Fúziós irodalom: klasszikusok és kortársak | Jo Nesbø: Macbeth

Posted on 2018. november 3. szombat Szerző:

0


Paddington |

A gasztronómiában nagy divat mostanában a fúziós konyha, ahol klasszikus ételeket gondolnak újra és házasítanak össze új, izgalmas ízeket kínálva az olvasóknak. Valami hasonlóra vállalkozik a brit Hogarth Kiadó Shakespeare újra sorozata, amelynek magyarítására a Kossuth Kiadó vállalkozott.

A sorozat még 2016-ban indult magyarul, de egészen addig, amíg Jo Nesbø Macbethjét ki nem adták tavasszal, nem vettem észre, holott a brit kezdeményezésről hallottam. A nem különösebben felcsigázó borítók mögött a kortárs irodalom sztárszerzőinek Shakespeare-újragondolásai rejlenek. Ha nem is feltétlenül szerzőik legzseniálisabb írásai, de egytől egyig kiváló olvasmányok. Nekem Atwood Boszorkánymagzata, Jacobson modern Shylockja és Nesbø Macbethje egyaránt kedvenceimmé váltak.

Néhány évvel ezelőtt végigsöpört a világon a Twilight-őrület. Kamasz lányok milliói olvasták Stephanie Meyer történeteit. Amikor 10-12 éves tanítványaink szinte tettlegességig fajuló vitákat folytattak arról, hogy a vámpírt vagy a vérfarkast választanák, én is elolvastam az első kötetet. Meglepően kellemes, minőségi szöveggel szembesültem, majd meglepetten láttam, hogy a kötet végén a szerző elmondja, a Büszkeség és balítélet ihlette a történetet. A további három kötet közül kettő Shakespeare drámán alapul, a másodikat a Rómeó és Júlia, a negyediket a Szentivánéji álom ihlette. Könyvtárosok tapasztalatai szerint, amikor elfogy a sorozat, a kamasz lányok örömmel vették kézbe az eredeti műveket is. Talán ez a kezdeményezés is hasonló hatással lesz az olvasókra.

Természetesen az elmúlt évszázadokban számos Shakespeare ihlette mű született váltakozó minőségben, némelyik dráma parafrázisainak se szeri, se száma. A Hogarth Kiadó most programszerűen, igényes irodalmi szövegek formájában tesz kísérletet arra, hogy az avoni mestert, halála után 400 évvel, közel hozza a mai olvasóhoz. A kortárs brit, kanadai és amerikai irodalom legjobbjait kérték fel saját verzióik megírására (Jo Nesbø az eddigi egyetlen nem angol anyanyelvű szerző). Ahogy Shakespeare művei sem egyformán népszerűek vagy akár egyformán zseniálisak, az újragondolt művek közül sem mindegyik remekmű.

Margaret Atwood nevét az elmúlt hónapokban sokan megismerték A szolgálólány meséje című regényből készült sorozat miatt. A könyvmolyok körében eddig is népszerű szerző A vihar által ihletett, Boszorkánymagzat című regényével (2017) járult hozzá a Hogarth vállalkozásához. Ebben a történetben elsősorban nem a harcos, közéleti kérdésekkel foglalkozó énjét, hanem egy másik, hasonlóan fontosat, az irodalomoktatót ismerhetjük meg. A regény a sorozat lényegét érinti meg már témaválasztásával is: a zűrös sorsú, bukott színházigazgató egy börtönben, rabokkal készíti el saját verzióját A viharból, és közben modern Prosperóként maga is megéli mindazt, amit a drámában az őseredeti varázsló. Atwood ravaszul végigvezeti az olvasót a házi feladatként újraírt történeten, s egyben azt is megmutatja, szerinte hogyan lehetne, kellene bármikor, bárkinek élvezhetően tanítani még egy ennyira összetett Shakespeare-művet is.

A háttértörténet a színházigazgató bukásáról és annak következményeiről kísértetiesen emlékeztet a közelmúlt egyik hazai színházi botrányára, s ettől a regény különösen érdekessé válhat a magyar olvasó számára. De ez csak véletlen egybeesés. A kötet azért emelkedik ki a sorozatból, mert egyáltalán nem didaktikus,mégis hasznos lehet minden tanár számára. Valamiféle vezérfonalat nyújt ahhoz, hogy miként kellene, lehetne irodalmi műveket úgy feldolgozni, hogy diákjainkat értő olvasókká neveljük. És nem csak elmondja, hogyan lehet(ne) szórakoztató az irodalom tanulása, hanem maga is olvasmányos és szórakoztató. Az összes kötet közül ez olvastatta magát a leginkább. (Sajnálatos módon az e-könyv változatba a szükségesnél lényegesen kevesebb ’f’ betű került, ami az olvasás közben időnként zavaró. [Talán nem kellene ff, fl és fi ligatúrákat használni, akkor nem tűnnének el a digitalizáláskor. – A szerk.])

