Mindenki másképp szeret | Karin Fossum: Aki mást szeret

Posted on 2012. június 7. csütörtök Szerző:

0


Írta: Jeges-Varga Ferenc

Aki mást szeret - borítóA fülszövegek előszeretettel használnak olyan sommás és túlzó kijelen­téseket, amellyel az ajánlott könyv szerzőjének érdemeit kívánják kiemelni. Minden olyan megfogalmazás, amely egy szerzői életművet akar néhány szóba belesűríteni, hamisan cseng. A Karin Fossum második könyvének elolvasása után mégis hajlok arra, hogy a norvég írónő valóban a skandináv krimik királynője.

Az északi bűnügyi regényről (ha létezik ilyen gyűjtőfogalom egyáltalán) általánosan elmondható, hogy nem elégszik meg az olvasóközönség puszta szórakoztatásával. Nemcsak az érdekli, ki a tettes, hanem mindig van mondanivalója korunk társadalmáról. Fossum például rend­szeresen olyan témát választ ki, amelyről nem feltétlenül szeretnénk beszélni. Nem csupán egy rejtélyt akar meg­oldani. Alaposan körüljárja a bűn­cselekmény mögötti lélektani okokat. Szeret rámutatni erkölcsi előítéleteink hiányos alapfeltevéseire, filozo­fálgatása azonban nem megy a műfaj legalapvetőbb követelményeinek rovására. Történetei nem szűkölködnek a fordulatokban, a regényeiben folyamatosan fenntartja a feszültséget, és zárásaival szinte sosem oldozza fel olvasóját.

Legújabb magyarul megjelent könyve, az Aki más szeret különösen kényes kérdést boncolgat. Már önmagában az szíven üti az olvasót, hogy ezúttal egy nyolcéves gyermeket ölnek meg. Az erdőben talált holttesten nem látszanak külsérelmi nyomok, de a kisfiúnak hiányzik a nadrágja. Senki sem tudja megmondani, hogy mi okozta a halálát, de kétségtelen tény, hogy élete utolsó óráiban fajtalankodtak vele.

Konrad Sejer főfelügyelővel és társával nem először fordul elő, hogy tragikus hírt kell közölniük az áldozat hozzátartozójával. Nem lehet nehezebb pillanat egy rendőr számára, amikor egy édesanyának kell elmondania, hogy egyetlen gyermeke nincs többé. Sejer mielőbb kézre akarja keríteni a gyilkost, de ezzel nem éri be. Tudni akarja a választ is a miértre.

Fossum ezen a ponton gondol egy merészet, és elkezdi feltérképezni a pedofília természetét. Valljuk be őszintén, sosem próbáltuk megérteni a serdületlen korúakhoz való vonzódást. Valami olyasmit gondolunk az ilyen emberről, mint Sejer társa. „A pedofil rövidnadrágban és rikító ingben flangál egy thaiföldi strandon, és nézi a játszadozó gyerekeket. Egy kicsit ápolatlan. A zsebe dugig van pénzzel, és egy koszos szállodában lakik egy szánalmas szobában, és esténként bárokban üldögél. Nézi az elhaladó embereket, miközben halálosan részegre vedeli magát gin-tonikkal. Egy kicsit rozzant kocsival jár, ami tele van szeméttel, újságokkal meg sörösdobozokkal.” Ugyanakkor sokszor tetten értem már magamat, hogy az elképzeléseim hézagosak.

Gondoljunk bele! Az ókori Rómában például teljesen természetes volt, ha egy érett férfi közeledett fiatalkorú társához. Ma (legalábbis Európában) ugyanez teljességgel elfogadhatatlan. Ítéleteinket a közösség által konszenzusosan elfogadott mérce alapján alakítjuk ki. A norvég írónő ösztönös, elutasító reakcióink ellenére egy kis gondolkodásra ösztönöz. Nekünk szegezi például a kérdést, hogy vajon miért tűrjük meg magunk között azt, aki a saját neme iránt vonzódik, és miért utasítjuk el, ha valaki egy gyerekbe szeret bele. A másság elfogadása és elutasítása minden korban jól mutatja a társadalomban uralkodó erkölcsi normák milyenségét.

