Égi és földi háborúk | Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem

Posted on 2021. július 11. vasárnap Szerző:

0


Pál Attila |

Mi volt a közös az ókori rómaiak és a középkori mongolok kudarcában a Britannia, illetve Japán elleni hódító hadjárat során? Hogyan húzta át az időjárás kétszer is Napóleon számításait? Miért és hova tűnt el a középkori viking kolónia Grönlandról? Mi köze a Yucatán-félszigeten becsapódott aszteroidának egy indonéziai vulkánkitöréshez, s e kettő miként alakította át a Föld élővilágát?

Megannyi kérdés, ami talán eszünkbe sem jutott, vagy ha igen, aligha gondoltuk, hogy döntően befolyásolta volna a Föld, annak élővilága s benne az emberiség történelmét. Vegyük csak a grönlandi vikingek – akik fél évezreddel előzték meg Kolumbuszt Amerikában – történetét. A 10. század végén az Izlandról száműzött, majd hazatérő Erik Torvaldsson, azaz Vörös Erik határozta el, hogy új települést hoz létre a nyugati szigeten, amelyről régi hajósok meséltek. A sziget történetesen Grönland, amelynek egy részét abban az időszakban valóban nem borította jégtakaró, így kapta a „Zöld Föld” nevet, mert Vörös Erik úgy gondolta, ha egy szigetnek szép neve van, oda szívesebben jönnek az emberek.

Mivel a középkori meleg időszakban (nagyjából honfoglalásunktól az utolsó Árpádokig) járunk, a kis kolónia virágzásnak indul. Olyannyira, hogy fénykorában – 1300 körül – 5000 emberre duzzadt fel népessége. Aztán a 15. század közepén egyszer csak nyomuk veszett a grönlandi vikingeknek. A tudósok azóta találgatják, kutatják, mi lehetett ez oka eltűnésüknek. Az egyik feltevés szerint a 13. század derekától kezdődő, úgynevezett kis jégkorszak tette be a kaput (mögöttük), mivel az egyre hidegebb klímában a jég mindent beborított, lehetetlenné vált a földművelés és az állattartás is. Egyedüli táplálékuk a fókahús maradt, ami több nemzedéken át unalmas és egészségtelen, így feltételezhetően elhagyták a szigetet, s melegebb égtájakra eveztek. Természetesen vannak más hipotézisek is, de a klíma felmelegedése vagy még inkább hűlése számtalan más esetben is alapvetően meghatározta a történelem alakulását.

Marcus Rosenlund elsőkönyves szerző, ám húsz éve a finnországi svéd nyelvű rádió, az Yle Vega munkatársa, tudományos-ismeretterjesztő műsorának szerkesztője. Nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy feltárja a lehetséges (ám nem mindig bizonyított) összefüggéseket Földünk geológiai és meteorológiai jelenségei, valamint a Föld élővilága, benne az ember történelmének alakulása között. Magyarázatot ad olyan rejtélyekre, hogy például hová tűnt a dániai Rungholdt városa vagy éppen az észak-európai Dogger-föld, s mi az oka, hogy ma már nem léteznek. Rámutat, hogy az emberiség történelmének minden nagy vándorlását klímaváltozás előzte meg, s így vagyunk ezzel ma is, a globális felmelegedés idején, hiszen, ha a jelenlegi káros folyamatok ellen nem teszünk eleget, legelőször Afrika ma még sűrűn lakott területe is lakhatatlanná válhat, ami miatt nem ezrek, tízezrek, hanem százmilliók fognak megindulni a puszta életben maradásért, s nincs az a fal vagy kerítés, amely megállíthatná őket. Nem egy tudós figyelmeztetett, hogy a következő nagy háborúk tétje az ivóvízkészletek birtoklása, ami már ma is súlyos gond a világ egyes tájain. Rosenlund könnyed, közérthető stílusban magyaráz el geológiai és meteorológiai jelenségeket, s azt, hogy azok miképpen befolyásoltak egy-egy történelmi eseményt.

A szerző helyenként eljátszik azzal a gondolattal, hogy „mi lett volna, ha”, mondjuk, nem tört volna ki a vihar a La Manche-on, amikor Caesar hajóhada Britannia ellen vonult, vagy amikor a világhódító, ezúttal Japán leigázására készülő mongolok hajóit táncoltatták meg tájfunok. Noha – ahogy mondani szoktuk – értelmetlen az ilyen felvetés, sok esetben mégis elgondolkodtató a spekuláció.

Marcus Rosenlund

Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem
Fordította: Patat Bence
Cser Könyvkiadó, Budapest, 2021
288 oldal, teljes bolti ár 3995 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3396 Ft,
ISBN 978 963 278 6377

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ahhoz, hogy meghódítsuk a világot, nem elég létrehozni a világ leghatalmasabb kereskedelmi birodalmát, vagy a világ legütőképesebb fegyveres erejét. Az időjárás erőin is felül kell kerekednünk. Ez eddig a világtörténelem egyik birodalmának sem sikerült, ezért mindannyiukat utolérte a végzet.