Több mint borzongás | Stefan Ahnhem: Mínusz 18

Posted on 2020. március 26. csütörtök Szerző:

0


Tóth Zsuzsanna |

Egy skandinávkrimi-rajongó vélhetően alig várja, hogy valami új kerüljön elé a sorozatból. Mert hiszi, érdemes várni. Tudnak valamit ezek a skandinávok! Most újra igazolja ezt Stefan Ahnhem regénye, a Mínusz 18, a Fabian Risk sorozat 3. darabja. (Már megjelent az ötödik is, de magyarul csak most jutottunk hozzá ehhez a 2016-os kötethez.) A svéd szerző műve minden olyan elemet tartalmaz, ami elengedhetetlen egy jó krimihez. Ahnhem nagyszerű érzékkel adagolja az izgalmat, és persze bonyodalomból sincs hiány.

A nem mindennapos indító helyzet értelemszerűen felrázza a rutinfeladataikba belefásult nyomozó-csoportot. Az új munka rögtön egy sor kérdést vet fel: nem elég, hogy a friss holttest mélyhűtőben őrizte meg frissességét, de vajon miért ütközik a csapat folytonosan akadályokba? A nyomok feltárása során kiderül, sokkal több a megválaszolandó kérdés, mint azt elsőre gondolták.

A sorozat első két részében megismert Fabian Risk, Ahnhem főhős nyomozója, és dániai kollégája, Dunja Hougaar ezúttal is rendesen megfeszül, hogy végére járjanak az olykor megfejthetetlennek látszó történéseknek. Talán nem minősül spoilerezésnek (és a fülszöveg az oldal alján így is elárul ezt-azt), ha jelzem: minden leleplezés mögött újabb csavarok rejtőznek, ráadásul olyan cselekményszálak kapcsolódnak össze, amelyekre gondolni sem mertek/mertünk. A svéd és dán területen is zajló események egyszerre érintik a leggazdagabbak és a hajléktalanok életét is. Terítékre kerül továbbá számos párkapcsolati és életvezetési konfliktus, nem csupán a felnőttek, de Risk kamaszfiának szemszögéből is.

A szerző nyomozó figurái – a maguk hűvös (skandináv) modorában – egyszerre vonzó és kissé idegen alakok. Cseppet sem tökéletesek, hivatástudatuk és elkötelezettségük mégis szimpatikussá teszik őket. Így együtt tudunk izgulni csaknem valamennyi alakért, különösen Fabian és Dunja sikeréért – meg az áldozatok megmeneküléséért. A rendkívül bonyolult szövésű bűnügy(ek) szálai természetesen tartalmaznak a nyugalom megzavarására alkalmas képeket is – naná. Hidegrázósan élénken – és sajnos szinte ismerősen – vetíti képzeletünk az erőszak és a kíméletlenség brutális képeit éppúgy, mint a lelki agresszió vízióját. (A filmszerűség nem véletlen, Ahnhem múltjának része a forgatókönyvírás.) A regény nyelvezete ugyanilyen élénk, remek párbeszédekkel, jó adag feszültséget kiváltó leírásokkal, ez teszi olvasmányossá – ami köszönhető fordítójának, Erdődy Andreának is. Megjelenik a könyvben, ahogy azt már megszoktuk a skandináv krimikben, némi társadalomrajz, kritikai éllel, cseppet se szájbarágósan, de meglehetősen határozott véleményt tükrözve.

A gyorsan pergő jelenetek felkelthetik az olvasóban szunnyadó nyomozót, olykor már sejteni véli a megoldást – ám e hitében ismétlődően meginog… S bár a több mint borzongató történet – amelynek fő cselekménysora ihlette a címet is, s amelynek igazi mozgatórugója (mint már annyiszor) a múltban rejtőzik – szépen halad a végkifejlet felé, a meglepetéseknek se szeri, se száma. Rághatjuk nyugodtan körmünket az utolsó pillanatig. Vagy még tovább…

Stefan Ahnhem (Fotó: Thron Ullberg)

Stefan Ahnhem: Mínusz 18 (Fabian Risk 3.)
Fordította: Erdődy Andrea
Animus Centrál Kiadó, Budapest, 2020
480 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes webshop ár 3192 Ft,
e-könyv változat 990 Ft
ISBN 978 963 324 6818

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Egy végzetes autós üldözést követően a vízbe hajt a piros BMW a helsingborgi kikötő mólójáról. A volánnál egy IT-szakember ül, aki mobiltelefonos játékok fejlesztéséből gazdagodott meg. Amikor felhozzák a testét a vízből, és felboncolják, kiderül, hogy a férfi már két hónapja halott, s azóta egy mélyhűtőládában tárolták a testét.
A rendőrség bűnügyi osztályán olyan nyugalom honol, hogy Fabian Risk és kollégái szinte megörülnek a lefagyasztott milliomos esetének. Csakhogy a nyomozás különös eredményekre vezet, és kiviláglik, hogy ha nem jönnek rá gyorsan a gyilkos kilétére, újabb áldozat végezheti a fagyasztóban.
Eközben Dániában Dunja, miután másfél évig hiába keresett nyomozói állást, kénytelen közrendőri munkát vállalni. Ám amikor egy hajléktalan férfit kegyetlenül meggyilkolnak, képtelen megállni, hogy ne kezdjen magánnyomozásba, s útja hamarosan Helsingborg felé vezet.