Ugye ritkán van zsidó vevője, aki borotvát vásárol? Egy nap múlva elhozhattam az új szemüvegemet. – Zuhé úr! – örvendezett az optikus, mikor beléptem a kramjába, az üzletébe. Előhozta a dobozt, amin a nevem állt, benne a Holnap délben modell. Ünnepélyesen szétnyitotta a két szárát, a szemüveget az orromra ültette, amely még mindig fájt egy […]
július 9, 2015 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Nem egyszerű ez, kérem. Ha anyád él – már jó. Ha szeret, még jobb. Ha anyád aggódik érted, az érthető. (Ha felnőttke vagy, azért mégse kéne már annyira…) De ha anyád egy jiddise máme – az manapság inkább egy sorscsapás. Na, még ha ehhez svájci is vagy, az ottani majdnem egészen […]
július 2, 2015 Írta: olvassbele
A gyárkémény dalolni kezdett (…) A kor jellegzetes – ha nem is alakja, de mindenképpen – eseménye volt két magyar író műveinek Sztálin-díjjal való elismerése. A Népek Atyjáról elnevezett, és köztudomásúan az ő tudtával évente kiosztott díj volt a leg, leg, leg, amivel egy szovjet író, művész munkásságát elismerhették. 1952-ben azonban első ízben öt külföldi […]
július 2, 2015 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Visszatekintve a hatvanas-hetvenes évekre már csak mulatni tudok azon, hogy mi minden volt tilos és mi kötelező a fejlett (és előtte a fejletlen) szocializmus éveiben. Kulcsár István már sok éve lerúgta magáról azt a szűk zsákot, amelyben táncolnia kellett. Mint minden külföldön dolgozó tudósítónak, Kulcsár Istvánnak is (Moszkva, New York stb.) […]
június 5, 2015 Írta: olvassbele
K. I. | Debreczeny György konok túlélő lírikus. Költészetének avantgárd gyökerei messzire nyúlnak, a múlt század végére, amikor is a szerkesztőségek körül egyre több fura tekintetű, különösen viselkedő, tétova figura lábatlankodott, akiknek a hivatalos álláspont szerint talán jobb lett volna meg sem születniük. Ezek az amúgy szeretetre méltó különcök sem a létezés kozmikus iszonyával, sem […]
május 29, 2015 Írta: olvassbele
Nagy Gergely* | | Átvéve a Könyvjelző magazinból | Igen, itt valaki szeret minket. Pont úgy hangzik, mint egy popsláger refrénje, pedig nem az: tényállítás, amelyben minden egyes szó fontos. A lengyel Krzysztof Varga nem az első könyvét írta rólunk, de ez most olyan, amit nem emésztünk meg egyhamar. Nem tesszük ki az ablakba? Nem […]
március 4, 2015 Írta: olvassbele
Priusznak másnap az az ötlete támadt, hogy vigyék el Kölyköt egy orvoshoz. A társadalombiztosításon kívül rekedteknek ez akkora képtelenségnek számított, mint egy Holdra szállás kitervelése, de Priusz ragaszkodott hozzá. Azt mondta, fontos, hogy egy szakértő vessen egy pillantást a kislányra, mert bár egészségesnek tűnik, de sosem lehet tudni. Mint általában, most is látszott rajta, hogy […]
március 4, 2015 Írta: olvassbele
Bogárdi Iván | Nem eszünk meg akármit, nem tudunk élni és aludni akárhol. Annyira áthat bennünket a civilizáció, mintha biológiai létünkhöz tartozna. Elborzadva tekintünk azokra, akik az utcán, csatornákban, kukákban találják meg életük alapfeltételeit. Naponta többször találkozunk velük és ez a találkozás mindig megrázó. Benyák Zoltán regénye olyan világba visz el – pontosabban le –, […]
február 15, 2014 Írta: olvassbele
*A szövegben a nevek és az idegen nyelvű szövegek pontatlan és eltorzított helyesírása szándékos!* (A szerk.) (…) Szerencsére másnap Lepke végre hazajött Skandináviából, ahonnan már hetek óta olyan üzeneteket küldözgetett, hogy segítség, foglyul ejtette egy gigantikus Fjörle kanapé, ám most kiderült, hogy ez volt élete turnéja, és most haladéktalanul el akarja mesélni. Több okból is […]
február 15, 2014 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | A szingliregények nem az én korosztályomnak íródtak. Persze, emlékszem a problémára, ha akkor még nem is így hívták, és a környezetemben ma is látom a párkeresési helyzetek színét-fonákját. Épp ezért pontosan bele tudom magam helyezni, ha akarom, abba a miliőbe, ami Berki Judit hősét körülveszi, még akkor is, ha időközben nagyot fordult […]
december 8, 2013 Írta: olvassbele
Apukális viszonyok Az évmélyi homály, mint valami Jókai-mellékszereplő. Ejtsd: homáli – kisebb gróf, esetleg báró, hat-hét falu, egyetlen, de masszív kastély. Termeiben történetünk idején gyerekhúgy-, töltetlen savanyú- és foszforszag. A szemcsés, ugrándozó, fekete-fehér álomban J. Tibike, kilencéves állami gondozott a Tömpemizséri Szamuely Tibor Nevelőotthon fenyőfa-ünnepségén a község és az intézet teljes vezetősége előtt helyéről felszökken, […]
december 8, 2013 Írta: olvassbele
Cserhalmi Imre A novelláskötet első darabjának ez a címe: Az irónia határai, az utolsónak pedig ez: Az irónia további határai. A másodikban szinte szó szerint ismétlődik az elsőnek a története, amely egy ponton más irányba fordul: többet és szélesebb értelemben érvényeset ábrázol abból, amiről az első is szól. Abból ugyanis, hogy miként vezet a verbális […]
június 20, 2013 Írta: olvassbele
A kötet kacajra fakasztó, mégis elgondolkodtató életképek és rövid szösszenetek gyűjteménye a szerelem és a szakítás témaköréből. A csipkelődő történetek fekete humorral figurázzák ki az elvakult vagy éppen teljesen átlagos – van ilyen? – szerelemnek azt az oldalát, amelyre legfáradtabb pillanatainkban sem gondolnánk. Ritkán romantikus, de akkor nagyon. Megmutatja az emberi természet fonákját, hiszen a […]
június 20, 2013 Írta: olvassbele
Lovas kocsi Öt év együttélés után már nem sok mondanivalónk maradt egymás számára, és szex is csak nyomokban fordult elő. Egyre több időt töltöttem a kamrában a szerszámos ládámat rendezgetve, ő pedig a legtöbb estét a nővérénél töltötte szappanoperákat nézve és rólam panaszkodva. Nem lehetett tovább halogatni, beszélnünk kellett a jövőnkről. A hosszú tanakodás végére […]
június 20, 2013 Írta: olvassbele
Írta: A & B Férfiszemmel: A könyv magyar címe jobb az eredetinél (Marry Me), mert ez a ravasz kérdő mondat több kérdést is tartalmaz. Akarom? Lehetséges? Kockázatos? Ajánlatos? Ez mind benne van. Csakúgy, mint a könyvben e széles és közkedvelt témakör ismert közhelyei is: a férfi dönt, de a nő mondja meg, hogyan; a férfi […]
július 9, 2015 Írta: olvassbele
0