Jo Nesbø Macbethje skandináv krimi stílusban átírt remek olvasmány, ráadásul a kötet dizájnja (a brit eredetit átvéve) kilóg a sorozatból, és kifejezetten jól sikerült. Az újraírt Macbeth-történet egy kitalált északi városban játszódik, valamikor néhány évtizeddel ezelőtt, s mi másról szólna, mint a hataloméhségről, a hatalom veszélyeiről. Feszes, fordulatos sztori, számos csavarral, váratlan fordulattal. Kicsit hasonló ez a vállalkozás ahhoz, amikor egy rendező színpadon vagy filmvásznon valamelyik drámát mai környezetbe helyezi, akár kortárs szöveggel. Az igazi nagy bukfenc mindig az, hogy az újraírt történetben maradjon még éppen elég Shakespeare-ből, mégis az adott szerző műve legyen.

Az angol nyelvű kortárs zsidó irodalom legnagyobbja, Howard Jacobson magától értetődően A velencei kalmárt választotta Shylock a nevem című regénye (2016) alapanyagául.  A történet újramesélése során Shylock valamifajta időtlen figuraként pottyan a jelenbe, elsősorban kíséri a főszereplőt, a saját útját kereső Simon Strulovitchot. A Jacobsont ismerő olvasók számára meglepő lehet, hogy ebben a műben mennyire elemelkedik a szerző a mindennapi szóhasználattól. Ez a legfőbb eszköze arra, hogy megmutassa bizonyos zsidó sorskérdések örök voltát, megteremtve a kapcsolatot az Erzsébet-kori és a mai Anglia között.

Jeanette Winterson talán a legkevésbé ismert a magyarított művek szerzői közül. Többször nyilatkozott arról, hogy a Téli rege meghatározó volt élete, pályája során, így nem meglepő, hogy ezt a művet gondolta újra. A vihar mellett talán ez WS egyik legösszetettebb, legnehezebben értelmezhető, ugyanakkor műfajilag besorolhatatlan műve. Az időszakadék (2016) hasonlóan összetett írás, szereplői – nem királyok, királynék, udvaroncok és pásztorok, hanem befektetési bankárok, énekesnők, kertészek és fekete bőrű kétkezi munkások – az eredeti történet parafrázisában valós és az eredeti műből ismert, képzelt helyszíneket járnak be. Az eredetinél egyszerűbb, ám így is kacskaringós történet nem a sorozat legjobban sikerült darabja, de érdekes, irodalmi igényességű írás. A fordítás is hagy kívánnivalókat maga után, néhány szarvashiba sajnos elkerülte a szerkesztő figyelmét.

Anne Tyler Az ecetlány című regénye (2017) kellemes és szórakoztató olvasmány, de ennél nem több. Az amerikai szerző A makrancos hölgy (avagy A hárpia megzabolázása) történetét ültette át mai környezetbe, amelyben Katának apja tudományos munkássága érdekében kellene feleségül mennie az orosz Pjotrhoz, hogy a fiatalember az országban maradhasson. Ez a Kata kevésbé tűzről pattant és hárpiaszerű, mint az eredeti, ám talán az alapanyag sem Shakespeare legjeinek egyike. Kata-átiratból továbbra is maradnék a Csókolj meg, Katám! musicalnél.

Tartok tőle, hogy a sorozat kötetei, teljesen méltatlanul, nem szerepelnek a Kossuth Kiadó sikerlistáján (amihez bizonyára hozzájárultak a már említett, kevéssé lelkesítő borítók is), de remélem, a továbbiak is hamarosan olvashatóak lesznek magyarul. Az eddigiek mellett Tracy Chevalier, a Lány gyöngy fülbevalóval jól ismert szerzője helyezte Othello történetét egy mai iskolába, Edward St. Aubyn, az HBO-siker alapjául szolgáló Patrick Melrose-sorozat írója pedig Lear király történetét meséli újra egy megöregedett nagyvállalkozó sorsában. 2021-ben fog megjelenni Gyllian Flynn modern Hamletje, egyelőre a Hogarth-projekt utolsó beharangozott eredményeként.

Jo Nesbo

Jo Nesbø: Macbeth
Shakespeare újra sorozat
Fordította: Petrikovics Edit
Kossuth Kiadó, Budapest, 2018
536 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes webshop ár a kossuth.hu-n 3190 Ft,
e-könyv változat 2490 Ft
ISBN 978 963 099 1964

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A norvég Jo Nesbø a világ egyik leghíresebb krimiírója. Regényeit 50 nyelvre fordították le, és világszerte több mint 40 millió példányban keltek el. Ez a könyv pedig Shakespeare azonos című darabjának maira gyúrt verziója.

A polgármester, a drogbáró és a rendőrfőkapitány hatalomért folytatott vetélkedése szörnyű gyilkosságok sorozatához vezet. A fiatal és tehetséges nyomozó a város bűnbandájának felszámolására teszi fel életét, ám amikor sikerei nyomán magasabb pozícióba kerül, őt is megkísérti a hatalom csábítása.

A Shakespeare újra sorozat korábbi kötetei:

Howard Jacobson: Shylock a nevem (2016), 256 oldal, 2990/2542 Ft

Jeanette Winterson: Az időszakadék (2016), 240 oldal, 2990/2542 Ft

Anne Tyler: Az ecetlány (2016), 256 oldal, 2990/2542 Ft

Margaret Atwood: Boszorkánymagzat (2017), 320 oldal, 3200/2720 Ft