérné-vezetné végig az olvasót, aki […]

Haverom a messiás | Színdarab készült a Biff evangéliumából

január 12, 2012 Írta:

0

olvassbele.com Egyedülálló sikert ért el a Spirit Színház. A világon először és utoljára kapta meg a társulat Christopher Moore Biff evangéliuma című kultuszkönyvének a színpadi előadásjogát hat hónapra. A Haverom a messiás című adaptáció december 31-én tartott ősbemutatóját június végéig további 24 előadás követi még. »Egy több mint 500 oldalas könyvből csináltunk Perczel Enikő dramaturggal […]

Lökött, mégis lehetséges | Christopher Moore: Biff evangéliuma

január 10, 2012 Írta:

0

Írta: Oroszi Agi Miért ne lehetett volna (eleinte) Jézus is teljesen normális gyerek, aki aztán felfedezett önmagában valamit, ami mindnyájunkban ott van, csak mélyen eltemetve? Miért ne lehetett volna neki is legalább egy igaz és hű barátja, aki a síron túl is ragaszkodik hozzá, kitart mellette? Az is elgondolkodtató, milyen kevés valós információnk van arról […]

Christopher Moore: Biff evangéliuma (részlet)

január 10, 2012 Írta:

0

Szerzői áldás Ha nevetni szeretnél e lapokon, fogjon el kacagás. Ha megsértődni jöttél, liluljon el az fejed és forrjon véred. Ha kalandot keresnél, sodorjon el e történet gyönyörteljes menekülésbe. Ha hited igazolnád vagy tennéd próbára, neked tetsző eredményre juss. Minden könyv feltárja a tökéletességet, azzal, amit elmond, vagy azzal, amit nem. Találd meg, amit keresel, […]