Hát innen jött, Vlagyimir Vlagyimirovics! | Bernard Lecomte: KGB

Bíró Zoltán István |

Volt egy szervezet, amely 1917-ben Pétervárott, alig néhány héttel az októberi forradalom (régiesen: Nagy Októberi Szocialista ~) után jön létre, vezetője Lenin parancsára bizonyos Feliksz Dzerzsinszkij lett, s a bonyodalmasan hosszú, „Összoroszországi rendkívüli bizottság az ellenforradalom és szabotázs elleni harcra” nevet kapja. Ezt oroszul Vcsekaként, majd röviden Csekaként fogják emlegetni.

Az erőszakszervezet, melynek meghirdetett célja „minden ellenforradalmi cselekmény elfojtása és felszámolása”, csekélyke metamorfózisokkal túlélte a századot: kezdetben Cseka, aztán GPU, OGPU, NKVD, MGB, MVD, majd a KGB nevet kapta, ma FSZB-nek (Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak) hívják. A Csekától a KGB-ig tartó véres-rettenetes históriáját Bernard Lecomte dolgozta fel A szovjet titkosszolgálatok története című könyvében, és Barabás József fordította kiválóan.

A mindenható – jogon és emberségen felülálló, államon belüli államként működő – szervezet (melyet a továbbiakban csak a Cég néven fogok említeni) 1917-es megalakítása óta egyedül a Szovjetunió Kommunista Pártja [SZKP] Politikai Bizottságának (pontosabban annak fejének), majd a Szovjetunió helyén létrejövő Oroszország első emberének felel. Annak pallosa és pajzsa, miként a KGB címere mutatja. A Cseka és utódai a külső ellenséget a korszak legnagyobb kémhálózatával és propagandagépezetével hárítják el (állítólag a dezinformáció kifejezés is az eredeti orosz дезинформация szóból származik). Orosz/szovjet sajátosság, hogy pallosuk a belső ellenség ellen is irányul, és az ellenséget bárkiben képesek felfedezni, a Pártban, sokkal később majd a Szovjetunió elnökében is.

• Olvass bele!

A Cég bármikor és bármire bevethető. Alapításától a polgárháború végéig 250.000 embert végeznek ki. Nyikita Hruscsov (1953 és 1964 között az SZKP első titkára) bizalmasan adatokat kért a KGB-től, a Cég akkor úgy becsülte, hogy csak 1935 és 1940 között 19 millió embert tartóztattak le.

Jezsov, az NKVD főnöke, akinek korszakát az oroszok jezsovscsinának nevezték el, a sztálini terror nagy művét hajtja végre: 750 ezer kivégzést másfél év alatt. Ha kellett, magában az NKVD-ben is szovjetellenes összeesküvéseket fedez fel, élükön elődjével, Jagodával. Jagoda és tizennyolc népbiztoshelyettese az egyetlen Szluckij kivételével – aki mérgezésben hal meg – kivégzőosztag előtt fejezi be életét. A szervezet pokoli gépezete úgy működik, hogy vezetői és munkatársai már régen tudják, a vádak és összeesküvések koholtak, vagy teljes egészükben kitalált történetek.

A szervezeti karrier vonala világos: lehet a személy szép, csúnya, okos vagy műveletlen, mindenkit el kell árulni, jelenteni és róla is jelentenek, míg legvégül golyót, mérget, esetleg baltát kap.

A Cég kvóta szerint dolgozott: ha mondjuk nem volt elég leölt lengyel a statisztikájukban, akkor néhány oroszt lengyelnek hamisítanak, hogy teljesüljenek a tervszámok. Sőt ha lehet, túlteljesüljenek. Mikor a szverdlovszki körzet NKVD-vezetője diadalmasan jelenti 4218 lengyel likvidálását, közülük csak 390 volt igazi.

