Browsing All posts tagged under »háború«

Astrid Lindgren: Háborús napló 1939–1945 (részletek)

május 22, 2018 Írta:

0

(1939) Szeptember 1. Ó! Ma kitört a háború. Senki sem hitte. Tegnap délután még a Vasa parkban üldögéltem Elsa Gullanderrel, körülöttünk játszottak és szaladgáltak a gyerekek, mi pedig kedélyesen szidtuk Hitlert, és arra jutottunk, hogy háború azért mégsem lesz, ma pedig! A németek kora reggel több lengyel várost is bombáztak, és minden oldalról benyomultak Lengyelországba. […]

Isten óvja szegény, őrület sújtotta bolygónkat! | Astrid Lindgren: Háborús napló 1939–1945

május 22, 2018 Írta:

0

Pokorny Zsófia | Írói naplókat olvasva az emberbe néha befurakodik az érzés: szabad-e ilyet. Szabad-e a mindennapok emberének privát világába belenézni? Amit magánemberek esetében komoly illetlenségnek tekintünk, arra felhatalmazást kapunk, ha az illető művész? Hiszen a napló műfaja alapvetően annyira személyes, az élet, az alkotó folyamat olyan részleteire enged rálátást, hogy az olvasó elbizonytalanodhat: talán […]

Érzékcsalódások | Totth Benedek: Az utolsó utáni háború

november 23, 2017 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Totth Benedek debütáló regénye, a Holtverseny abszurdan szórakoztató helyzeteivel, lendületes, élőbeszédhez közelítő nyelvezetével pillanatok alatt megkedveltette magát a magyar olvasókkal. Még úgy is, hogy sötét atmoszférájú, rémálomszerű látomása a totális nihilizmus himnuszaként is értelmezhető. Ezzel a borongós világlátással és az amerikai kultúra által ihletett műfaji megoldásokkal Totth friss hangot csempészett a kortárs […]

Totth Benedek: Az utolsó utáni háború (részlet)

november 23, 2017 Írta:

0

Kissé elmosódva A legfurcsább az, hogy nem emlékszem, mikor jutott eszembe, hogy felrobbantsam az óvóhelyet. A fotós negatívjait nézegettem, csinált egy sorozatot az óvóhelyről is, ahol a Gyufáékkal laktunk. A képeken mindenki halott. És bennem is minden fordítva működik. Rettegnem kellene, de nyugodt vagyok. A kapuban állok. Félretolom a gerendákat, és átkúszom a szűk járaton. […]

Jean Michel Guenassia: Javíthatatlan Optimisták Klubja (részlet)

április 20, 2017 Írta:

0

| 1 | Balázs Márta kacér teremtés volt, és halálosan unta magát Debrecenben, Magyarország egyik isten háta mögötti városában, ahová férjét, a vasúti mérnök Edgárt helyezték 1927-ben megyei főmérnöknek. Márta siratta a maga gondtalan operett-énekesnői életét, amikor még Offenbach és Lehár zenéje pörgette-röpítette. Az a leheletet szegő drukk, mielőtt felmegy a függöny, a nézőtér felajzott […]

Család, magány, barátok | Jean Michel Guenassia: Javíthatatlan Optimisták Klubja

április 20, 2017 Írta:

0

Somogyi András | Jean Michel Guenassia két történet szálait gombolyítja ebben a címvisszhangokat (Holt költők…) keltő regényben, amelyeket csak a kamaszkorú mesélő, Michel Marini személye kapcsol össze. Az egyik történet egy család széthullása, a másik egy furcsa – Európán belüli migránsokból álló – klub életének megidézése. Párizsban vagyunk, a hatvanas évek elején: folyik az algériai […]

Még élők és holtak | Paolo Giordano: Az emberi test

február 26, 2016 Írta:

0

Somogyi András | Sokféle jelző illik Paolo Giordano könyvére: megrázó, naturalista, szívszorító. Nincs egyenes vonalú története, váltogatja az idősíkokat, az egyes alakok jellemzését, és szeretethiányos életét. Nem könnyű elolvasni, írni róla még nehezebb. A könyv egy szakasznyi olasz katonáról szól, akiket a veszélyes ellenség, a tálibok területére vezényeltek. A mű főszereplője Alessandro Egitto orvos főhadnagy […]

Működteti a WordPress.com.