Könyvünnep országszerte | 83. Ünnepi Könyvhét, június 7–11.

A csütörtökön kezdődő 83. Ünnepi Könyvhéten 98 kiadó összesen 333 újdonsága kerül előbb a standokra és a boltokba, majd az olvasókhoz. 250 hazai és határon túli könyves cég mutatja be kiadványait a főváros központjában, a szokásos módon a Vörösmarty téren, a Liszt Ferenc téren, továbbá számos egyéb helyszínen, és az ország több nagyvárosában.

A könyvhetet az idén Ferdinandy György író nyitja meg csütörtök délután négy órakor. A katasztrófavédelem fúvószenekarának felvonulása és koncertje után átadják a magyar könyvszakma legjelentősebb elismeréseit, a Szép Magyar Könyv díjakat.

„Örömmel jelenthetem be, hogy esztendőről esztendőre közelebb kerülünk ahhoz az elképzeléshez, hogy az Ünnepi Könyvhét valóban az egész anyanyelvi területre kiterjedjen” – mondta Zentai Péter László, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, megemlítve, hogy a budapesti könyves seregszemléhez eddig mintegy 60 vidéki település csatlakozott, Kolozsváron pedig már másodszorra rendezik meg a könyvhetet.

A Vörösmarty téren az idén is két nagyszínpadot állítanak fel, szombaton pedig megrendezik a Könyvek éjszakáját, amelyen utcabál és játékos, jó hangulatú programok várják az olvasókat.

Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus a seregszemle újdonságairól is beszélt: Ha valamennyi könyvheti újdonságot meg akarjuk vásárolni, akkor 909 ezer forintot kellene fizetnünk, ez csökkenést mutat a tavalyi 1,2 millió forinthoz képest. Csökkent a könyvek átlagára is, 2838 forintról 2746 forintra. A rendezvénysorozat egyik legjelentősebb művének a Magvető Kiadónál megjelent, Édes hazám – kortárs közéleti versek című versantológiát tartotta, amelyben hazafias, a politikai költészet versei kaptak helyet Bárány Tibor válogatásában. „Az első helyen Csoóri Sándor, a másodikon Gergely Ágnes szerepel. Nem sok olyan antológiánk van, amelyben ők ketten egymás mellett szerepelhetnek” – jegyezte meg.

Tarján Tamás a kínálatból kiemelte Temesi Ferenc Bartók című nagyszabású regényét, valamint Darvasi László Vándorló sírok című novelláskötetét – ez utóbbit az egyik legjobb kötetnek nevezte. Hiányolta, hogy a könyvhét nem reflektált Ottlik Géza, Örkény István, Thurzó Gábor, Várkonyi Zoltán, Hegedűs Géza centenáriumára sem, szerinte ezen szerzők megérdemelték volna műveik újra kiadását. Bár a magyar drámairodalom virágzik – tette hozzá –, méltatlanul kevés drámakötet jelent meg. A verskínálat „magaslati levegőt áraszt, de nem hódít meg csúcsokat” – fogalmazott a kritikus, ugyanakkor kiemelte a többi közt Zalán Tibor Fáradt kadenciák, Juhász Ferenc A Pegazus istállói, Turcsány Péter Tisztítótűz fényében, valamint Kiss Judit Ágnes Koncentrikus korok című verseskötetét.

A magyar „középpróza” és a magyar irodalomtörténeti munkák emelkednek ki a mezőnyből Tarján Tamás szerint, ez utóbbiak közül kitért az Ady Endréről szóló munkákra, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum által közzétett, Móricz Zsigmond 1926–29 között írt naplójára, Lackfi János Csak úszóknak! című kötetére.

A Könyvhéttel párhuzamosan a budapesti Vörösmarty téren sor kerül a 11. Gyermekkönyvnapokra, ennek a korosztálynak 46 új kötet szól.

Forrás: MTI