Browsing All posts tagged under »holokauszt«

Csöbör és vödör | Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

március 17, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Nem vagyok Miriam, mondja a regény 85. évét betöltött címszereplője, a méltóságteljes és visszafogott svédek között élő főhőse egy szép nyári napfordulón, és ezzel zavarba ejti összes családtagját. A mondat képtelennek tűnik, de legkevésbé sem az. Csakhogy a nagymama pontosan tudja, hogy csaknem hetven évig miféle titkot őrzött. Mint egy filmben, […]

Soros Tivadar: Szibériai Robinsonok (részlet)

december 5, 2018 Írta:

0

1. fejezet, amelyben tájékoztatjuk a kedves olvasót a hadifogság örömeiről, a hadviselő felek emberségéről, és még valamiről, ami nélkül ez a történet nem is tartana tovább Hadifogságban Ott, ahol Mandzsúria Kelet-Szibériával határos, az Usszuri és az Amur folyamok találkozásánál terül el Habarovszk városa. E pezsgő nagyváros tőszomszédságában zord temető épült élő embereknek: a hadifoglyok tábora. […]

Soros Tivadar: Nácivilág Magyarországon (részlet)

december 5, 2018 Írta:

0

Az első próbálkozások Mindenekelőtt szert kellett tennem a szükséges iratokra. Számba vettem keresztény barátaimat, eszperantista ismerőseimet, hogy kitől szerezhetnék be megfelelő papírokat. Eszembe jutott egy eszperantista barátom, aki mindig pénzzavarral küzdött. Fölhívtam telefonon, hiszen ez könnyebb volt, mint fölkeresni távoli lakásán, márpedig én mindig az „energetikai imperativus” szellemében igyekeztem eljárni: törekedjünk legkisebb befektetéssel a legnagyobb […]

Álarcban élni, de túlélni | Soros Tivadar: Túlélni

december 5, 2018 Írta:

0

Soros Tivadar 1966-ban, eszperantó nyelven írt könyve, az Álarcban — Nácivilág Magyar­or­szá­gon 2002-ben már meg­jelent Budapesten. A jelen kiadás kiegészült a Szibériai Robinsonok című, első világháborús túlélés-edzőtábor tanú­ság­téte­lével, amit 1922-ben adott közre folyta­tá­sok­ban az általa alapított eszperantó nyelvű folyóirat, a Litera­tura Mondo. A Soros név már 2002-ben sem volt ismeretlen Ma­gyar­or­szágon, azonban a holokauszt budapesti túlélésének egé­szen rendkívüli […]

Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból (részlet)

október 4, 2018 Írta:

0

11. fejezet Először a szóbeszéd érkezett meg, miszerint összegyűjtik és elviszik a zsidókat. De szinte a szóbeszéddel együtt a csendőrök is megjelentek. Végigjárták a házakat, és kitereltek mindenkit, aki sárga csillagot viselt. Kovács doktort, aki kigyógyított a szamárköhögésből. Kleinéket, akiké a rőfösbolt volt a sarkon. Földvári nénit, akinek a bolhás kutyája egyszer megharapott. Meg persze […]

Emlékezésterápia | Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

október 4, 2018 Írta:

1

Bedő J. István | Örkény István egyik egypercesében teszi föl a kérdést: Mikor ér véget a háború? Igaz Dóra ugyanígy fölteszi a kérdést: Mikor ér véget a holokauszt? Persze ez nem betű szerint értendő, hanem hogy meddig hat, meddig ül a lelkekben, és marcangolja belülről az embereket. Azt is mondhatnám, a túlélőket, de ez a […]

10 nő. 10 sors. 10 darab. | Polkák – Új lengyel drámák

november 30, 2017 Írta:

0

A lengyel irodalom és színház iránti töretlen és egyre megújuló hazai érdeklődést jelzi a tény, hogy a Fiatal lengyel dráma című, hét évvel ezelőtt kiadott antológia óta, tizenegy – korábban ismeretlennek számító – lengyel szerző művéből 25 (!) sikeres magyar színházi bemutató született.  A Krakkói Magyar Centrum mai lengyel drámákat népszerűsítő programjának újabb kötetébe olyan […]

»Legjobban a szemet hunyó többségtől kell tartanunk« | Röhrig Géza ötvenéves

május 14, 2017 Írta:

0

L. Horváth Katalin A héten volt ötvenéves Röhrig Géza. Az alig-ismertségből röpítette őt a sors a Saul fia főszerepéig, a film díjainak lendülete vitte a hazai elismerések csúcsáig, a Kossuth-díjig. A film kapcsán jelent meg 2015 augusztusában (Cannes után, de még az Oscar előtt) az alábbi beszámoló, melynek részletei — különösen Röhrig Géza szavai — […]

