Browsing All posts tagged under »próza«

Nógrádi Gergely, Arany János: Toldi trilógia (részlet)

szeptember 10, 2018 Írta:

0

Híres vitéz volt Toldi Lőrinc. Úgy aprította az ellenséget a harcmezőn, ahogy a konyhában a vöröshagymát szokás a pörkölthöz. El is nyerte méltó jutalmát a királytól, Károly Róberttől. Birtokot kapott Nagyfalu mellett, ám ami ennél is fontosabb: Budára, az udvarba küldhette nagyobbik fiát, Györgyöt. Márpedig aki a kis királyfival nevelkedik együtt a legjobb tanítók keze […]

A nagy erejű kisnemes élete és… | Nógrádi Gergely, Arany János: Toldi-trilógia

szeptember 10, 2018 Írta:

0

Bedő J. István | Ezen az oldalon többször írtam már Nógrádi Gergely restaurátori munkájáról, amivel a múltból ismert, de mai füllel/szemmel nehezebben értékelhető és élvezhető szövegeket a célközönség – vagyis a fiatal olvasók – számára felfrissíti. Nem győzöm ismételni, hogy a világirodalom klasszikusait – mint például Dante és Shakespeare – is időről időre felfrissítik, hogy az […]

Katarzis és emlékkönyv | Gera Mihály: Vándorbolt

január 30, 2016 Írta:

0

Somogyi András | Gera Mihály tevékeny élete során volt író, hírlapíró, szerkesztő és fotótörténész. 1956-os írásai miatt egy ideig vásározó, búcsúkat járó kiskereskedővé kényszerült. A Vándorbolt című novellagyűjtemény felfogható mozaikokból összerakott életrajznak, de ennél lényegesen több: látlelet háromnegyed- és félmúltunkról.  Az első részt négy novella alkotja. Ezekből három katartikus élményt jelentett számomra, legszívesebben a világirodalom […]

Fények egy elfelejtett arcon | Pilinszky János: Széppróza

november 28, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Szögezzük le, nem leszek hűtlen a könyvekhez. Mármint a papírra nyomtatott, kötött vagy fűzött, kemény vagy puha fedelű, csak betűkből álló vagy illusztrált tárgyakhoz, amelyek egész életemet végigkísérték, s miközben ezeket a sorokat írom is, itt lélegzenek köröttem. Nem tudnék lemondani róluk, még ha olykor át is vizsgálom könyvtáramat, és fájó szívvel, […]

»Nem szabad meghátrálni« | Gállos Orsolya, fordító, kultúrahordozó

január 18, 2015 Írta:

0

Hárságyi Margit | Nem hagyták magára barátai, írók, művészek, szlovénok és magyarok Gállos Orsolyát, amikor két évvel ezelőtt bekövetkezett a váratlan nagy baj. A dédapja 130 éves házában él ma is Pécsváradon, s ezt ő az évezred nagy kalandjának tartja. Mikor először jártam nála, megdöbbentem, látva a gyönyörű házat szecessziós bútoraival, hatalmas méreteivel, belső üveges […]

»Komp-ország megindult dühösen Kelet felé újra« | Részletek Ady prózai írásaiból

június 24, 2014 Írta:

0

„Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza. Miért hazudták, hogy a komp – híd. […] Nagy vagy én népem, nagy vagy én népem: ezer éve élsz folytonos harcban Európával, csapatokat gyűjtöttél közben, holott véreztél. De a gondolatot nem engedted győzedelmeskedni gyermekeid koponyáján […] És hogy most […]

A nagyon aktuális Ady Endréről | »Komp-ország megindult dühösen Kelet felé újra«

június 24, 2014 Írta:

0

Cserhalmi Imre | Az az igazság, hogy megkéstem ezzel a cikkel. Az utóbbi hetekben már sokan megfogalmaztak és publikáltak a nyilvánosság mérvadó felületein egyöntetűen elismerő véleményt az Agárdi Péter szerkesztette kötetről, melynek ihletője az Ady magyarsága és modernsége címmel szervezett, 2013 őszi konferencia és költői est volt. A Napvilág Kiadó gondozásában megjelent kötet esszét, tanulmányt, […]

Jean Mattern: Tejjel-mézzel (részlet)

augusztus 16, 2013 Írta:

