Szakértőknek ajánlom | Tolkien: Kullervo története

Posted on 2017. május 24. szerda Szerző:

0


Tóth Gergely |

J. R. R. Tolkien legtöbb műve halála után jelent meg, vagy azért, mert a szerző holtáig tökéletesítette, vagy azért, mert sosem szánta kiadásra. Ám az olvasói, sőt mára már tudományos kutatói igények – legtöbbször nagyon helyesen – erősebbnek bizonyultak a szerzői szándéknál.

Más gyűjteményes kötetek mellett a tizennégy kötetben megjelent History of Middle-Earth sorozat – amelyben a Középföldéről valaha is született írásait igyekezett bőséges jegyzetapparátussal közölni – olyan érdekes információkat kínál a Tolkien világa iránt érdeklődők számára, amiket egyik regényből sem tudnánk meg soha, de új színt adnak Középföldéhez.

Szintén nagy számban jelentek meg – és jelennek meg mostanában egyre inkább magyarul is – a nyelvészként írt tudományos munkái. A Verlyn Flieger által szerkesztett Kullervo története egy kicsit mindkét csoportba tartozik.

A kötet három részből áll, az első maga a Kullervo története. Ez Tolkiennek 1914 és 1916 között írt, első fikciós műve, amelyet a Kalevala azonos nevű hőse és az ő története alapján alkotott meg. Itt valójában összeolvasztotta a különböző irányokba mutató szálakat, itt-ott továbbfűzte vagy a saját szavaival mondta el az eredeti történetet.

A második rész a Kalevaláról szóló előadás kéziratának két verzióját közli le, végül következik a kötet szerkesztőjének, Verlyn Fliegernek az elemző tanulmánya, amely elhelyezi a Kullervót a szerző életművében.

Ha nem az életmű részeként – vagyis a Túrin történet előképeként – nézzük, akkor a Kullervo története önmagában nem túl jelentős. Érezhetően hiányzik belőle a szerző későbbi magabiztossága és alapossága. Ezt a művét nem vette elő évekkel vagy évtizedekkel később, hogy utólagos javításokat tegyen benne.

Az életmű részeként azonban fontos lépcsőfok. Számos későbbi szereplő vagy elem kezdetei, csírái megjelennek ebben az írásban, és a későbbi művek ismeretében az olvasó nagyon érdekesnek találhatja. Érdekesnek, bár nem túlzottan élvezetesnek, mert a stílusa még sokszor döcögős, ráadásul befejezetlenül ér véget, a történet zárásának vázlatával.

Stílus és élvezet tekintetében sokkal kiforrottabb a Kullervo után következő két előadás. Ebben a műfajban a szerző láthatóan gyakorlottabb és tapasztaltabb, és persze a kettő keletkezése között néhány év is eltelt. Tolkien nagy szeretettel ír a Kalevaláról, sokaknak meghozhatja a kedvét arra, hogy megismerkedjen ezzel a művel. Az enyémet is meghozta.

Verlyn Flieger tanulmánya részletesen elemzi a Kullervo eltéréseit az eredeti Kalevala-történettől, és sorba veszi a későbbi művekre – elsősorban természetesen a Húrin gyermekeire – gyakorolt hatását. Sok olyan apróságot észrevett, amit én nem, de azt kihagyta, hogy Musti kutya láthatóan Beleg Cúthalionnak éppúgy előképe, mint Huannak, még akkor is, ha Beleg történetesen tünde.

Mindezzel együtt úgy vélem, a Kullervónak sokkal inkább lenne helye egy olyasféle gyűjteményes kötetben, mint a Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről.

Összességében azonban a kötet tagadhatatlanul érdekes olvasmány. Mivel egy fiatalkori művel foglalkozik, sokkal közelebbről megismerhető általa Tolkien gondolkodása és lelkivilága, mint a későbbiekből, amikor már erősebben eltávolította önmagát a műveiből. Azt eddig is tudtam, hogy az időnként meglehetősen ellenszenves Túrin a sokkal ellenszenvesebb Kullervóból fejlődött ki – de azt nem, hogy mennyire személyes ügy ez Tolkien számára.

Tótfalusi István fordítása hűen követi a könyv különböző írásainak változó stílusát, pedig Tolkien műveinek fordítását nehéz munkának tartják.

J.R.R. Tolkien

J. R. R. Tolkien: Kullervo története
Szerkesztette: Verlyn Flieger
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2016
240 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes webshop ár 2542 Ft,
ISBN 978 963 405 5464

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

J. R. R. Tolkien első prózai műve a Kalevala egyik hőséről szól. Kullervo, Kalervo fia természetfeletti erővel bír és tragikus sors vár rá. Bosszút esküszik a varázsló ellen, aki megölte apját és elrabolta az anyját. De amikor eladják rabszolgának, ráébred, hogy a sors elől nincs menekvés.

Ha az olvasót Húrin fia, Túrin Turambar történetére emlékezteti mindez, nem véletlen: Tolkien ezen a legendán tanult meg prózát írni a költemények után, és vissza-visszatért hozzá egész életében.

Az első világháború szörnyűsége, a finn eposz szokatlan világa, Tolkien ébredező prózaírói tehetsége fonódik össze egy eddig még soha nem olvasott írás lapjain.