Régi bűnök és erények | Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest

Posted on 2016. december 16. péntek Szerző:

0


kondor_szelhamos-bp-bor240
Somogyi András |

Újabb gyöngyszemmel gazdagította az általa megalkotott magyar krimi univerzumot Kondor Vilmos – ha egyáltalán létezik író ilyen néven. (Kondor rajongói – nem kevesen – tudják, hogy a szerző rejtőzködő életet él, még a fényképein sem ő látható.) Története 1930-ban játszódik, természetesen a fővárosban, mintegy a Bűnös Budapest ciklus előregényeként.

Főszereplőnk – a már jól ismert és megszeretett bűnügyi zsurnaliszta, Gordon Zsigmond – 12 évi amerikai tartózkodás után tér vissza kedvelt városába. Átélte a „fekete keddet”, amikor a tőzsdék egyetlen nap alatt zuhantak a mélybe, eltemetve szélhámosok által kifosztott apját. Philadelphiában tíz évig bűnügyi tudósítóként dolgozott, de most mindent elölről kell kezdenie, „vissza kell állnia a startvonalra”. A Pest című lapnál kap állást, csekély fizetésért piti esetekkel foglalkozik, de mélyen hisz abban, hogy találkozni fog a Nagy Üggyel.

A regény egy mindennaposnak tűnő gyilkossággal kezdődik – a Tabánban agyonvertek egy fiatalembert. Nyomok után kutatva ballagunk a Tabán kanyargós, gödrös, poros, a járdát sajnálatosan nélkülöző kis utcácskáin, amelyeken autó nem jár, s még a szekerek is nehéz küzdelem után jutnak el céljukhoz. Az újságírónak sikerül kiderítenie az áldozat nevét – kettő is volt neki: Szatmári Dezi és Sammernegg Dezső. Az író olykor rejtői humorba pácolva vetíti elénk a Tabán düledező házacskáinak lakóit, akik igen csekély felvilágosítással szolgálnak. Ám akad egy kisfiú, aki egy pengőért eladja neki az áldozat jegyzetfüzetét, ami senki másnak nem kellett. A kesze-kusza írást egy gyógyszerésznő fejti meg – és ekkor Gordon rájön, hogy nem szokványos ügyről van szó. A gyilkosság messze túlmutat önmagán. A jegyzetfüzetben az Egyesült Államok talán leghírhedtebb szélhámosának, Henry Strosnidernek neve bukkan fel, és a századelő legnagyobb magyar szélhámosáé, Strassnoff Ignácé is. Az előbbiekből sejthető, Gordon nagy lépéssel kerül közelebb vágyott céljához, hogy elismert bűnügyi tudósító legyen idehaza is.

Másutt (a később játszódó regényekben*) már esett róla szó: Gordon dörzsölt fickó. Ebben a történetben alakítja ki oknyomozó stratégiáját: ha kidobnak az ajtón, menj vissza az ablakon. Abban a közegben, ahol virágzik a korrupció, a csalárd ügylet vagyis az átverés, a tőzsdét pedig úgy emlegetik, hogy krach idején úgy potyogtak ki ablakain az öngyilkosok, mint az őszi legyek, ott a nagyban űzött becstelenség – vagyis későbbi szóval a szélhámia – inkább elismerést, mint megvetést keltett. De azért akadtak olyan pasasok, akik a hagyományos etikát képviselik. Persze Gordon a leleplezéshez felhasznál mérsékelten etikus módszereket is. Ettől lesz szimpatikus.

A rendkívül szórakoztató regénynek van egy, az újságíróval egyenértékű főszereplője: maga Budapest. Kondor úgy láttatja velünk a várost, mintha mi is ott lennénk a Vígszínházban, a pompázatos és nagyvilági New York kávéházban, a pesti utcákon végigzörgő villamosokon, a kis kávézókban. Feltűnnek a kor ismert személyiségei, a New York tulajdonosa, Tarján Vilmos (aki maga is modellje volt a regény Gordonjának), az Est-lapok alapító főszerkesztője, Miklós Andor, a Pesten még alig ismert színésznőcske, Dayka Margit, a már befutott (ötvenen túli) díva, Fedák Sári és a zsizsegő város névtelen alakjai: tisztviselők, munkások, zsurnaliszták, tisztességes és korrupt detektívek, bűnözők. Rengeteg olyan kifejezést sző az írásba Kondor a korabeli tolvajnyelvből, amelyeket ma már csak az argószótár sárga lapjairól  – ismerhetünk. Ki tudja ma már, hogy a melegeket urningnak hívták, a szélhámos hochstapler (hóhstápler) volt, a zsaroló santőr? És mégis, ez is segíti azt az érzetet kelteni az olvasóban, hogy együtt lélegzik a 1930-as évek Budapestjének a válságot még nemigen érző lakóival.

Végig feszült, fordulatos, izgalmas, néha jólesően humoros krimit ajánlok jó szívvel az olvasónak. Csak így tovább, Kondor Vilmos – akárhogy is hívják valójában.

Kondor Vilmos

Kondor Vilmos (talán az igazi)

Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest
Libri Kiadó, Budapest, 2016
608 oldal, teljes bolti ár 3799 Ft,
e-könyv ára 2590 Ft
ISBN 978 963 310 8307

*Kondor Vilmos korábbi műveiről írtunk itt, itt, itt, itt, itt, itt és  itt.

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

A fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra, amíg egy gatyarohasztóan forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színész és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek.

A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a svindlerek csapatába. Hajmeresztő kalandjaiban segítségére van Czövek, a szolgálatkész bértaxis, Piri, az izgalmasan vörös színésznőcske, Turcsányi bűnügyi szerkesztőségvezető és persze minden titkok ismerője, Tata, no meg az ő ínyenc lekvárjai. Feltűnnek még a kor elengedhetetlen szereplői: dizőzök és pincérek, kóristák és kíntornások, hamiskártyások és kibicek, főurak és utcalányok, korrupt rendőrök és besúgók, illetve mindezek hátterében a girbe-gurba utcákkal tarkított, mocskosan is csodaszép, szélhámos Budapest.