Quinn Slobodian, Ben Tarnoff: Muskizmus (részlet)

Bevezetés
A XX. század operációs rendszere

Mindenkinek van véleménye Elon Muskról. Zseniális vállalkozó, aki a tudományos-fantasztikus jövőbe röpíti az emberiséget. Vagy: mémek ketaminfüggő ura, aki buborékokat fúj, és születési arányszámokról hablatyol. Vagy, újabban, a szélsőjobboldal bábja, akinek az agyát már szétbomlasztotta a Twitter meg a sok sötét jóslat a migránsinvázióról.

A megítélések különböznek, de egy közös bennük: mint személyiséget közelítik meg Muskot. Megmentő, bohóc, gazember, függő. A helyes történelemfelfogás azonban túlmutat az egyén pszichéjén. Amikor mi ketten – egy történész és egy műszaki író – elkezdtünk beszélgetni erről a könyvről, úgy gondoltuk, nem az a kérdés a hasznosabb: kicsoda Musk? – hanem az: minek a tünete Musk? A következőkben erre próbálunk választ adni, mégpedig Musk nyilvánosan elhangzott szavaira és publikus tetteire hivatkozva, mint azt a könyv végén található források és jegyzetek is dokumentálják.

Egy évszázada annak, hogy Henry Ford megírta népszerű memoárját Életem és működésem címmel. Nem sokkal ezután az emberek kitalálták a „fordizmus” szót. Egyetlen embertől eredeztetve új gyakorlati szemlélet született. A fordizmus több volt, mint a gyártósorról leguruló gépkocsik: szimbóluma lett a XX. századi kapitalizmusnak, amely a tömegtermelés és a tömeges fogyasztás összekapcsolásán alapult.¹

Mi ugyanígy közelítünk Musk alakjához. Miképp mások is állítják, Elon Musk nemcsak egy személy, hanem egy világszemlélet, a muskizmus megtestesítője.² Ez nem az ő szóhasználata – ahogy Ford sem beszélt soha fordizmusról. Ha a fordizmus volt a XX. század operációs rendszere, akkor állíthatjuk, hogy a XXI. század számára a muskizmus kínálja a lehetséges működtető szisztémát.

A fordizmushoz hasonlóan a muskizmus is modernizációs folyamat. Azonban a fordizmus az életszínvonal mindenki számára elérhető emelkedésének ígéretével írta újra a társadalmi szerződést: autókat minden garázsba, hűtőszekrényeket minden konyhába és a termelékenység növelésével együtt emelkedő béreket! A muskizmus nem osztja széles körben a jutalmakat. Az ő ígérete a technológia által elérhető szuverenitás.

Musk nem csupán autókat, rakétákat és műholdakat ad el. Azt az ábrándot árulja, hogy ebben az egyre bizonytalanabbá váló világban az államok is, az egyének is úgy erősíthetik meg az önállóságukat, ha az ő infrastruktúrájához csatlakoznak. Paradox módon ezáltal tőle válunk függővé. Musk technoszuverenitás néven nem kínál mást, mint hogy lépjünk be a saját körbefalazott kertjébe, amelynek kapukulcsa az ő zsebében van. Mind a Pentagon, mind a NASA a SpaceX-től függ; a Starlink már a csatatértől a vadonig mindenütt nélkülözhetetlenné lett; az X és a Grok már kezdenek beépülni az államba. Ha megpróbálunk lekapcsolódni Muskról, nyomban rájövünk, hogy a konnektor az ő kezében van.

Ráadásul ez a technoszuverenitás még szelektál is. Némelyeknek autonómiát kínál, másokat kirekeszt. A migránshordák és liberális támogatóik „a woke elmevírusának” hordozói, amelyet le kell nyomozni, meg kell fékezni és ki kell irtani. A muskizmus a világot sérült kódnak tekinti. Az embertársaink iránti empátia nem más, mint „támadókód” – mentális szoftverünk sérülése –, amellyel rosszindulatú szereplők machinálnak, hogy „civilizációs öngyilkosságba” kergessék a Nyugatot.³ „Az öngyilkos empátia olyan, mint egy autoimmun betegség – mondja Musk –, amelynek során a test megtámadja önmagát.”⁴

Ha a muskizmus egyik arca a technoszuverenitás, akkor a másik a kirekesztés. Az ellenintézkedések közé tartozik a tisztogatás a közösségi hálózatokon, az AI-modellek ideológiai megtisztítása és az idegen etnikumok tömegdeportálása. A végső cél az a tisztára szűrt közösség, amelyet kulturális és genetikai hovatartozása határoz meg: a fehér, európai Nyugat tagjaként él a felsőbbrendű technológia védfalai mögött – abban az erődben, amely az emberiség legjavát hivatott megvédeni a legrosszabbjától. A muskizmus elbástyázott kertjében a technológia erődíti a nemzet és az otthon falait. Keményítsétek meg a szíveteket, erősítsétek meg a határaitokat, és eresszétek rá a hibakeresőt a kódbázisra! „Ha a tolerancia a nyugati civilizáció végét jelenti – posztolta 225 millió követőjének 2025-ben –, akkor nem lehetünk toleránsak.”⁵

Mit érhetünk el azzal, ha a muskizmust vesszük górcső alá Musk személye helyett? Egyfelől, a muskizmus azt is segít tisztázni, hogy kicsoda Musk. Sokan még mindig úgy gondolnak rá mint a kormányt semmibe vevő libertáriusra. Mi úgy véljük, épp az ellenkezője igaz: Musk az állammal egyesülve építette föl birodalmát. Lépten-nyomon előhozza a Mars gyarmatosítása iránti vágyát, amit élete fő műveként emleget. A muskizmus logikája megmutatja, hogy a Mars-projekt mögött soha nem állt komoly menekülési terv – ez csak az alku alapja: további technoszuverenitási törekvések eszköze. Musk online személyiségét is folyamatosan félreértik. Kritikusai éretlenséget és rosszindulatot látnak benne, a rajongói pedig közvetlenséget és hitelességet. Egyik oldal sem látja, hogy a muskizmusban a trollkodás maga az infrastruktúra. Minden egyes tréfa, minden szavaztatás a reagálóképesség stressztesztje: még mindig képes-e egyetlen poszttal megmozgatni a piacot? Tudja-e még mindig úgy felügyelni az algoritmust és az alapjául szolgáló AI-tanító adatbázist, hogy még inkább jobbra tolja? Képes-e megőrizni a demokrácia látszatát a notórius kommentelők körében tartott népszavazással? Nem játék ez, hanem kísérlet. Ha tudatában van, ha nem, Musk folyamatosan méri és manipulálja a figyelem rugalmasságát, a hit sávszélességét.

Mindemellett a muskizmus szűkülő jövőt képzel el az emberiségnek. Az automatizálás oda vezet, hogy az emberek kikerülnek a termelési folyamatból. A közösségi média, az agy–számítógép interfész és a mesterséges intelligencia térhódításával az emberek egybeolvadnak a gépekkel, és létrehozzák a „kibernetikus kollektívát” – ahogy Musk nevezi. A technológia által elérhető szuverenitás tehát kiborgformát ölt.

Fordította: Falcsik Mari

Quinn Slobodian, Ben Tarnoff: Muskizmus
Helikon Kiadó, Budapest, 2026
320 oldal, teljes bolti ár 5999 Ft