De ki írt bele a könyvembe? | J. J. Abrams, Doug Dorst: S. – Thészeusz hajója

●    R E S T A N C I A *  ●

Fázold Helga |

„Hű!” – talán elsőre ez a legjobb kifejezés J. J. Abrams és Doug Dorst regényére. Az S. – Thészeusz hajója ugyanis valójában nem puszta könyv, hanem élménykötet. Először kiesik, majd beesik, utána pedig alaposan feldúlja az olvasnivalókról alkotott eddigi elképzeléseimet. Rejtélyes, fekete díszdobozban érkezik, rajta hatalmas „S” betűvel. Olyan, mint egy tengerparti homokban felejtett csomag (lásd: Jumanji…), vagy egy roppant titkos irat, amit valaki elveszített valamikor, és most hirtelen előkerült. Ez a könyv a csomagolásánál kezdődik. Nem is kinyitjuk – hanem felnyitjuk. A két szerző: Abrams, a forgatókönyvíró és fantaszta, valamint Dorst, a szépíró valami egészen rendkívülit alkotott.

Megtalálni egy könyvet és olvasni egy könyvet – egészen mást jelent. Lapról lapra lineárisan haladni egy történetben vagy bezuhanni egy titokba – az nem ugyanaz. Itt az olvasóból megtaláló lesz, a megtalálóból felfedező, abból pedig szabályos rejtélyboncnok. Aki éles elmével, oldalról oldalra haladva igyekszik majd megfejteni az összefüggéseket.

Nem tudunk semmit a könyv elején – még azt sem, hogy ki a főhősünk, ugyanis ő sem tudja magáról. Amnéziás, így amit ő nem tud, azt mi sem tudjuk. Mindig épp csak annyit haladunk a történetében, amennyit ő. A könyv nemhogy nem segít, hanem pontosan és szabályosan akadályoz abban, hogy többet sejtsünk a hősről, mint amennyit ő maga. S. – ez az egyetlen ismétlődő információnk róla. Az írópáros szándékosan hagy magunkra minket ezzel, sehol egy mondat, egy segítő leírás, hogy hol a csudában is vagyunk, és mit keresünk mi ott.

Közben pedig – a történet formálódása során – valakik levelezgetnek a könyvünk oldalain! Kacéran és kíváncsian, időnként elmélyülten írogatnak egymásnak a lapokra. (Egy ismerősöm meglátta a kanapén a Thészeusz hajóját. Meg is kérdezte: ti ebben a könyvben leveleztek? Mosolyogtam: nem, nem én levelezek egy könyvben, mások hagyták itt az üzeneteiket… Így, nyomtatásban. Elképesztő, igaz?)

És nem ez az egyetlen különlegessége a műnek. Ez a regény egy szabadulószoba* – a találmány, ami viharsebességgel hódította meg a világot. (Lásd a jegyzetet az írás végén.) Zárt tér, csupa rejtéllyel, ahol csak a megfejtések hozhatják el a kijutást, azaz a szabadulást. Ez a könyv pontosan ilyen, valódi escape room, súlyos, zárt ajtókkal torlaszolja el a kiutat. Amikor felnyitjuk a rejtélyes S-dobozt és olvasni kezdjük, már nincs harmadik út: vagy feladjuk pár oldal után és végleg kilépünk, vagy hagyjuk, hogy azonnal és kíméletlenül magával sodorjon.

Aki marad, készüljön a legváratlanabb élményekre: könyvlapok közül kihulló cetlikre, behajtogatott szalvétákra, titkos térképekre, elrejtett újságkivágásokra. Közben pedig folyik az említett levelezés. Elborítják az olvasót a két fiatal egymásnak szóló, vibráló jegyzetei, személyes megjegyzései. Ennek önmagában is különös a hangulata: mintha a keskeny kis művészmoziban (Tabán, Mátra, Bem stb.) ülnénk, és a szomszédaink folyamatosan egymással fecsegnének a filmről – csak éppen a fejünk fölött. Először ez roppant zavaró, ám hamarosan rájövünk: mégsem szólhatunk rájuk, hogy csend legyen már, ugyanis akkor épp a lényeget veszítenénk el. Hiszen ez a könyv valójában két történet. Az egyik a Thészeusz hajója című mitikus regény, a másik pedig a megfejtőinek lázas viadala, ami a könyv lapjaira írogatva zajlik.