Ami megtörtént… | Howard Jacobson: ZS

szeptember 8, 2016 Írta:

0

Somogyi András | Nem könnyű olvasmány Howard Jacobson antiutópiája. Egy elképzelt, 100 milliós lakosságú, tengerparti országban játszódik a történet, és csak a nagyon figyelmes olvasó fedezi fel, hogy a regény jelenideje a 21. század második fele. Emberöltőkkel azelőtt – tehát valamikor a 20. században – súlyos, tragikus események rázták meg a társadalmat. A személyes történet […]

Howard Jacobson: ZS (részlet)

szeptember 8, 2016 Írta:

0

Hümhüm… Azok számára, akik most nyitják ki először a naplómat – és a ködös bizonytalanságba burkolózó jövőnek írok –, a hümhüm elmém zúgását jelöli, nem a cinizmus jele.  Feltehető, hogy ezeket a nyakatekert óvintéz­ke­dé­seket a szüleitől tanulta, ahogy talán ők is az ő szüleiktől, amúgy mindössze rendkívül szorongó természetre utalnak… Így zárult az első jelentés, […]

A gyermekéhezés tudósa | Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket – Weiler Katalin beszélgetései

április 21, 2016 Írta:

0

Bogárdi Iván | „A társadalmi egyenlőtlenségekről harminc-negyven éve beszélek – nyilatkozott Ferge Zsuzsa 2008 karácsonyán a Népszavának. – A feltételek és az adatok sokat változtak, a meggyőződéseim nem.” Ugyanezt mondja rövidebben a könyv címe, amelyben tanítványának, Weiler Katalinnak elmeséli életét: Nem cserélek elveket. A borító fotóján tekintete szigorú és szelíd, ugyanakkor fürkésző. Egyszerre empatikus és […]

Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket – Weiler Katalin beszélgetései (részlet)

április 21, 2016 Írta:

0

IV. | Az egyetemről, Sanyiról, barátokról (2006. szeptember 16., kiegészítve 2009. december 15.) Folytassuk akkor az érettségi utáni időszakkal! Érdekelt a társadalom, de szociológia még itthon nem létezett (én sem tudtam, mi az). A matematikát szerettem, de tudtam, hogy nem vagyok elég jó belőle, haboztam a jog (gyerekbíró szerettem volna lenni), a történelem és a […]

A holokauszt és a családom (részlet)

január 20, 2016 Írta:

0

Erzsók és Deutsch Lipót Mi Erzsi néninek hívtuk, de nagyapánk úgy emlegette: Erzsók. Isten tudja, miért – talán mert ezt így soha senkitől senkinek nem hallottam –, valahogy nagyon különlegesnek, egzotikusnak, misztikusnak éreztem gyermekkoromban. Szó mi szó, azóta is csak a Petőfi-féle „szemérmetes Erzsókhoz” volt szerencsém e néven. Ha nagyapám nővérére gondolok, fel tudom idézni […]

Kimond, bevall, megért | A holokauszt és a családom

január 20, 2016 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Előre kell bocsátanom, nem vagyok érintett. Vagyis persze, igen, csak nem úgy. A veszteségeket nem úgy hordozom, mint azok, akik egy Facebook-csoportban megosztották egymással emlékeiket, gondolataikat, veszteségeiket. Ugyanakkor annak idején csatlakoztam a csoporthoz (köszönet a befogadásért), és már ott, akkor, megrendülten olvastam a feltörő emlékfolyamot. Nem voltam egyedül. A holokauszt és a […]

Hírverseny és hírgyőzelem | Az Eichmann show / Paul Andrew Williams filmje

augusztus 31, 2015 Írta:

1

Bedő J. István | Ötvennégy éve történt, hogy az izraeli titkosszolgálat néhány vakmerő és elszánt, teljesen civil külsejű tagja Argentínából elrabolt egy Ricardo Klement néven éldegélő férfit. Ez az illető valójában Adolf Eichmann volt, aki megtervezte a zsidóság kiirtásának programját, és személyesen irányította a magyarországi deportálásokat. Az a tény, hogy ma már mindezt tudjuk – […]

Egy halotti imáért… | Nemes Jeles László filmje: Saul fia

június 16, 2015 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Mióta a Saul fiáról beszél mindenki, a filmet nem lehet megnézni anélkül, hogy elvárásaink ne túl nagyok legyenek. „Egyszerre borzalmas és csodálatos” – állítják róla a külhoni kritikusok. De azt is mondják, Nemes Jeles László „filmművészeti és intellektuális hős­tettet” hajtott végre azzal, hogy „az auschwitzi valóságról fiktív és soha nem látott képeket […]

Működteti a WordPress.com.