Zavarban vagyunk, pedig | Hoppál Bori: Az én testem

Posted on 2021. március 24. szerda Szerző:

0


Tóth Zsuzsanna |

Mondhatnám, mindig is egy ilyen könyvről álmodtam – tinédzserként. Igaz, akkor más világ volt. Az ember – főként kortársaktól, no meg értelmezve a külvilágot (például egy paraszti gazdaságban, de gondolom, valahogy a nagyvárosokban is megoldották) – mindenképp elleste az élethez szükséges tudnivalókat, nagy baj nem volt. Sőt. Ám ahogy ezen most elgondolkodtam, rengeteg kérdés, emlék, szorongás, és a jó ég tudja, mi nem tolakodott elő.

Állítom, felzaklatott ez a könyvecske. Ráadásul lányom sincs, jó régen nem kellett ezekről a kérdésekről gondolkodnom. Most azonban, hogy egy születésnapi ajándék kapcsán kezembe került Hoppál Bori lányoknak szóló könyve, biztos vagyok abban, hogy igazán fontos dolgokról lehetne a mű kapcsán elmélkedni. Messzire vihetne. Most azonban ne beszéljünk másról, mint csak a konkrétumról, amiről ez a könyv szól. Az én testemről. (Mármint egy mindenkori tinédzser lány saját testéről.) Van-e ennél fontosabb?

Az élethez az egyik legnélkülözhetetlenebb tudásunk, amit magunkról megtudunk. A saját testünkhöz való viszonyunk a leghosszabban tartó, s ez segít vagy gátol minket életünkön át. Mint ahogy nem mindenki jut el az önismeret magas fokáig, nem mindenki fogadja el a testét, mert – bármilyen szomorú és nem ritkán tragédiába forduló – sokan önmaguk testi valóját sem ismerik fel. Nem tudják, hogyan működnek.

Hosszú évszázadokon át tabuként kezelték – és kezelik ma is – a témát, mindent, ami a testiséghez tartozik. Kultúrák szerint differenciáltan, de ma sem kezeljük szabadon a testünkhöz való viszonyunkat. Nem is mindig értjük. Amikor a nők elengedhetetlen „kellékei” a hirdetéseknek, amikor nem csak szexiparról, de súlyos testképzavarokról is beszélhetünk, s még mindig léteznek csonkolásos beavatkozások – legkevesebb, ha korlátok jutnak eszünkbe. Ha csak a házunk táján nézünk körbe, láthatjuk, a tabuk velünk élnek, miközben látszólag nagyon lazák vagyunk. A tinik gyakran ma sem kapnak elfogulatlan hozzáállást, kérdéseikre többnyire kortársaktól, „barátunk a Google”-tól (rosszabb esetben ócska szexvideókból) várhatnak választ.

Hoppál Bori semmi másra nem biztat minket (ifjú, éppen nővé érő lányokat, de szülőket, nagyszülőket is értek a MI alatt), s azzal teszi a legnagyszerűbbet, hogy csupán annyit mond: beszéljünk róla. A családban. Lehet. Szabad. Segít. Sőt. Erősíti a bizalmat, a kapcsolatunkat. Az egészséges életkezdéshez pedig sokkal jobb, ha ismered a tested, tudod, mi zajlik benned – félelmek és szorongások nélkül. És igen. Meg kell értenünk az éppen zajló folyamatokat: mert folyton üzeneteket kapunk a bennünk misztérium-szerűen zajló változásokról. Hoppál Bori azt ígéri, ha fel mered tenni a kérdést, bármiről (miért kezd el nőni a cici, miért szőrösödünk, kell-e melltartót hordanunk, hogyan fogadjam a közeledéseket, mit érzek egyáltalán stb.), ami foglalkoztat, az erősíti a gyerek–szülő kapcsolatot is, biztonságot ad.

A felnőtt embernek is. Bár nem könnyű, de nem is ciki ezeket a kérdéseket megbeszélni. Igaz, nem nagyon áll készen a szülők korosztálya, hogy ezekre válaszoljon, hát még a nagyszülőké. Bármennyire is azt gondoljuk, hogy a 21. század tinédzsereinek mindez nem gond, úgyis megoldják majd az internettel – higgyük el, ma sem könnyű megérteni önmagunk változásait.

Azt gondolom, nem lehetünk eléggé hálásak a testtudat-oktató szerzőnek, hogy ez a könyv létezik. Hogy nem (csupán) szexuális felvilágosítás, hanem bátor, bizalmas beszélgetés folyik a lapokon. (Nyilván érint szexuális kérdéseket is.) Vajda Melinda illusztrációi, a sok pasztell-rózsaszín, a jól tagolt tipográfia könnyebbé teszi az ifjú olvasók számára az olvasást, s mind közelebb visznek ahhoz, hogy a beszélgetés-vezető által felkínált személyes barátságot elfogadják a tini lányok. A szülőknek szóló titkos levél pedig segít a felnőttek zavarának csillapításában, talán arra is biztat, hogy sohasem késő elfogadni, megérteni a testünket. A nőiséget.

„Hiszem, hogy az a Nő, aki szereti Önmagát, hatalmas és szenvedélyes erőt testesít meg a világban…”

Ezt a könyvet 2014 óta már többször újranyomták. Egészen biztosan nem véletlen. Nagy szükség van rá.

Hoppál Bori

Hoppál Bori: Az én testem
Corvina Kiadó, Budapest, (2014 …) 2021
176 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 2392 Ft,
ISBN 978 963 136 2404

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Az én testem azoknak a 9-14 éves lányoknak szól, akik
– még nem kamaszodnak, de már kíváncsiak arra, hogy mi minden történik majd bennük, velük,
– már látnak, éreznek változásokat és szeretnének több információt arról, hogy pontosan mi is zajlik ilyenkor a testükben, lelkükben,
– már nagylányok, van saját élményük arról, amiről a könyv szól, de maradtak bennük kérdések a női test működésével kapcsolatban.
Hanna, Luca és Dorka – három kíváncsi tinilány – kérdései nyomán kiderül, hogy Mi is az a pubertás? Mit kezdjünk a szőrökkel? Mitől nőnek meg a cicik? Milyen szép a „virágod”? Lehet-e tudni pontosan, hogy mikor fog megjönni és mit kell csinálni, ha épp váratlanul kezd el valaki menstruálni? Mit kell tudnod a betétekről, tamponokról? Ünnepelni is lehet a Holdnapokat? Hogyan maradj barátságban a testeddel a változások közepette is?