A gonoszság bűvöletének története | Dennis Prager, Joseph Telushkin: Miért a zsidók?

Posted on 2021. július 10. szombat Szerző:

0


Bedő J. István |

Többször vágtam neki, többször szakítottam félbe a kitűnő szerzőpáros könyvét, mindannyiszor értetlenséggel vettem újra kézbe. Az értetlenség oka éppen a könyv mindenre kiterjedő okfejtése és magyarázata volt. Prager és Telushkin könyve először 1983-ban jelent meg, ez a harmadik kiadása, és időszerűsége az elmúlt csaknem negyven évben egy pillanatig sem csorbult.

A hazai olvasó, aki eddig csak a hétköznapi antiszemitizmussal találkozott – az intézményesítettel csak történelmi tanulmányai révén –, tanácstalanul áll. Mivel a könyv tavalyi megjelenése óta már túl vagyunk egy járvány nehezén (vagy ki tudja?), de az Izrael elleni rakétatámadásokon is, döbbenten konstatálom, hogy való igaz, Pragerék könyvének szisztematikussága újra meg újra éleszti aktualitását.

A könyv végighalad a történelmen, és minden nagyobb fordulatot, változást abból a szemszögből közelít meg, hogy az adott korban és adott népek között mi indukálta a zsidógyűlöletet. Az ősforrások között két fontos dolgot bont ki: az ókori sokistenhithez képest megjelenő egyistenhit (monoteizmus) a közel-keleti népek hiedelemvilágához képest alapvetően eretnek gondolat volt, még akkor is, ha ez a kifejezés jóval későbbi.

A másik botránykő az eltántoríthatatlanság. Miközben az ismert világ vallásai és vallásgyakorlói között azért csak előfordult kisebb-nagyobb vagy éppen viharos módosulás, változás – a zsidóság egy lépést sem volt hajlandó letérni választott útjáról, pláne nem lemondani a hitéről. És mivel ennek része volt az „Úr (ki)választott népe” koncepció, ez is piszkálta az orrát a többistenhívőknek – pedig itt voltaképpen csak a szűkebben vett eurázsiai térségről beszélünk.

Az idők folyamán szaporodtak, akik a zsidóságban ellenséget fedeztek föl. Ennek a legkülönbözőbb okai voltak az előbb említettek mellett: például, hogy a hajlíthatatlanság és elkötelezettség mellé társult a tanulás kötelme, a szigorú (érthetetlen vagy értelmetlennek tekintett) regulák követése, és ettől az élet minősége is más, sokszor szegényen is jobb volt a zsidó közösségekben. Mindezek mellett folyamatosan jelen van egy etikai „parancs”, nevezetesen a család „ápolása” és egymás támogatása. Vagyis az egyik oldalon létezik a külső (társadalmi) mozgás, változás, fejlődés, az egyén önértékeinek felismerése, az individuum kiteljesítése, és természetesen a felismert képességek vihetnek rossz irányba is, másfelől – és ennek ellenében – jelen van a szűkebb közösség befelé fordulása, saját (a nagy társadalomtól különböző) értékeinek megőrzése, továbbörökítése.

Leegyszerűsítve: a megőrző (konzerváló) változatlanság szemben a változó világgal. Akinek pedig az élete más, azt vagy lenézik vagy irigylik. Nem is ritkán mindkettő egyszerre. Mindkettőből származhat gyűlölet – és születik is.

Az elemzés ezután a történelmi korok és hitbeli, ideológiai ellenlábasok szemszögéből vizsgálja az antiszemitizmust mint jelenséget. Már a bosszúálló isten helyébe állított jóságos isten (kereszténység) is lenyelhetetlen gombóc volt és maradt az óhitűek számára (és ehhez nem kell a mai Jeruzsálem legmilitánsabb vallásos közösségeit megkeresni). De az iszlámban is megtaláljuk a hit legdurvább, megsemmisítő szándékú prédikátorait – tegnapelőtt, tegnap és ma….