0

Ha jól emlékszem, az első alkalommal jóval könnyebb volt az egész. Bécs mellett, Ausztriában. soha nem izgatott annyira, hogy megkeressem a pontos helyszínt, vagy kiderítsem, vajon igazi kórházban voltam-e, vagy az egyik kiürített és menekülttábornak berendezett gimnáziumban, ahol a keletről áradó sok ezernyi embert befogadták. Egyet tudok biztosan: nagy épület volt, dús gyeppel körülvett, dupla […]

Cseppben a tenger| Jean Mattern: Tejjel-mézzel

augusztus 16, 2013 Írta:

0

Cserhalmi Imre Meglehetősen iskolás módszer valamely műből részletet idézni s diadallal rámutatni: tessék az egésznek ez a lényege. Mert egyáltalán nem biztos, hogy az, s főként, hogy csak annyi. De ha igaz – szerintem, igen –, hogy minél kisebb terjedelmű az alkotás, annál nagyobb súly, figyelem, sőt írói felelősség jut minden elemére, akkor ebből a […]

Sopotnik Zoltán: Saját perzsa (részletek)

február 20, 2013 Írta:

0

Fejfájós park Kamra Letisztogatja magában a rendet. Ameddig a szem ellát befelé, poros a kamra. Kiülteti kedvenc növényeit a ház elé. Megszokta, hogy gyorsan nőnek és lefelé. Majd gyönyörködik az üvegfalú pincéből, hogyan kapnak a vakondok után lusta szőrfogaikkal. Kicsit azért fél tőlük, bár külön tegezi a leveleket: álmoknak hívja mind. Bennük van a gyógyszer […]

Migrén és saját mítosz | Sopotnik Zoltán: Saját perzsa

február 20, 2013 Írta:

1

Írta: Gáspár-Singer Anna A könyvben olvasható rövid pályakép szerint Sopotnik Zoltánban nincs semmi vonzalom a tökéletes iránt. Igaz vagy sem, a szerző negyedik kötetének behatárolása, kategorizálása nehéz. Persze nem azért, mert a versciklusok által közrefogott próza, s így e két műnem együttes jelenléte olyannyira szokatlan volna, viszont a szerző előző köteteihez képest valóban rendhagyó szerkesztésről […]

Sopotnik Zoltán: Saját perzsa

február 20, 2013 Írta:

0

Sopotnik Zoltánnak démonai vannak. Meg angyalai, meg főleg egy perzsája, aki csak az övé. Vagy inkább azé, aki ebben a kötetben Sopotnik Zoltánként szólal meg, és a fentiek mellé még bonyolult családja is van, tele tragédiákkal, történelemmel, apró és kevésbé apró élethazugságokkal. Egyszóval tele a puttonya, és ebből a puttonyból néha vérfagyasztó, néha varázslatos figurák […]

Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt (részlet)

október 22, 2012 Írta:

1

| Nyárutó | Az igazság az‚ bár nyilván nem ez a legmegfelelőbb felütés‚ nem próbálom azt a látszatot kelteni‚ mintha… mindössze annyi a cél‚ hogy hozzátegyek valamit‚ az én változatomat‚ mert az egészet nagyon közelről‚ ugyanakkor bizonyos távolságból figyeltem‚ rendes körülmények között nem foglalhattam volna állást‚ ha nincs apa látcsöve‚ amivel tilos volt embereket néznem‚ […]

Csendben mondja el | Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt

október 22, 2012 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Évekkel ezelőtt betértem egy könyvesboltba, s kiválasztottam egy különösen vékony, tetszetős sárga könyvet. Mivel volt pár üres órám, elhatároztam, ott helyben átrágom magam A thesszaloniki kutyák című köteten. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy a Kjell Askildsen novelláiban szinte mértani pontossággal elhelyezett szavak ólomként nehezednek majd rám. A könyvet ugyan végigolvastam, […]

Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt

október 22, 2012 Írta:

0

Nagyon korán kezdtem el olvasni. Mikor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését olvastam, megértettem, hogy az ember tényleg bele tud betegedni az olvasásba, hogy az irodalom ennyire elragadhat. Megismertem azt az erőt, ami az irodalomban rejlik. És nagyon korán olvasó ember lettem. És ez az oka annak, hogy az ember elkezd írni: a közlési kényszer, az önkifejezés […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.