Akkor jó a kicsi alma, mikor nagy nincsen | Egy új enciklopédiáról

Posted on 2020. július 21. kedd Szerző:

0


Halápy Ferenc |

A napokban jelent meg a Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája a Tinta Könyvkiadónál. A csaknem ötszáz oldalas mű kapcsán beszélgetett Halápy Ferenc a két szerkesztővel, Balázsi József Attilával és Kiss Gáborral.

Halápy Ferenc: Napjainkban világszerte zavargások vannak. Mintha erre rímelne az a régi közmondás, hogy aranyat hord a szamár, mégis bogáncsot eszik. Magyarázatként az Enciklopédiában ezt olvassuk: ’a szegény ember termel minden értéket, de a gazdagok világában neki mégiscsak a nyomor jut osztályrészül’.

Balázsi József Attila: A társadalmi problémák kezdettől fogva a népköltészeti alkotásokban ‒ adomákban, mesékben, közmondásokban ‒ és szépirodalmi művekben is tükröződnek. Az imént említett közmondásnak különféle állatokat tartalmazó, de eltérő metaforára épülő változatai Európa-szerte megtalálhatók. Németül például így mondják: der Esel vom Gebirge trägt den Wein und säuft Wasser, azaz ’a szamár bort hoz a hegyekből, és vizet iszik’. Ennek leggyakoribb magyar tájnyelvi megfelelője: bort hord a ló, mégis vizet iszik, de nálunk is ismeretes szegény fogja a madarat, de a gazdag eszi meg variánsa.
Kiss Gábor: Valóban így van. Az emberi természet roppant lassan változik. Bizonyítják ezt az ókori irodalmi alkotások: a görög, római, szanszkrit, kínai irodalmi művekben fölvetett örök kérdések ma is mind időszerűek.

Az érdekes kötetben a következő közmondásra bukkantam: nagy barátságnak nagy harag a vége.
B. J. A.: Az emberek közötti szövevényes viszonyok minden nyelvben számos közmondás és szólás témái. Közülük talán a barátság és a szeretet, szerelem a leggyakoribb. Az iménti közmondás azt az igazságot fogalmazza meg, hogy a gyakori találkozások nemegyszer ártanak az emberi kapcsolatoknak. Másként egy népies közmondással kifejezve: nem jó a felettébb levő nagy barátság.

Amilyen a szántás, olyan az aratas

A Tinta Könyvkiadó már számtalan közmondásgyűjteményt adott ki. Miért gondolták, hogy még egy elfér a piacon?
K. G.: Az eddig közkézen forgók gyűjtemények gerincét a ma is használatos nyelvi anyag adja. Ebbe az új gyűjteménybe viszont zömmel a már elfeledett vagy a kevésbé ismert bölcsességek kerültek bele. Nem hiszem, hogy olvasóink közül sokan hallották volna az alábbi három bölcsességet: akkor jó a kicsi alma, mikor nagy nincsen; nem vaknak való a tükör vagy magról hajt a cserfa is.
B. J. A.: A régi irodalmat többnyire csak az irodalomtudós és a nyelvész forgatja, ezért a nyelvből kikopott közmondások jelentése ugyanúgy feledésbe merül, mint a szavaké. Viszont ha ott áll a polcunkon egy régi proverbiumokat összegyűjtő válogatás, bármikor levehetjük, lapozgathatjuk. Így az olvasott közmondások egyike-másika életre kel, és észrevétlenül belopakodik a beszédünkbe.

Miért kapta az új kiadvány az enciklopédia, és nem a szótár nevet?
B. J. A.: Egy-egy új kiadvány megjelenése előtt sokat törjük a fejünket a végső címen. Például ez évekig az Egy fa nem erdő munkacímen futott. Mégis, a nyomdába adás előtti pillanatban megváltoztattuk, mert úgy gondoljuk, hogy az új cím jobban tájékoztatja az érdeklődőket. Figyelemfölkeltő címet adni nem könnyű, hiszen a már megjelent kiadványok sokat lefoglalnak.

Jó kemence mellett könnyű a telelés

Honnan gyűjtötték össze ennek az izgalmas olvasmánynak az anyagát?
K. G.: Fő forrásunk az összességében 5430 oldalas, ötkötetes Új magyar tájszótár (1979‒2010) volt. Végigböngésztük, és  ebből emeltük ki az anyagot. Mondhatom napvilágra hoztuk, mert az öt kötetben csak hosszas keresgélés után bukkanunk rá egy-egy szólásra, közmondásra. Természetesen még más tájszótárakat is felhasználtunk.
B. J. A.: Az összegyűjtött anyag megrostálása mindig nehéz feladat, a szerkesztőnek sajog a szíve minden kihagyott adatért. Ebbe a válogatásba az ország egyes vidékein ismert közmondások kerültek be. Tehát nincs benne az ajándék lónak ne nézd a fogát, viszont megtalálható a népies ajándék malacnak ne nézd, hogy rövid a farka és ajándék marhának nem kell szarvát nézni változata. Ráadásul ‒ lévén nyelvészeti-néprajzi kiadványokról szó ‒ a tájszótárakban a szövegek fonetikus átírásban vannak lejegyezve, ami az átlagolvasónak megnehezíti a használatukat. Éppen ezért az Enciklopédiában mindent a mai helyesírási szabályok szerint írtunk, és az elavult vagy tájszavakat megmagyaráztuk.

