Írta: Kleyer Éva Az evolúció, az tudja. Tudja mit, miért és hogyan. Az evolúció évmilliók során bebizonyította, hogy amit csinál, azt okkal és bizony jól csinálja. És amíg nem piszkáltunk bele, addig működött is minden. Az evolúció hajtóereje, azaz az élet értelme maga a szaporodás – ezzel az erős felütéssel kezdődik Szendi Gábor új könyve, […]
2013.02.05.
»Vidáman zuhanunk« | Beszélgetés Kis Tiborral Üdvözöllek, Tibi! – Én is köszöntelek, András! És köszöntöm a közönséget is, hiszen ezt úgy illik, az elején, így tanultam pedagógus szüleimtől. Ez az egész úgy kezdődött, hogy egyszer, valaki megmutatta nekem ezeket a sorokat: „azóta szüntelen őt látom mindenhol meredten nézek a távolba otthonom kőpokol szilánkos mennyország folyékony […]
2013.02.05.
Xénia A nemrég megnyílt Átrium Film-Színházba egy előadás erejéig beköltöznek az ötvenes évek, Egri Márta és zenekara segítségével. Az eredetileg Átrium, a szocialista rendszerben azonban Május 1. néven üzemelő mozi novemberben nyitotta meg újra kapuit Átrium Film-Színház néven, ahol az Orlai Produkció Csókol anyád! előadását is láthatta már a közönség. Az új bemutató zenei utazás […]
2013.02.04.
Krimi, sci-fi, sakkregény, alternatív történelmi fantazmagória, politikai szatíra, szerelmes regény, zsidó sorsregény, nabokovi ihletésű játék a nyelvvel: Michael Chabon 2007-ben megjelent, számos díjat elnyert könyve olyan kategorizálhatatlan, vagy olyan sokféleképpen kategorizálható – és élvezhető! –, hogy nem nagy merészség kimondani: az elmúlt évtizedek egyik legkülönösebb és legnagyszerűbb irodalmi alkotása. Chabon világában (ahol Hitler előbb legyőzte […]
2013.02.04.
| 1 | Kilenc hónapon át lebzselt Landsman a Zamenhof szállóban anélkül, hogy bármelyik szállótársának sikerült volna megöletnie magát. Most meg valaki golyót eresztett a 208-as szoba lakójának koponyájába, aki, mármint az áldozat, történetesen zsidó volt, és Emanuel Laskernek nevezte magát. – Nem vette fel a telefont, nem nyitotta ki az ajtót – mondja Tenenboym, […]
2013.02.04.
Írta: paddington Sokan mondják, a zsidók a jég hátán is megélnek. Michael Chabon magyarul most megjelent sokszorosan díjazott regényének alternatív valóságában egészen pontosan ez történik. A Jiddis Rendőrök Szövetsége ugyanis Alaszkában, egy autonóm zsidó enklávéban játszódik. Ahhoz pedig, hogy igazán kiélvezhessük, egy jeges üdítőhöz vagy édességhez hasonlóan csak lassan szürcsölgetni érdemes. A regény főhőse, Landsman, […]
2013.02.03.
Harmadik rész | A trópusi műterem (1891–1898) | 1 | A király halála Az Océnien április 7-én volt Szuezben, 11-én Adenben, majd 16–17-én Mahé des Seychelles-ben időzött. Most már az Indiai-óceánon halad Ausztrália felé, ahová alig két hét alatt megérkezik. „Nagyszerű” az idő. Gauguin a fedélzeten sétál, nézi a látóhatárt, a vízből ki-kiugráló barna delfineket. […]
2013.02.03.
Festőgéniuszok a szereplői a Kossuth Kiadó új regénysorozata első köteteinek. Mindannyian tehetségesek voltak, de nem mindig sikeresek. Némelyikük élete kész kaland, mások bánatok, csalódások, olykor tragédiák közepette éltek, de semmi sem vette el kedvüket a világ szépségeinek megörökítésétől. Az izgalmas, olvasmányos életrajzi regények az ő alakjukat idézik meg, művészetük és sorsuk összefonódását mutatják be. Paul […]
2013.02.03.
