Browsing All posts tagged under »Bíró_Zoltán_István«

Hideg van, a pénz elfogyott, nagy borravalókat adunk, az élet savanyú | A. P. Csehov: Meggyeskert

szeptember 30, 2020 Írta:

0

Bíró Zoltán István | Ha csak a címet fordították volna félre… De nem: a Meggyeskert már az első, korabeli moszkvai előadásán mondhatni gellert kapott, s aki legutóbbi időkig Csehov-darabot látott a színen, meglehet, nem igazán Csehovot látta. Legtöbben úgy gondolunk a Csehov-művekre, hogy azokban kopott deszkákon magányos lelkek sóhajtozva susogják a távoli orosz nagyváros nevét, […]

Hardcore Puskin – mindent a feleség ágyékáról | A. Sz. Puskin: Puskin titkos naplója

szeptember 4, 2020 Írta:

1

Ú J R A O L V A S Ó Bíró Zoltán István | Egyáltalán, ki olvas ma Puskint (Goethét, Schillert, Voltaire-t)? Nem kötelező vizsgára, hanem csak úgy, saját kedvére, napi olvasmányként? Többségünk számára romantikus, unalmas oszlopként áll az irodalomtörténet távolában. Pedig a hatalmas alak nem szobor volt, hanem zsigeri vágyakkal, gyakran mániás, gyötrő rögeszmékkel […]

Szeretettel nézni farkasszemet a sorssal | Münz András: Nélküled, Veled

augusztus 29, 2020 Írta:

0

Bíró Zoltán István | Egy átkozott háború – melyik nem átkozott? – elvitte a frontra, a Don-kanyarba az apát, egyéves volt akkor a szerző, Münz András, mondhatni, nem is látta. Félannyi idős sem volt ő, mint a kötet írója most, és elveszett örökre: évekig várta vissza. Mikor írni, olvasni még nem tudott, az apja nevét […]

Miért is érdekelnének vietnámi mesék? | Nguyễn Ngọc Thuân: Csukott szemmel nyiss ablakot

augusztus 16, 2020 Írta:

0

Bíró Zoltán István | Ül a recenzióíró szürke munkaköpenyében, s megvallja még idejében, hogy elfogultan szereti Háy János munkáit. De ha elfogult a recenzor, kérdeznénk, akkor miért nem másnak adta a szerkesztő a feladatot? Mert annyira kérte. Háy az olvasóit oda viszi, ahová akarja – ezúttal vietnámi mesével. Háy és mesekönyv? Ha csak a minap […]

Egy szent vonzódásai és elfojtásai | Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal

június 27, 2020 Írta:

0

Bíró Zoltán István | A Beszélgetések borítójának kopottasan fekete-fehér képén, félig hunyt szemén sötét árnyékokkal, királynői tartással, kezén hollót pihentetve, trónusszerű széken ül egy fekete lány. Nem afro-amerikai, nem színes bőrű, s bár leírhatatlan kifejezés, de ez a lány itt néger – a joggal száműzött szó összes szép árnyalatával, annak minden rossz zöngéje nélkül. Kezén […]

A buddhizmus nem valami értelmiségi izé | H. Hancock, D. Ikeda, W. Shorter: Önfeledt improvizáció

június 5, 2020 Írta:

0

Bíró Zoltán István | Aki járt már Keleten, olyan országokban, ahol a buddhizmus elterjedt, meghatározó népi vallás, bizonyosan találkozott a kolostorok, sztúpák oldalában, összetett ujjakkal ülve imádkozó európai turistával. Messziről meg lehet ismerni, ismertetőjegyei: némiképp a hippikorszakot idéző ruházat, átszellemült arc, lehetőleg drótkeretes, kerek szemüveg. Ülnek a körülöttük üvöltöző, hullámzó, lökdösődő, zajos helyiek tömegében, gyerekek […]

Életünk mint műalkotás | Kertünk Istennel határos. Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezése

május 17, 2020 Írta:

0

K A R A N T É N K Ö N Y V T Á R Régebben olvasott és/vagy félbehagyott művek kerülnek elő mostanában a polcokról. Bíró Zoltán István | Vegyük úgy, kedves barátom, hogy leültünk egy Jókai utcai teázóban tibeti vajas teát iszogatni, vagy a Liszt Ferenc tér egyik nagyon trendi éttermében gubbasztunk vörös […]

Működteti a WordPress.com.