Jancsó Miklós Levélféle Göncz Árpádhoz Bontják a járdát. Gépek, por, rohanás, izzadt arcok. Sürgős. Kábel. A cég kaszálni akar. Már holnap. Legkésőbb holnapután. A szomszéd viaszdugót tett a fülébe. Átszól. – Nézd, fuvolázik. Szemben széles erkély. Kottaállvány. Copfos kislány hajladozik. Fúj. Fúj rendületlenül. Néha átszakad hozzánk egy-egy foszlány. Mozart? Éjjel fölriadok. Furcsa. Miért? Vettem be […]
november 4, 2015 Szerző: olvassbele
| III | Januárban folytatom az írást. Bámulok ki a latyakos utcákra, és megpróbálom továbbgondolni Ellinor történetét. Kezdek jobban hinni benne. Ellinornak nincs valami sok bizodalma önmagában. Meg van győződve róla, hogy élete végéig így kell élnie, ahogy most él. Szabadúszóként tengetve életét, löttyedten és egyre csúnyábban, edzés nélkül és anélkül, hogy a műanyagtálcás készételeken […]
november 3, 2015 Szerző: olvassbele
K. É. | „A koplalás minden szilárd és folyékony táplálékról való lemondást jelent. Ilyenkor csak tápérték nélküli italok fogyaszthatók, ilyen a tea vagy a víz. A valódi koplalás azonban már jóformán csak kísérleti vagy vallási célokat szolgál, mert egyáltalán nem egészséges. Helyét a léböjtkúra foglalta el.” Monika Peetz hősei negyven fölötti, meglehetősen jól szituált német […]
november 2, 2015 Szerző: olvassbele
Az autó lebucskázott a szirtről, és szédítő iramban zúgott a távoli, kéken csillámló víztükör felé. Ilyenkor az embernek ösztönösen az az első reakciója, hogy nagy levegőt vegyen, és minden erejét megfeszítve felkészüljön a becsapódásra. A lényeg a felkészülés – a túlélésre nem is gondoltam. Ezt követően beindult az agyamnak az a furcsa, viszketeg, minden veszélyre […]
október 31, 2015 Szerző: olvassbele
|| 1. || Meghúzatta a Hondát. Tizenhat szelep spriccelte a benzint, felbőgött a négy hengerben az erő. Hétszáz kiló lendült az emelkedőnek. Ha nem zárt sisakot vesz fel, ezer muslica vágna sebet az arcába. Már ha október végén lenne muslica. Fák, út, árok, erdő, legelő. Felért a tetőre, ott volt előtte a város. Fészkelődött kicsit […]
október 29, 2015 Szerző: olvassbele
Zemen Annamária | Gyerekkoromban hallottam a hindu mesét a vakokról és az elefántról. (Azóta már tudom, eléggé közismert.) A falut, ahol csak vak emberek éltek, elefántháton érkező, messziről jött vándor kereste fel. A vakok még sosem találkoztak ilyen állattal, ezért a falu bölcsei arra vállalkoztak, hogy tapintás útján megismerkednek vele, majd pedig elmondják a többieknek, […]
október 28, 2015 Szerző: olvassbele
Boncsér Orsolya: Fogd rá a jetire! – Nokedli mesék Illusztrátor: Csordás Levente Naphegy Kiadó, Budapest, 2015
október 27, 2015 Szerző: olvassbele
Eszterházy és Ritter megállt a tábornok előtt. Ritter már indulni akart, hogy valamilyen biztosítási pontot foglaljon el, de a gróf egy csuklómozdulattal megállította. Először körbe akart nézni a teremben, arra volt kíváncsi, van-e másik ajtó, esetleg egy paraván, ami mögött katonák is lehetnek. Nem látott semmi ilyet, és a nagy függönyök sem lógtak teljesen a […]
október 26, 2015 Szerző: olvassbele
Az osztály addigra elolvasott két Shakespeare-színdarabot, és a hetet a szonettek tanulmányozásával zárták. A diákok idegesek voltak, és tanácstalanok, halálra rémisztette őket a feszültség, mely egyre csak fokozódott köztük és a tanári asztal mögül görnyedten rájuk meredő alak között. Sloane felolvasta nekik a hetvenharmadik szonettet; szeme ide-oda járt a teremben, összeszorított ajka fanyar mosolyra görbült. […]
