Xénia Miklya Zsolt versei adják a gerincét a Vendéghang klub következő Zene és irodalom klubestjének. A költőnek a Végtelen sál című, a Móra Könyvkiadónál megjelent kötete bekerült a 2015-ös által a év legjobb 25-nek tartott gyermek- és ifjúsági könyve közé. (A minősítést a Magyar Gyermekirodalmi Intézet által felkért szakmai zsűri végezte.) Ebből a kötetből is hangzanak […]
2016.02.24.
A teknő Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy cigány asszony, aki az emberével lakott kint az erdőn. Nem volt semmijük, még házuk se. Mentek álló nap az úton, és ha rájuk esteledett, megaludtak a sűrű bokrok tövében. Azt ettek, amit találtak: gyökereket, bogyókat, gombákat. Néha, ha falu mellé értek, loptak csirkét is, de […]
2016.02.24.
Tóth Zsuzsanna | Hogy a meséknek gyógyító erejük van, azt jószerivel mindannyian tudjuk. Bár, be kell vallanom, hogy mostanában kissé megrendült a bizalmam e téren. Lépten-nyomon bukkantam fájóan primitív, rikítóan giccses vagy kifejezetten gyötrelmes, lebutított, rossz mondatokkal teli, mesekönyvnek nevezett valamikre. De tartotta bennem a lelket, hogy bizton tudom, a jó mesék vannak többségben. És […]
2016.02.22.
Xénia | A CanadaHun – Észak-Amerika legnagyobb szórakoztató portálja – a korábbi évekhez hasonlóan – pályázatot hirdet, melyen bárki részt vehet. A pályázat témája: Építsd fel a pirézek álomországát! Pirézia, tudjuk, nem létezik. Ám mégis jó lenne, ha lenne. Akinek valamilyen erős, akár meg is valósítható programja lenne e fiktív ország kormányzásáról, megírhatja, hogyan lehetne […]
2016.02.22.
Bodó Viktória Booklány | Colm Tóibín az ellentmondásos anya–gyermek kapcsolatok szerzője, a rendhagyó szülő–gyermek viszonyoké. Írt olyan asszonyokról is, akik nem hisznek a gyerekükben, hogy aztán papírra vesse annak a nőnek a történetét, aki az egyik leghíresebb anya széles e világon. Aki talán szintén nem hitt a fiában, egyszerűen csak szeretni akarta. Viszont ő volt […]
2016.02.20.
|| 1. || (…) Délután fél öt óta, mióta meglátta Roper nevét, Jonathan lélekben úton volt Kairó felé. Többször is látta már, de soha nem beszélt vele. Negyvenes, közönyös, sötét hajú szépség. Nádszálkarcsú, elegáns és megközelíthetetlen. Figyelte, amikor végigcserkészte a Nofertiti butikjait, vagy beszállt az izmos sofőr vezette Rolls-Royce-ba. Ha az előcsarnokban sétált, a sofőr […]
2016.02.20.
Somogyi András | Le Carré húsz évvel ezelőtt már megjelent könyvét ambivalens érzésekkel tettem le. Kémregényről van szó, de nem a James Bond-féle izgalomhalmozó (egyébként igen profi) ponyváról, hanem irodalomról. John le Carré a világ egyik legismertebb és legsikeresebb kémregényszerzője, aki – ez nagyon közismert – bennfentes tapasztalatok alapján írhatott a titkosszolgálatokról, hiszen az 50-es […]
2016.02.18.
Péter Zsuzsanna | Nézem a Budapest album fekete-fehér képeit, a fény és árnyék játékát, a gondosan megkomponált és a szemfülesen elkapott pillanatot, a szépet és a csúnyát, azt amire mi, budapestiek büszkék lehetünk, és azt is, amire nem. Az album éppen húsz évvel ezelőtt, 1996-ban jelent meg, a képeket az akkor ötvenedik születésnapját ünneplő fotóművész, […]
2016.02.16.
Tóth Gergely | Ahány feldolgozással találkoztam eddig Jeanne d’Arc történetéből, mindig nagyon igazságtalannak tartottam, hogy a végén kiadják az angoloknak és kivégzik. Így lehetett ezzel Manda Scott is, mert írt egy regényt, amiben megpróbálja Jeanne-t „megmenteni”. Vagy legalábbis hozzáadni valamit a legendájához, ami elsiklik olyan tények felett, mint hogy ugyan honnan tanulhatott meg hadat vezetni […]
2016.02.16.
Első fejezet Orléans 2014. február 24. hétfő 02:00 Encore un feu… Egy újabb tűz. A magasba szökkenő, óriási lángnyelvek ezúttal képesek lennének megolvasztani a szunnyadó Orléans háztetőit. Picaut farmert és kabátot húz, öltözködés közben az ablakból figyeli a vakító ragyogást. Odakint a tűz fénye alapján tájékozódik. Kocsiba ül, és kanyargós utcákon követi a felperzselt eget, […]
2016.02.15.
Jeges-Varga Ferenc | Van, hogy muszáj kidobni a felesleget, száműzni minden körülményt, ami csak zavart okoz. Csider István Zoltán debütáló kötete már a címválasztásával (Rendrakás) pontosan megjelöli verseinek origóját, a felfordulásban mindent számba vevő, sorba rendező tenni akarást. A kötet egyik első versében (A főbérlő szülei) szinte már szájbarágó egyszerűséggel fogalmazódik meg ez a költői […]
2016.02.15.
Az én dolgom ez maradt: szép verseket írni anyámról. (vagy jókat.) ha meghalt, csak annál szebbeket. kölcsönadni egyszer ezt a kék szorongást: stricik a presszóból futtatott nőiket. úgy ébredni egyszer, hogy volt egy slágerem, hogy én vagyok az a faszi a tévéből, egy másik felolvasásról. a könyvtárban nők, akik épp eléggé ismeretlenek. ne rágd a […]
2016.02.13.
Hárságyi Margit | Minden értelmiségi örök vágya: maradandót alkotni, nyomot hagyni magunk után, s ha már megtettük, az emlékező utódok segítenek abban, hogy őrizzük az emberi elme anyaggá váló csodáit. Volt egyszer egy siklósi alkotótábor, mely a hatvanas években elsőként csatlakozott a cseh és osztrák műhelyekhez. Többnyire huszonéves fiatalok meglehetősen mostoha körülmények között kaptak itt […]
2016.02.12.
A paraszt úrképe Az úrnak elsősorban minél kevesebbet kell alattvalói közelében tartózkodnia. Ez nyilván nehezen elképzelhető, ugyanis velük vagyunk körülvéve, viszont a lehetőségek keretein belül nem árt eleget tenni ennek az elvnek. Sőt az sem árt, ha akadnak olyan parasztjaink, akik soha életükben nem láthatnak minket személyesen, csak legendákból, történetekből ismernek. Így tudja az úr […]
2016.02.12.
Bodó Viktória Booklány | Vannak azok a könyvek – szép számmal –, amik előre bocsátanak valamit, hogy megteremtsék a megfelelő hangulatot vagy jó irányba terelgessék az Egyszeri Olvasó gondolatait, megalapozzák a hangulatát. Namármost, ezeket a könyveket Booklány nem szokta szeretni, mert majd ő maga eldönti, hogy mit, mikor, hogyan és egyáltalán… Innen nyerni nálam nehéz, […]
2016.02.24.
0