Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat (részlet)

Posted on 2022. január 17. hétfő Szerző:

0


Valahogy el kell kezdeni,
valahogy folytatni kell

Első könyvem, az Örökölt sors nem várt sikert hozott. Azóta is özönlenek felém a pozitív olvasói levelek. A könyv életre kelt. A segítségével született belátások hatására számtalan családban formálódtak át a kapcsolatok. Testvérek, szülők és gyerekek közeledtek egymáshoz, korábban el nem mesélt történeteket osztottak meg egymással, eltemetett érzéseket hoztak felszínre.

Bár a cím csapdává válhatott volna, hiszen szinte kínálta az önfelmentés lehetőségét: „nem tehetek róla, ezt kaptam az őseimtől” – az olvasók mégis értették az üzenetet. Visszajelzéseik alapján az lett a legfontosabb számukra, hogy kiderítsék, mit tehetnek, hogy ne adják tovább a traumáikat, ne rakják terhüket a gyermekeik vállára, ne okozzanak felesleges sérüléseket a szeretteiknek.

Ebben a kötetben részletesebben mutatok be eseteket. Szeretném, ha meghallanánk egymás történeteit, és ezek által a saját lehetőségeinket is újragondolnánk. „Papa mesélj!” – kértem kiskoromban a nagyapámat, ő pedig mesélt. Hallgattam, és gazdagodtam.

Ugyanakkor már az Örökölt sorsban is hangsúlyoztam, hogy egy könyv leggyakrabban nem válthatja ki a szakember segítségét.

Szabad-e az ember, vagy sorsa eleve elrendelt – ez a kérdés évezredek óta foglalkoztatja a Homo sapienst. Én a szabad akaratot a szakmám, a pszichológia oldaláról közelítem meg – leginkább a praxis felől. Hogy mi a szabadság a pszichológus szerint? Az az állapot, amikor az életünket nem az indulatok, félelmek, szégyen, tehetetlenség, örökölt rossz minták és blokkoló hiedelmek uralják.

Ha ez a könyv egy kicsit is hozzájárulhat egy trauma-tudatos társadalom alapjainak megteremtéséhez, már nem írtam hiába. Az Örökölt sorsot a lányomnak ajánlottam, a Szabad akaratot pedig anyai nagymamám emlékének, aki miatt elindultam a transzgenerációs traumák kutatásának útján, ám aki ennek a kötetnek a megjelenését már nem érhette meg.

„One for the money…”1

„Sokak számára a gazdagság megszerzése
nem a nyomorúság végét jelentette, csak átalakulását.”
Epikurosz

Történt egyszer, hogy Dionüszosz, a bor és mámor istene, aki éppen a világot járta, hogy megossza az emberekkel a szőlőtőkék titkát, észrevette, hogy kedves tanítója, Szilénosz hiányzik a kíséretéből. Elkeseredett, mert nagyon kedvelte az öreget. El is indult tigrisfogatú aranyszekerén, hogy megkeresse. Mindeközben Midasz, a frügiai király földjén dolgozó parasztok rábukkantak az elkóborolt tanítóra, és a király elé vezették. Midasz, aki már korábban is tehetős uralkodó volt, azonnal felismerte Szilénoszt, és nagy lehetőséget szimatolt. Az értékes jutalom reményében kiemelt pompával, díszes kísérettel szállította vissza Dionüszosznak kedves emberét. Nem kellett csalódnia. Az istenség tudta a dolgát, és azonnal megkérdezte, mivel hálálhatná meg szolgálatát. Midasz szeme felcsillant.

– Add, hogy minden, amihez hozzáérek, arannyá változzék – kérte Midasz a mohó várakozás hangján.

– Jobbat is kívánhattál volna magadnak, de ha ezt szeretnéd, megkapod. Menj, és meglátod, minden a kívánságod szerint alakul! – válaszolta Dionüszosz.

Midasz izgatottan indult útnak, alig várva, hogy kipróbálhassa bűvös erejét. Öröme határtalan volt, mikor az út menti ágak, virágok, kalászok, amiket megérintett, mind-mind arannyá változtak. Hazaérve azonban, amikor éhesen asztalához ült, megrémült. Minden ital és minden étel, amit szájához emelt, ugyanúgy arannyá változott, mint a kalászok. De szeretett felesége is csillogó szoborrá vált, ahogy magához ölelte. Rettenetes! Testi és lelki tápláléktól megfosztva, Midasz szívét jeges félelem járta át. „Ha csak az arany, a pénz van, akkor lassan elsorvad az élet” – értette meg.

Midasz térdre borulva kérte Dionüszoszt, vegye le róla az átokká változott csodás képességet. Dionüszosz beleegyezett: elküldte Midaszt a Paktolosz folyóhoz, hogy abban megfürödve szabaduljon meg a varázslattól. Midasz így is tett. A folyóba ereszkedett, melynek habjai lemosták róla kapzsi kívánságának átkát. A folyó azután hosszú ideig aranyszemcséket görgetett az iszapjában. Midasz pedig – szól a monda – aranyat többé látni sem akart.