A Tinta Könyvkiadó majdnem mindegyik szótárának van alcíme, amely közli, hogy hány egység (szócikk vagy kifejezés) található az adott kézikönyvben. Az új Enciklopédiának miért nincs?
B. J. A.: Azért, mert a Népies szólások, közmondások és bölcsességek enciklopédiája főcímet önmagában is eléggé informatívnak találtuk. A fülszövegből viszont kiderül, hogy 8250, szónál nagyobb nyelvi egységet ‒ szakszóval frazémát ‒ tartalmaz. Összehasonlításul: O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című kötete 17.966 számozott tételt ölel fel. Bárdosi Vilmosnak, ugyancsak a Tinta Kiadónál megjelent Magyar szólások, közmondások értelmező szótára című kézikönyve 14.000 nyelvi egységet tartalmaz. E két említett szótár esetében az előforduló nyelvi egységek számába bele kell érteni a mindennapi, széles körben ismert frazémákat is.

Az említett fülszövegből tudjuk, hogy időjárási (más szóval paraszt) regulákat is tartalmaz ez az újdonság. Még nagyapámtól hallottam: vörös az ég alja, szeles idő lesz. Ilyesmiket takar ez a kifejezés?
K. G.: Pontosan. Néhány a könyvünkben említettek közül: szól a nóta a békaberekben, azaz ’megváltozik az időjárás’; alul derül, bocskor merül ’ha az egyébként felhős égboltnak az alja kiderül, akkor még további eső várható’; az ördög elszabadult a láncáról jelentése pedig ’erős szél fúj’.

Piros az ég alja: aligha szél nem lesz (Petőfi)

B. J. A.: Az időjárási regulák az időjárás (szél, csapadék, vihar, hideg, meleg, napsütés) és a mezőgazdasági munkák közötti összefüggéseket fogalmazzák meg tömör formában. Gyakorta tükrözik az időjárásnak az élővilágra gyakorolt hatását is: hírmondó fecske tavaszt énekel. Mivel az egyes népek földrajzi környezete, éghajlati viszonyai eltérőek, ugyanazok a jelenségek más-más időjárás-változáshoz kötődhetnek. Az európai nyelvekben használatos regulák zöme hasonló. A nagypapa által említett a legrégebbiek közül való, már az Újszövetségben is megtaláljuk: „Este azt mondjátok, jó idő lesz, mert vöröslik az ég. Hajnalban meg: Ma zivatar lesz, mert az ég felhős és vörös. Az ég színéből tudtok következtetni, az idők jeleit meg nem tudjátok felismerni?” (Mt 16,2–3). Shakespeare is megörökíti e régi megfigyelést elbeszélő költeményében (1593): „Mint vörös hajnal, mely gyakorta jósol Matróznak orkánt és hajótörést, Gondot pásztornak, inséget madárnak, Zivatart a juhásznak és a nyájnak” (Venus és Adonis, Weöres S. ford.).

Az enciklopédia általában olyan könyv, amely egy szakterületről nyújt átfogó ismereteket. Igaz ez az erre a kiadványra is? Megismerjük belőle a letűnt paraszti világot?
B. J. A.: Talán nem szerénytelenség igennel válaszolnom. Az egykori vidéki élet minden területét érintik a szólások, közmondások. Olvashatunk az állat- és növényvilágról, a betegségekről, a népi gyógymódokról, a hiedelem- és szokásvilágról, az öltözködésről és az ünnepekről is. Az ismétlések elkerülése végett a fontosabb témákat a szócikkektől halvány kerettel elválasztott, apró tanulmányokban villantjuk fel.

Az Enciklopédia ábécérendben tárja elénk kincsét. Azonban vannak mutatók is a kötet végén. Miért fontosak ezek?
K. G.: A mutatók csoportosítva, egy helyen tartalmazzák az egy-egy témakörbe tartozó, a kötetben szétszórt szólásokat, életbölcsességeket. Például az örökléssel kapcsolatosak a következők: addig ne vetkőzz le, míg aludni nem mégy!; akkor vetkezik le, ha feküdni akar; egy dénár, két dénár, néked innen semmi se jár; kutyára hagyja a nevét vagy lepedőn osztotta fel a birtokát.
B. J. A.: Az adatok elrendezésében évszázadok óta két alapvető elv uralkodik: az alfabetikus (legkorábbi példája a 30.000 szócikket tartalmazó, 10. századi, bizánci Szuda-enciklopédia) és a tematikus (fogalmi), amelyet gyakran alfabetikus mutató egészít ki. Ily módon az adatok könnyen előkereshetők. Az alfabetikus elrendezés nemegyszer figyelmen kívül hagyja a névelőket és egyéb „fajsúlytalan” szavakat.

Köszönöm a beszélgetést. Végül hadd gratuláljak az Enciklopédiából vett szólással: csutora, fűrész, kész az egész! És ha egy fa nem is erdő, de bizony ez a sokezer szólás, életbölcsesség szellemi kincstárat, igazi enciklopédiát alkot. Kívánom, hogy minél többen forgassák, minél többször!

Balázsi József Attila és Kiss Gábor szerkesztők

Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája
Tinta szótárak sorozat
Tinta Kiadó, Budapest, 2020
466 oldal, teljes bolti ár 6990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 5590 Ft
ISBN 978 963 409 2506