október 21, 2015 Szerző: olvassbele
Miklóspapa Portugáliában | Horthy emigrációs évei Horthy Miklós kormányzó az 1944. októberi sikertelen kiugrási kísérlet után előbb német, majd amerikai védőőrizetbe került. Bár tanúskodott Nürnbergben, többször találkozott Habsburg Ottóval, és Estorilban befejezte emlékiratait is, a múlttal, Magyarország második világháborús szereplésével és az abban játszott személyes szerepével való őszinte és kritikus szembenézés elmaradt. A jó erőnek […]
október 21, 2015 Szerző: olvassbele
Repülő marhaszelet K.: Milyen magasról kellene lehajítani egy marhaszeletet, hogy átsüljön, mire földet ér? — Alex Lohey V.: Remélem, hogy pittsburghi módra, vagyis kevéssé átsütve szereted a marhasültet. Megjegyzem, érdemes felkészülnöd rá, hogy miután megtalálod a földre visszahullott hússzeletet, fogyasztás előtt kénytelen leszel kiolvasztani. Ami a világűrből érkezne a Föld légterébe kerül, nagyon felforrósodik; amikor […]
október 20, 2015 Szerző: olvassbele
Gágyor Péter | »Az agyam rabja vagyok… megtanultam kételkedni a saját állításaimban, és beláttam, hogy legalább ugyanolyan fontos megkísérelni cáfolatukat, mint bebizonyításukat« – írja Esko Valtaoja szellemes, színesen szerkesztett művében, a Mindentudó kézikönyvben. A tudás örök, telhetetlen vágya jellemző a gondolkodó emberre. Mert nem gondolkodni lehetetlen annak, akinek ez a képesség megadatott. Az embernek megadatott. […]
október 19, 2015 Szerző: olvassbele
Szelíd motoros Valamit a kocsiban felejtettem, visszamentem, és kotorászni kezdtem a kesztyűtartóban. Az ajtót persze nyitva hagytam arra a néhány pillanatra. Ekkor hatalmas dübörgéssel mellém kanyarodott egy behemót valami. Régen a motorkerékpároknak oldalkocsijuk volt. Két kerék a motorkerékpár alatt, egy külső az oldalkocsi bal oldalán. Na, ennek is három volt a kereke (vagy négy?), de […]
október 17, 2015 Szerző: olvassbele
Akinek mondanom kéne Hogy hideg voltál, mint a krémek. Ez maradt meg abból a nyárból. Mondataid árnyékába húzódni, mintha egy fa tövébe. Meg a nyomáskülönbség, amitől a lélegzetből sóhajtás lesz. A gondok, ahogy rozsdás bádogdobozokként zörögtek a mellkasodban. Azt hiszem, összekeverlek az emlékeddel. Ha hozzád akarok érni, át kell nyúlnom az idő tükrén. Akkor voltál […]
október 16, 2015 Szerző: olvassbele
1 || Könnyűzene a megtorlás árnyékában (1957—1963) Pártirányítás felsőfokon Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás időszakában az új állampárt, az MSZMP részben megváltoztatta kultúrpolitikáját a Rákosi-rendszerhez képest. A változás lemérhető abban is, hogy a legfelsőbb pártvezetés fórumain, még ha kis gyakorisággal is, de előfordultak azok a témák, amelyek a korabeli szóhasználatban „könnyűzenének” számító műfajok […]
október 15, 2015 Szerző: olvassbele
|| Egy || A nevében legalább biztos lehetek. Marija Kovalenko, de a barátai csak Másának szólították. A Ploscsagy Revoljucii – Forradalom tér – metrómegálló peronján állt, amikor először megláttam. Körülbelül öt másodpercig nézhettem az arcát, aztán elővett egy kis sminktükröt és maga elé tartotta. A másik kezével feltett egy napszemüveget, amelyről, emlékszem, azt gondoltam, biztosan […]
november 6, 2015 Szerző: olvassbele
0