A nagy erejű kisnemes élete és… | Nógrádi Gergely, Arany János: Toldi-trilógia

Posted on 2018. szeptember 10. hétfő Szerző:

0


Bedő J. István |

Ezen az oldalon többször írtam már Nógrádi Gergely restaurátori munkájáról, amivel a múltból ismert, de mai füllel/szemmel nehezebben értékelhető és élvezhető szövegeket a célközönség – vagyis a fiatal olvasók – számára felfrissíti. Nem győzöm ismételni, hogy a világirodalom klasszikusait – mint például Dante és Shakespeare – is időről időre felfrissítik, hogy az olvasó, a színházlátogató ne érezze magát úgy, mintha hömpölygő (és parodisztikus) szöveggel találkozna.

A Toldi-trilógia egy fokkal szerencsésebb nyersanyag, mint a Nógrádi által legutóbb átszabott Szigeti veszedelem. Nem csupán arról van szó, hogy Arany időben közelebb van hozzánk, attól még szóhasználata ugyanolyan távoli a mai tizenéveseknek. (Ráadásul a történelmi időrétegeket sem nagyon érzékelik.) Tehát nekik készült a prózai Toldi-változat.

Azért ez a szöveg sem teljesen mai, egy-egy sor átszivárgott Aranytól, olyan színezésféleképpen. (Persze, mint mindig, vannak részletek beépítve az eredetiből is.) De ezt már csak az venné észre, aki nagyítóval vizsgálná át a szöveg minden egyes szavát. Nógrádi ugyanakkor megőrzött egy nagyon kevés, mondjuk így: ódonságot is, de éppen csak hogy észrevegyük „nem ma történt, amit hallotok”. (Tudom, ez meg 80%-ban Petőfit tartalmaz…)

A történetmesélés mellett még egy nagy erénye a feldolgozásnak: a sztori elhelyezése az időben. Arany korában az akkori – kalendáriumi vagy ponyvafüzetes, esetleg családi – mesélés alapján az Toldi-mese hallgatójának nagyjából világos volt, hogy ez mikor is történt. Nógrádi ezt két-három szónyi információval támasztja alá. Talán még arra is számít, hogy az olvasó jelzőt tesz a köianyvbe, és a neten gyorsan megnézi, mikor is élt, háborúskodott ez az (Anjou) Lajos király, néhai Károly Róbert fia. Ez a keresgélésösztönző (fél)információ nagyon is megkönnyíti az író munkáját, és nem növeli fölöslegesen a terjedelmet.

Fontos tudni: az átdolgozásban Miklós vívódásai, érzelmei már nem a biedermeier, illetve a romantika kissé vattacukros megfogalmazásaival hangzanak el, hanem mai érzéseket közvetítenek. Hiszen romantikusnak azért még ott marad a meseszerű történet szélsőséges, néha vad, szinte emberfeletti kalandjaival. Így megtisztítva fénylik fel az is, amit a tizenkettes, rímes sorok kicsit ellepleznek, ti. hogy Arany milyen jó dramaturgiával építi fel műveit. (Nem véletlen, hogy festményfilm is készült ennek nyomán, Daliás idők címmel.)

Bár minden diákkönyvtári kötet együtt közli a trilógia darabjait, kötve hiszem, hogy sokan ismernék Toldi szerelmét és estéjét. Most a prózai változatban élvezetesebbé vált a nagy erejű vitéz párbaja, amit jó barátja, az ügyetlen Tar Lőrinc helyett vállalt – és az is, ahogy a szerelem fellobban benne, majd végül is beteljesületlen marad. Ha lehántjuk róla a verses formát, az eredmény bizony egy színes, szélesvásznú romantikus film. Van benne vitézség, lovagi torna, álruha, ruhacsere, valódi és tetszhalál, kripta, hűség, becsület. (De ne feledjük, végül is ez a múltba néző mű a nagy Jókai-regények kortársa.)

A Toldi öregkorát, utolsó nagy bajvívását és halálát elmesélő harmadik rész már kevéssel az első után készen volt (ez eléggé köztudott), de a főhős életét tekintve ez mégiscsak az ősz és a tél. Nógrádi itt is érzékenyen egyensúlyoz Arany történetmondásának meghatottsága és a mai szikárabb megfogalmazások között.

Élvezetes, fordulatos, könnyen olvasható az Arany átdolgozás – nagyon örülnék, ha a mai tananyagviharos időkben a Toldi Nógrádi-verziója része maradna a irodalomoktatásnak.

Utóirat. Mivel fiatal barátaim nem értették, hogy egy csaknem méteres átmérőjű malomkő vajon mit is kereshetett a házfalnak támasztva az Alföldön (ahol a por, homok a jellemző), azt feleltem, talán szárazmalom lehetett valahol Nagyfaluban. De mivel arra is rákérdeztek, hogy egy malomkövet lehet-e messzire dobni, hát utánajártam. Toldi korában, vagyis az 1300-as években még főleg kézimalmokat használtak, melyeknek a 40-50 centi átmérőjű köve nehéz ugyan, de kellően izmos ember tényleg el tudja úgy hajítani, hogy agyonüti, aki nem ugrik el előle. Szóval Toldi alighanem egy kézimalom kövét vághatta Laczfi Endre (Lackfi András nádor) emberei közé.

Nógrádi Gergely további átdolgozásai

Szerzőtársak: Arany János, Nógrádi Gergely

Nógrádi Gergely, Arany János:
Toldi-trilógia
(Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje)

Klassz! sorozat 8.
Manó Könyvek Kiadó, Budapest, 2018
200 oldal, teljes bolti ár 1290 Ft,
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 1032 Ft
ISBN 978 963 403 5107
* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Toldi Miklós – van-e, ki e nevet nem ismeri széles e hazában?
Nemigen akad népszerűbb hőse a 19. század magyar irodalmának a bátor, tiszta szívű ifjúnál, aki kisemmizett szántóvetőből Nagy Lajos király legkedvesebb katonájává válik.
Arany János három verses történetben mesélt a majd hét évszázaddal ezelőtt élt csodálatos erejű, nemes érzelmű vitéz kalandjairól. A Toldi, a Toldi szerelme és a Toldi estéje irodalmunk leggyönyörűségesebb trilógiája, mely becsületről, hűségről és hazaszeretetről is tanítást ad a magyarságnak és az egész világnak.
A Manó Könyvek Klassz! sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt követve, prózai formában írja újra a klasszikus irodalom gyöngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekművek a mai fiatalok számára is érthető és szerethető olvasmányok legyen. A sorozat köteteinek különlegessége, hogy az eredeti regényekből kiemelt szövegrészleteket is tartalmaznak, segítve ezzel azok iskolai feldolgozását.