Írta: Zemen Annamária „Minden képet egy ültében kell megfesteni az embernek, máskülönben elrontja. Jobb újra kezdeni egy vásznat, mint javítgatni.” A mondat Gauguintől származik, aki festeni sohasem tanult, mégis a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjává vált – van Gogh és Cézanne mellett. A semleges szemlélő és leíró szerepét játszva Henri Perruchot mindenféle pátosz és misztifikálás nélkül […]
2013.02.02.
»Rájöttem, hogy nem azért jöttem vissza a halálból, mert olyan okos vagyok. Vagyis az akaratomnak semmi köze nem volt az élethez. Valami más intelligencia dolgozott, nem az enyém. Ha van egyáltalán valamiféle vallásom, az nem más, mint hit abban, hogy az én intelligenciám részt vesz egy másik, nagyobb intelligenciában. Tehát nem én vagyok okos, hanem […]
2013.02.02.
Írta: Makuvek Nóra Szeretem Feldmár Andrást, mert felkavar. Mert botrányosan nyitott, őszinte, emberközpontú és széles látókörű, ez utóbbit sem szokványos értelemben véve. Azért, mert Feldmár olvasása után egy magát széles látókörűnek ismerő ember is megdöbbenhet azon, hogy mennyire nem olyan, mint amilyennek addig hitte magát. A legjobb az egészben, hogy ez a felismerés még élvezettel […]
2013.02.01.
A születésnap Nem kívántam soha Lilike halálát, de tény, hogy egy idő után azért sem szurkoltam teljes szívemből, hogy éljen. Isten éltessen, mondtam neki mégis, amikor a harmincadik születésnapját ünnepelte – ki tudja hanyadszor. Én mindenesetre először köszöntöttem fel harmincévesként, de azt suttogták, ez már a negyedik, ha nem az ötödik ilyen alkalom – isten […]
2013.02.01.
Karafiáth Orsolya regényének főhőse a harmincéves Lia. Története két viharos szerelmi kapcsolatának szálán fut: a gimnáziumi tanárnőjéhez, Marihoz fűződő szerelmét későbbi főnöknőjéhez – az olykor elbűvölő, máskor végtelenül nyers és érzéketlen Lilihez – való viszonya tükrében fedi fel. Vajon ki tud-e törni Lia abból a bűvkörből, ami miatt mindig csak lelki hierarchiákban képes gondolkodni, és […]
2013.02.01.
Írta: Gáspár-Singer Anna A Kicsi Lili megjelenésének előzményeit mintha maga Cindy Sherman komponálta volna meg. Rövid, figyelemfelkeltő könyvtrailer, izgalmas megvilágítások, feszes szövegrészletek és négy különböző női karakter. Melyek mindegyikét az író, Karafiáth Orsolya játssza. Irodalmi performansz vagy jól megtervezett szövegmarketing? Talán mindkettő. Mindenesetre a szerzőt nagyon is jellemző (rövid)filmes ajánlót láthatunk. Már ami a szerepekkel […]
2013.01.31.
Írta: Bedő J. István Elcsépelt dolog, tudom, de a latin közmondásig kell visszamennem: ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyanaz. Hát tényleg nem. Azt mondom: Bakancslista, és még csak nagy filmrajongónak sem kell lenni, hogy Jack Nicholson és Morgan Freeman kettőse jöjjön elő, a két (nagyszerű) vén csataló, akik a halálos betegség utolsó heteiben bepótolják, […]
2013.01.30.
Írta: virginiawoolf Válság van. Erkölcsi és gazdasági válság. Persze nem itthon, hanem a gazdag nyugaton. Nálunk ugyanis minden a legnagyobb rendben. Idehaza nincsenek csellengő/drogozó/abortuszra-járó tinik, sem munkanélküli szülők, mélyszegénység és kilátástalanság meg pláne nincsen. A Renaudot-díjas Apokalipszis bébi tehát nem nekünk magyaroknak íródott, merthogy Szép-Hazánkban köztudottan Össz-Társadalmi-Béke dúl. Aki viszont még így is érez némi […]
2013.02.06.
0