Prager és Telushkin végiglapozta minden, az újkori történelemben felbukkant, változást követelő új gondolat megnyilatkozóit, és mindenütt talált antiszemitizmust: a felvilágosodás, a baloldali gondolkodók műveiben (ebben az idősávban nyilván könnyebb volt kutakodni, és nem mindenütt volt a fősodor része a zsidóellenesség – de hát a része volt) és persze a nácikéban.

Sajátos fordulatot jelent a történelemben a cionizmus megjelenése, ami már a saját korunk (mit számít tízegynéhány évtized) jelensége, és egyben javaslat is a megoldásra – kivonulás, szecesszió a támadók elől. De láthatóan ez sem lett igazi megoldás, mert a lázasan elkötelezett antiszemiták még a cionizmust is tudják támadni. Történelmi léptékkel azért ez újdonságként hat.

Prager könyve ezt kiegészíti azzal, hogy milyen módon igyekeznek befeketíteni és/vagy rágalmazni gyűlölői Izraelt. Ezek most már modern antiszemiták, de az érvrendszerük egybevág a Hamasz-aktivistákéval (még ha tényszerűen nem is azok). A szerzők tételesen, tényekkel cáfolják az Izraelre szórt rágalmakat – nem mintha ez megfékezné a véresszájúakat.

A két kiváló szerző, a filozófus-történész Prager és a rabbi Telushkin Mi a teendő? címmel írt záró fejezetet a közös műhöz, de igazi válasz nincs a feltett kérdésre. Talán a felvilágosítás, az eszmecsere, egymás megismerése és elfogadása visz közelebb a törékeny egymás mellett éléshez. Törékeny, mondom, hiszen a legutóbbi palesztin–izraeli összecsapás is megmutatta, hogy korábbi jó szomszédokban horgadt fel a gyilkolhatnék, a pusztítás vágya.

Akik gyűlöletben utaznak – iskolázottak vagy tanulatlanok, vallási vezetők vagy rájuk hallgató tömegemberek –, aligha változnak meg percek alatt. Nagy a kísértés a rosszra. (Persze Brecht szerint a jóra is, de mégis valamivel kisebb…)

Azért nagyon is ajánlom a könyvet mindenkinek, legfőképpen fiatalabb embereknek, akikre talán még tud hatni.

Szekeres Gábor jó fordítása a nagyon elgondolkodtató szöveget könnyen befogadhatóvá teszi.

Dennis Prager * Joseph Telushkin

Dennis Prager, Joseph Telushkin: Miért a zsidók?
Fordította: Szekeres Gábor
Minerva Kiadó, Budapest, 2020
260 oldal, teljes bolti ár 3800 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 3230 Ft
ISBN 978 615 563 7094

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Semmilyen másik valláshoz, nemzethez vagy politikai elnevezéshez kapcsolódó szó nem ébreszt olyan szenvedélyeket, mint mindmáig a zsidó szó. Miért váltak a zsidók a történelem legkitartóbb és legegyetemesebb gyűlöletének a célpontjaivá? Miért tartotta Hitler a zsidók elpusztítását még a második világháború megnyerésénél is fontosabbnak? Miért foglalkozik az ENSZ többet az Izrael nevű apró országgal, mint a világ bármely másik országával?
Az antiszemitizmus a történelem legrégebbi, legtartósabb és legelterjedtebb csoportgyűlölete nemhogy csökkent volna a 20. század végére, a 21. század elejére, hanem tapasztalhatóan erősödik a világ számos részén. Ezért szükséges megtenni mindent, okainak elemzése, megértése érdekében, mert pontos diagnózis nélkül lehetetlen akárcsak megkísérelni, hogy hatékony gyógymódot találjunk ennek a lelkiállapotnak a kikúrálására.
A Miért a zsidók? világos, meggyőző és gondolatébresztő olvasmány. Kötelező mindazok számára, akiket szeretnék megérteni azt az egyedülálló szerepet, amelyet a zsidók az emberiség történelmében betöltöttek.
Ebben a kötetben Dennis Prager és Joseph Telushkin megkísérli felfedni és értelmezni az ókortól a holokausztig és a jelenlegi közel-keleti krízisig elevenen élő antiszemitizmus gyökereit.