• Lapozz bele a könyvbe a weboldalán a címlap alatt!

A Thészeusz hajója: ókori paradoxon. Tudniillik arra keresi a választ, hogy mi adja egy tárgy vagy akár egy személy identitását? Több ezer éves példával (sem) lehet megválaszolni. A mítosz szerint Thészeusz egy hatalmas gályával mentette meg az athéni ifjakat Kréta elnyomó uralmától. Az athéniak pedig hálájuk és tiszteletük jeléül évszázadokon át megőrizték ezt a gályát a kikötőben. Idővel azonban a tenger sós levegője és a hullámok kikezdték a fát: az árbócok elkorhadtak, a fedélzeti deszkák szétmállottak. Az athéni ácsok ezért szisztematikus munkába fogtak: minden megrongálódott gerendát gondosan kiemeltek, a helyére pedig azonos méretű, vadonatúj fadarabot illesztettek. Míg végül eljött a nap, amikor a hajón már egyetlen olyan darab sem maradt, amit Thészeusz még láthatott volna. Az ókori filozófusok – élükön Hérakleitosszal és Platónnal – tették fel a kérdést: vajon ez a teljesen megújult gálya még mindig ugyanaz a hajó, amivel a hős hazatért? Vagy a fokozatos csere során teljesen elveszett a szellemisége, és ami maradt, az már csak egy tökéletes másolat?

És valóban: vajon mi adja egy tárgy, vagy akár egy személy identitását? Ebben a kérdésben bolyong a regényben a rejtélyes S (nevű? szereplő?) is. Ki a fene ő? Hol vannak az eredeti deszkái, azaz a kapaszkodói? Mikor, miért és hol cserélődtek le, vesztek el élete elemei és emlékei? A két, könyvbe jegyzetelő fiatal is ezen töpreng. Így egyszerre hárman haladunk a történetben: ők ketten meg én, az olvasó.

Vagyis a Thészeusz hajója kapcsán ne készülj te se (hőségben mindenkit tegezünk), könnyű, lineáris történetre és klasszikus olvasgatásra. Sőt! Ha valaki a nyaralására vinné magával ezt a kötetet, jobb, ha előre tudja: fogalma sem lesz majd arról, mi történik körülötte. Gőze sem lesz, mikor indult el a turistahajó, hol érett a kókuszdió, és valószínűleg még arra sem fog emlékezni, hogy csíkosak voltak-e a napernyők a strandon. (Sőt: milyen nevű adriai strandra ment le.) Csak egyetlen dolog marad meg benne: volt egy napágya, amiben mindennap ezt a könyvet olvashatta. Háborítatlanul!

A Geopen Kiadó óriási felelősséget vállalt Abrams & Dorst kötetével. Ha létezne az „Év legbátrabb magyar kiadója” díj, az bizonyosan őket illetné meg. Hiszen megjósolhatatlan volt, mit szól majd a hazai olvasótábor ehhez a papíralapú szabadulószobához. Az angol nyelvű eredeti megjelenése után a kiadó – elismerésre méltóan – vállalta, hogy ide elhozza ezt az elit irodalmi kísérletet.

Tisztelgek a nyomda előtt is, mert a munkájáról külön is szót kell ejtenünk. A kötetek a Meucher Média könyvfejlesztő cég tervei alapján készültek, a gyártás egy távol-keleti nyomdaüzemben zajlott. A magyar kiadó átküldte Kínába a fordításokat (a főszöveget és a „kézírásos üzeneteket”), ott beillesztették helyükre a magyar változat szövegeit, végül pedig a kötészeti dolgozók minden egyes kötetbe, egyesével, kézzel rakták be a fiktív tárgyi mellékleteket: újságcikkeket, szalvétákat, térképeket, plakátokat.