A moszkvai nagy pereket, e nyilvános látványosságokat Lev Sejnyin, az NKVD kádere, egyben maga is színműíró, színdarabként rendezi meg.

Mind közül talán a legesztelenebb sztálini tisztogatás a hadsereg körében zajlott. A német hadsereg azért is rohanhatta le könnyűszerrel Oroszországot, mert a paranoiás terror lenullázta Tuhacsevszkij marsall hadseregét. A Vörös Hadsereg 70.000 (hetvenezer!) tisztjének több mint felét kivégezték vagy bebörtönözték. A Szovjetunió Legfelsőbb katonai Tanácsának 80 tagja közül 75-öt agyonlőttek.

Bár a terror kikezdte a „belső állam” (vö. 1984: belső párt) működését, állományát megtizedelte, vezetőiket kiiktatta, a KGB mindig hű marad – önmagához. Akkor is hű, mikor a gorbacsovi Szovjetunió eresztékei már recsegnek-ropognak, a Cég még mindenkit szabályoz, erőszakol, megfigyel és lehallgat Gorbacsovig bezárólag – az elnök-pártfőtitkár fedőneve 110-es Objektum volt –, és kitart. A szétesőben lévő gorbacsovi birodalom demokratái nem veszik észre, hogy az 1990-es helyhatósági választásokon több mint 2000 KGB-ügynököt választanak meg, akik azt ígérik, hogy „rendet tesznek” az országban. Az ügynököket választási taktikájukban a KGB e célból felállított kommunikációs csapatai segítik.

A KGB helyébe 1991-ben az FSZB kerül: a rettegett titkosszolgálat folyosóin kicserélik a táblákat az ajtókon, megváltoztatják a szolgálatok nevét.

A szétesett Szovjetunióban, az ebek harmincadjára jutott, mindenféle gazdasági és politikai vérengző krokodilok, oligarchák, bankárok és maffiózók által marcangolt maradék Oroszországban ekkor lép színre a KGB egyik 38 éves, határozott alezredese. Már az apja is az NKVD tisztje volt, ő szintén a megfigyelés, poloskázás, beszervezés szakembere.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin a berlini fal ledöntésekor az NDK-ban állomásozik, s egy világ omolhat össze benne, mikor látja széthullani a Birodalmat. Az agónia szélén álló Moszkvába visszatérve hamarosan az FSZB élére kerül, aztán a vezető és vezetőjelölt nélkül maradó Oroszországban miniszterelnökké nevezteti ki őt az alkoholtól és az öregedéstől legyengült Jelcin.

Egy országban, ahol a magas helyről elrendelt, gátlástalan erőszak szinte hagyomány volt, csekistát hoz a hatalom csúcsára az Isten. Vagy az ördög.

Bernard Lecomte: KGB * A szovjet titkosszolgálatok története 
Corvina Kiadó, Budapest, 2022
344 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 3992 Ft,
e-könyv változat 3499 Ft
ISBN 978 963 136 7904 (papír)
ISBN 978 963 136 8024 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A bosszúálló Lenintől kezdve tömeggyilkosok hosszú sora vonul fel ezen történet véres lapjain: Sztálin, Berija, Jagoda, Dzerzsinszkij, Szerov; de felsorakoznak a kettős ügynökök és a mesterkémek is. Sokak számára bizonyára újdonság lesz a Münzenberg-hálózat, a „cambridge-i ötök”, a Vörös zenekar vagy a Farewell-ügy krimibe illően izgalmas története. Átfogó képet kapunk a Vatikánról mint kémek tanyájáról, megismerjük a II. János Pál pápa elleni merénylet hátterét, és még sok száz elképesztően izgalmas eset leírását: vagyis a 20. század történelmét.
Nekünk, magyaroknak különösen tanulságos olvasni e könyvet, hiszen a szovjet politikai elit élet-halál harca évtizedeken át befolyásolta országunk történéseit, így áttételesen kihat a mai életünkre is.