Browsing All posts tagged under »krónika«

Jennifer Teege, Nikola Sellmair: Nagyapám engem agyonlőtt volna (részlet)

november 8, 2021 Írta:

0

1. fejezet | Egy tömeggyilkos unokája Németországban a holokauszt családtörténet. / Raul Hilberg 1970. június 29-én születtem, nigériai apától, anyám Monika Göth. Négyhetes voltam, amikor anyám beadott egy katolikus gyermekotthonba. Apácák oltalma alatt nőttem fel. Háromévesen nevelőszülőkhöz kerültem, akik örökbe fogadtak, amikor hétéves lettem. Az én bőröm fekete, nevelőszüleim és a mostohatestvéreim fehérek. Bárki láthatta, […]

Eltagadott, feltárult múlt | Jennifer Teege, Nikola Sellmair: Nagyapám engem agyonlőtt volna

november 8, 2021 Írta:

0

kistibi | Egy görög sorstragédiában sosem teljesen ártatlan az istenek, a sors által üldözött hős. Leggyakrabban a hübrisz (gőg, önhittség) vétségét követi el, és bűnhődik, akár egy örökkévalóságon át. De mit tegyen az a tiszta lelkű halandó, Jennifer Teege, aki boldog életet él, férje van, gyerekei, a reklámszakmában már nevet szerzett magának, élete delén jár, […]

Feketén-fehéren | Válogatás Szalay Zoltán fotóiból / Átrium Galéria

március 5, 2019 Írta:

0

BJI | Szalay Zoltán fotóriporter két éve nincs köztünk. Persze ez így ostobaság, mert csak fizikailag nincs itt – de amit tett, letett a szerkesztői asztalra, az bizony megvan, és ma is hat. Lásd ez ügyben hatalmas (több ezres, talán még annál is nagyobb) munkásságának nagyon kicsi töredékét kiállítva az Átrium Galérián. Szalay Zoltán krónikás, […]

Nagy Bandó András: Arankakor (részlet)

március 18, 2017 Írta:

0

| 1 | – Itt tilos az ácsorgás! – mondta az egyik őr –, menjenek a dolgukra az elvtársnők, amíg szépen mondom! Az asszony csak állt, mint akinek földbe gyökerezett a lába, egy hang sem jött ki a torkán, és a hatalmas, itt-ott rozsdásodó vaskaput bámulta, mely mögött, valószínűleg, valahol a vastag, vakolatát vedlő falakon […]

Egy megtiport család emlékére | Nagy Bandó András: Arankakor

március 18, 2017 Írta:

1

Bedő J. István | Az Arankakor tavaly nyáron jelent meg. Ennek csak azért van fontossága, mert egyrészt személyes adósságomnak érzem, hogy írjak róla, másrészt pedig az aktualitása azóta mit sem kopott, sőt: erősödött. Ha nagyon röviden kellene összefoglalni a különös című írást: egy tisztességes, nagyon szorgalmas ember életútja, üldöztetése és méltatlan halála (meg annak utóélete), […]