Végül, de csaknem elsősorban: hatalmas hála M. Bíró Júlia fordítónak. Olvasás közben is erősen érződik, mennyire bravúrosan tette át a szöveget. Az „S” megszólaltatása ugyanis virtuóz nyelvi mutatvány. A magyarító előtt gigantikus feladat állt: a klasszikus regény szövege, a lapokra színes tintákkal írt, idősíkonként változó párbeszédek, a bonyolult lábjegyzetek, sőt még a mélyben lapuló kódok és anagrammák is. Ennek köszönhetően a rejtvények hajszálpontosan és hibátlanul működnek magyar nyelven, és ugyanazt az intellektuális borzongást tudják nyújtani, mint az eredeti mű. Tökéletesen átélhető élményt.

Aki ezt a könyvet egyszer elolvasta, sosem fogja elfelejteni. Ha összesen csak egyetlen könyvet kellene megőriznem a gyerekeim könyvespolcára, akkor bizonyosan ez lenne az. Azt kívánom nekik, hogy több generáció múltán is szenvedéllyel vessék bele magukat a titkokba: tudjanak és akarjanak olvasni.

Vagyis nálam az „S” elfoglalta helyét a családi-irodalmi-ezüstök között.

* Szabadulószobák: A fizikai szabadulószoba (escape room) műfaját a mai formájában magyar találmányként ismeri a világ. Az első ilyen szobát 2011-ben Gyurkovics Attila nyitotta meg Budapesten, ParaPark néven. Külön zseniális részlet, hogy a játékot Csíkszentmihályi Mihály híres Flow-elméletére – azaz a teljes elmerülés élményére – alapozva tervezte meg. Ma már világhírű franchise, Ázsiától Amerikáig mindenhol játsszák.

* RESTANCIA | E rovatban jelennek meg írásaink azokról a művekről, melyek a megjelenéskor valamiért a könyvkupac aljára csúsztak, de nem végleg…

J.J. Abrams, Doug Dorst:
S – Thészeusz hajója
Fordította: M. Bíró Júlia
Geopen Kiadó, Budapest, 2023
456 oldal, teljes bolti ár 12.900 Ft,
online ár a kiadónál 11.610 Ft
ISBN 978 615 533 1220

* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege 

Különös könyv egy dobozban. A doboz elején J. J. Abrams – akit jól ismerünk a Star Trekből meg a Star Warsból – az egyik szerző, a cím rejtélyesen csak egy nagy S betű. A dobozban lévő könyv gerincén V.M. Straka, Thészeusz hajója, megjelent 1949-ben. Mi ez? Egy régi könyv új dobozban? És a talányok csak szaporodnak, ha kinyitod a könyvet. Megsárgult oldalak, a lapok margóján sűrűn, kézzel rótt sorok kékkel, feketével, pirossal meg zölddel. A könyv pedig tele van különös kiegészítőkkel: kézzel írt levelekkel, a világ távoli tájairól küldött képeslapokkal, újságokból kivágott cikkekkel, régi táviratokkal, fejléces jegyzetfüzet oldalaival, egy kávéházi szalvétára felskiccelt térképpel, kartonból készült iránytűvel, megsárgult fotókkal, cirkalmas névjeggyel. Mintha a titkok könyvtárába csöppentél volna, vagy egy szabadulószobába, ahol meg kell találnod a rejtély kulcsát.
Miféle történet a történetben, könyv a könyvben? Csak kapkodod a fejed, mindent tudni akarsz róla, de hirtelen csak annyit érzel, hogy van benne kaland, titok, szerelem (bizony, végzetes és örök), és meg akarod fejteni, a végére járni, a részese akarsz lenni. És ott akarod tartani az ágyad melletti polcon. Látványnak is lenyűgöző!

S. a filmes J.J. Abrams hőse, akinek történetét a díjnyertes Doug Dorst írta meg. A könyv lapjainak margóján kibontakozó másik történet egy lány és egy fiú regénye. Két fiatalé, akik belekeverednek a náluk hatalmasabb, ismeretlen erők végzetes küzdelmébe. És nem utolsósorban Abrams és Dorst vallomása az írott szó iránti szenvedélyes szeretetről.