Édes, keserű | Mirtse Zsuzsa: Tizenhárom bűvös tükör

Posted on 2021. március 25. csütörtök Szerző:

0


Tóth Zsuzsanna |

Felemás érzéssel tettem le Mirtse Zsuzsa felnőtteknek címzett mesekönyvét. A Tizenhárom bűvös tükör igényes kiállítású könyv, és igen nehéz. (Ágyban olvasásra legalábbis kevéssé alkalmas.) Oly látványos a borítója, hogy kénytelen vagyok a küllemével is foglalkozni. Mintha a grafika megelőlegezni akarná a tartalmat (vagy hangütését): a Disney-álomkastély puritánabb változatának sötét sziluettje és jeges tükröződése mellé az olvasó még fogyó holdat és feslő pipacsot is kap a pasztell háttéren.

Ha mindezt gyerekcsalogatónak szánná a kiadó és az illusztrátor (Békés Rozi szimpatikus grafikái jelen vannak a mesék között is), talán megérteném. De az alcím eligazít: Mirtse Zsuzsa költői világából most felnőtteknek szóló próza bomlik ki. A szerző jó érzékkel találta meg mondanivalóját, címadó bűvös tükrei lehetőséget kínálnak az önmagunkkal való szembenézésre, vagy gyerekkori énünk megtalálására. Mind szomjazunk a mesékre – nem csupán a történetekre, de a csodákra is –, s ezzel magam is így vagyok.

Ám bevallom, mást vártam – ez a tizenhárom mese csak időnként villantotta fel azt, amire vágytam. Pedig nagyon tetszetős a gondolat, hogy az ismert szereplők – a királylányok, hercegek, a kis kondás… – élete itt nem úgy alakul, mint a mesékben. Hogy meg kell dolgozniuk a boldogságért. Még annak illúziójáért is. Az élet valódi, érdes lenyomatát azonban ritkán láttam a mesék fényes papírján. Pedig igazán jólesett volna. Viszont valósággal felüdített az itt-ott megcsillanó humor. Csakhogy a költőibb, hercegnős fátyolba burkolt szövegek mögül ismerős gondolkodásmód bukkant elő: az önismereti, önsegítő lelki kliséké. És ezt nagyon sajnáltam. Nem lehetetlen, hogy a hiba az én készülékemben van. Örültem volna, ha a sorsmegoldások karcosabbak, fanyarabbak. Nem túlédesek.

Miközben ezt írom, furdal a lelkiismeret, hiszen ezekben a mesékben, az ismert dramaturgián és a self-made önsegítés ismerős fordulatain túl majdnem mindig találunk valami jót, időnként szellemeset. Különösen érdekes lehet a férfi–nő kapcsolatok újrafogalmazása. De Mirtse Zsuzsa pontosan körvonalazta a könyv célját: szembenézés önmagunkkal. Ha azonban tovább gondolom, az önmeghatározásnak, a felismeréseknek általában ára van. Ezekben a mesékben nem éreztem a tétet. Mintha túl nagy lélekkel, túl általános szeretettel íródott volna – más műveiből persze tudjuk, hogy ez Mirtse Zsuzsa sajátja…. Kellett volna ide egy kis keserű. (Mint az édes italkeverékekbe…)

De tudom, szigorú vagyok, nem is lenne helyes rákényszeríteni ízlésemet a már megjelent műre. Nekem hiányozhat ugyan némi önirónia, és sokallhatom az üzenetértékű mondanivalót, viszont szinte bizonyos, sokan fogják majd szeretni ezeket a finom megfogalmazású, simogató meséket, és a költő-szerző szándéka szerint elmélyednek önmaguk megismerésében.

Mirtse Zsuzsa

Mirtse Zsuzsa: Tizenhárom bűvös tükör * Mesék felnőtteknek
Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2019
150 oldal, teljes bolti ár 3800 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3040 Ft
ISBN 978 615 572 1885

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Felnőtteknek szóló mesekönyvet tart kezében az Olvasó, amelyben Mirtse Zsuzsa legsajátabb világának, az emberi lélek belső küzdelmeinek magas, soktornyú várát emelte. Számára a mese nem pusztán műfaj, hanem az anyanyelve, szeretetnyelve is, amelyen önmagáról és az emberi kötésekről beszél.
Gyakran csak sokára, felnőttkorunkban valljuk be magunknak, hogy az életünk jó ideje elakadt, mert a múltunkat, sárnehéz emlékeinket nemhogy nem dolgoztuk fel magunkban, hanem egyenesen megtagadtuk. (…)
A Tizenhárom bűvös tükör, amelynek minden meséje egy-egy újabb küzdelmes belső utazás és nekirugaszkodás önmaga mélyebb felfedezésének, meghatározásának. Segítőtársak persze minden mesében feltűnnek, a legfőbb támasza mégis az a tizenhárom éves lány, aki ő volt egykor, tele hatalmas álmokkal, és „mint az ördöglámpás: belülről világított”.