Midasz története több mint kétezer éve keletkezett. Régóta foglalkoztatja az embert a pénz kérdése. Hol a helye az életünkben? Mennyire fontos? Mennyi az elég? Fontos-e egyáltalán? Egyesek egész élete a pénz körül forog, és egyre többet szeretnének szerezni. Mások módszeresen kitérnek előle. Vannak, akik nagyvonalúan költenek akkor is, mikor alig van pénzük; mások olyankor is fukarkodnak, ha dúskálnak az anyagi javakban. Egyeseknek a szeretetet jelenti, másoknak a hatalmat. Egy biztos: a legtöbb embernek fogalma sincs arról, milyen tudattalan hiedelmek, generációk óta hordozott minták határozzák meg a pénzzel és a tulajdonnal való kapcsolatát. Az anyagiakhoz fűződő viszonyunk egészen kicsi korunktól alakul. Szüleink, nagyszüleink öntudatlanul adják tovább nekünk saját hiedelmeiket. A pénzzel és tulajdonnal kapcsolatos frusztrációik, traumáik ránk is hatással lesznek, és akár egész életünkre rányomhatják a bélyegüket. Ha szerencsénk van, a negatív berögződések helyett egészséges viszonyulást veszünk át, ami sokat segíthet saját kiegyensúlyozott hozzáállásunk kialakításában.

Annak ellenére, hogy az egész életünket végigkísérő témáról van szó, a pénzhez fűződő viszonyunk – tapasztalatom szerint – ritkán kap kellő figyelmet. Amikor a klienseimnek azt javasoltam, hogy tegyük fel ezt a területet is az önismereti térképükre, általában feszengve fogadták. A kezdeti ellenállásukból értettem meg, hogy a pénz a szexualitásnál is nagyobb tabu. Erről a témáról még a terápiás szobák védettségében is csak vonakodva merünk beszélni. Pedig sok esetben éppen egy pénzhez kapcsolódó történet vagy érzés nyomán elindulva sikerült valamely évtizedek óta rögzült elakadást feloldanunk, vagy rátaláltunk egy párkapcsolati konfliktus lényegére, netán megfejtenünk a testvérek között régóta húzódó viszálykodást. A pénzhez fűződő – többnyire magunk előtt is rejtve maradó – viszonyunk megértése, mint egy kulcs, rég lezárt ajtókat nyitott ki.

A klienseimmel folytatott beszélgetések újra és újra megerősítették, hogy amikor anyagiakról beszélünk, valójában érzelmekről beszélünk: szégyenről, csalódottságról, szeretet utáni sóvárgásról, igazságtalanságokról, elégtelenségérzésről, hatalomról vagy éppen kontrollról. Pénzügyekkel kapcsolatban számtalan lelki sérülést szerezhetünk vagy vehetünk át a felmenőinktől. Ezek a sérülések aztán életünk számos területén megakadályozhatják a harmonikus működést, így nagyon fontos a gyógyításuk.

Dr. Brad Klontz nevéhez fűződik az elképzelés, miszerint az anyagiakhoz való viszonyunkat tudattalan transzgenerációs pénzügyi forgatókönyvek irányítják, amelyek gyermekkorunkban alakulnak ki. Munkatársaival négy lehetséges forgatókönyvet azonosított:

1. A pénz elkerülése: akik ezzel a forgatókönyvvel rendelkeznek, a pénzhez negatív elképzeléseket társítanak (becstelenség, önzés stb). Kerülik a pénzügyi tervezést, túlköltekezhetnek.

2. A pénz bálványozása: a pénz számukra a boldogságot jelenti, ám nem érzik úgy, hogy valaha elég lehet belőle. Hajlamosak kényszeres vásárlásra, és munkamániájuk miatt a családi kapcsolatok háttérbe szorítására.

3. A pénz mint státusz: számukra az önértékelés forrása a pénz. Hajlamosak tehetősebbnek beállítani magukat, és szeretteiknek is hazudni a pénzügyi helyzetükről.

4. A pénz mint veszélyforrás: igyekeznek megóvni a pénzüket, pénzügyekkel kapcsolatban szorongók, anyagi helyzetüket inkább titokban tartják.2

2008-ban a világot hatalmas gazdasági válság rengette meg. Hátterében – többek között – rengeteg irracionális és felelőtlen pénzügyi döntés állt. Talán ez volt az időben hozzánk legközelebbi pillanat, amikor visszavonhatatlanul megdőlt a nézet, hogy mi, emberek okosan, érzelemmentesen, az objektív adatokra támaszkodva döntünk pénzügyi kérdésekben. Kiderült, hogy az érzelmeink, a korábbi transzgenerációs forgatókönyveink, tudattalan vágyaink és félelmeink sokkal fontosabb szerepet játszanak abban, hogy a lehetőségeink közül mit veszünk észre, és végül mit választunk.

Orvos-Tóth Noémi

A lassan két éve húzódó vírusválság egyelőre sem gazdasági, sem egészségügyi szempontból nem látható következményekkel jár. Azt végképp csak találgatjuk, hogy hosszabb távon mentálhigiénés szempontból mit hozott az életünkbe. Egy új ismeretlen küszöbén állunk – talán már az előszobájában –, az életünk biztosan változni fog; és a változás iránya a környezeti és egészségügyi tudatosságunk mellett nagyban függ a pénzügyi tudatosságunktól.

– – – –
1 Elvis Presley: Blue Suede Shoes
2 „Money Beliefs and Financial Behaviors: Development of the Klontz Money Script Inventory”, Journal of Financial Therapy, 2011.

Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat
Jelenkor Kiadó, Budapest, 2021
288 oldal, teljes bolti ár 4499 Ft

Posted in: Uncategorized