Fossum nem akarja felmenteni a kiskorúakkal fajtalankodókat, ahogyan én sem. Könyve azonban rámutat arra, hogy néha sokkal súlyosabb következményei lehetnek a totális hárításnak, mintha megpróbálnánk szembenézni a bennünket aggasztó problémákkal. Nem akarom elfogadni a pedofilokat, de nem elvetendő gondolat, hogy a dolgok mélyére nézve talán megelőzhető sok hasonlóan tragikus eset.

Több szálon szövődik a történet. Elsőre például elcsodálkozunk azon, hogy Fossum mit akar Kristinével és Reinhardttal, a házaspárral. Ők találták meg Jonas August Løwe holttestét a lindei erdőben. Belecsöppenünk egy széthullóban levő házasságba, amelyben a meghunyászkodó nő már semmi mást nem akar az egykor szeretett férfitól, csak hogy csináljon neki végre egy gyereket. A rideg és érdektelen férjet nem érdekli se a nő, se a gyerek. A szörnyű haláleset azonban különös módon felvillanyozza a férfit. Konok módon meg akarja találni az elkövetőt, akit csak egy szemvillanásra látott.

Aztán ott van az egyedülálló édesanya. Belehabarodik egy férfiba, aki feltehetően csak a pénzét akarja. A nő annyira szerelmes, hogy szinte tudomást sem vesz súlyosan elhízott fiáról. A gyermeknek, aki csak az evéssel képes megnyugtatni (megvigasztalni) magát, nem csak az anyai figyelem hiányával kell megküzdenie. El kell viselnie a furcsálló vagy megvető tekinteteket is. Fontos figura még a közkedvelt, meleg tanár. Ő például fel sem fogja, hogy súlyos következményei lehetnek, ha tanítás után gyakran felhívja magához diákjait. És nem szabad megfeledkeznünk a gyerekekről, a szigorú anyákról, a könyörtelen apákról.

Karin Fossum

Karin Fossum

Karin Fossum regényeiben megint egy békés vidéki kisváros élete bolydul fel. Hiába telik az a rohadék idő, a gyilkost sehogy sem találják. A diákok egy fehér autót emlegetnek, ami gyakran feltűnik az iskola környékén. A sofőr néha kedélyesen elbeszélget a gyerekekkel, de nem művel semmi gyanúsat. A könnyed tréfálkozás önmagában még nem bűn. Viszont a vágyakat sem lehet elnémítani.

Senki sem lehet biztos benne, hogy lesz-e újabb áldozat. A tettes vajon kegyetlen sorozat­gyilkos-e, vagy addig-addig nőtt benne a nyomás, mígnem kiszabadultak belőle az indulatok? A hatóságok óvatosságra intik a szülőket, növekszik a társadalmi paranoia, és megtapasztaljuk, hogyan fogy el a tolerancia egy látszólag elfogadó közösségben. Mikor pedig már kezdenének szelídülni az indulatok, újabb gyermek tűnik el…

Előrehaladva a regényben, nő a gyanú, mintha Fossum a különféle emberi történeteket egyfelé terelné. Mégse gondoljuk, hogy egyszerű magyarázattal megússzuk a végén. Fossum olyan végkifejletet kanyarint, amely sokáig nem ereszt el. Valami nagyon nem stimmel velünk – gondoljuk majd. A megoldás meg talán nem is olyan különös. Azt mondják, egy kicsivel több szeretet csodákat képes művelni emberi fajtánkkal.

Karin Fossum: Aki mást szeret – megvásárolható a Polc.hu webáruházban.

Karin Fossum: Aki mást szeret

Scolar Kiadó, 2012