Tanulhatunk a tegnapból | Tarjányi Péter, Dosek Rita: Cselszövő

Posted on 2015. október 27. kedd Szerző:

0


Tarjányi-Dosek_Cselszövő-bor200Bedő J. István |

Emlékeztetek arra, hogy a Tarjányi Péter & Dosek Rita szerzőpáros trilógián dolgozik, melynek El­hall­gatott évszázad a gyűjtőcíme. Közismert im­már a vonzalmuk részint a kemény krimi, részint pedig a tényfeltáró irodalom iránt – és igen jól is ötvözik. Már a korábbi – szerbiai, vatikáni, illetve holo­kauszt vonatkozású – regényeikből is kiderült, hogy a legnemesebb fajta fikciós műfajt gyakorolják, nevezetesen azt, amelyikben a régészeti mód­szerekkel, cserepenként feltárt valóság darab­jait egészítik ki olyan szereplőkkel, esemé­nyekkel, kapcsolatokkal, amelyek az egészet teszik nem csupán hihetővé, hanem szinte valóságossá.

A közelmúlt európai történelmének minimum két olyan időszaka van, amelyet előbb gondosan dokumentáltak, majd ugyanilyen gondosan igyekeztek megszelídíteni, átmeszelni vagy teljesen eltüntetni. Az egyiket, a zsidóság tervszerű kiirtásának had- és polgári műveletét a holokauszt kutatói olyan pontossággal tudták feltérképezni, hogy szinte alig maradtak hézagok benne. Igazi újdonságot már nemigen lehet feltárni.

Nem így áll azonban az orosz (Nagy Okt. Szoc.) forradalom előkészítése, lezajlása – egyáltalán emberi és anyagi háttere. Amint létrejött a Szovjetunió, továbbá ahogyan Kelet-Európa a háború után erőszakkal piros lett, a vasakarattal terjesztett ideológia meg a munkásmozgalom története egyre több olyan momentumot tartalmazott, amit nem volt kívánatos átengedni a közgondolkodásnak. Láttunk már jó néhány retusált fényképet, ahonnan a politikai ellenfelek apránként eltűntek – de valójában a történelmi tablóról hiányzott még számos, eléggé megfoghatatlan és érthetetlen részlet. Működött az elhallgat(tat)ás gépezete.

De amit egyszer archiváltak, az előbb-utóbb felszínre vetődik. Az első kötetből (Forradalmár) megtudtuk, a szarajevói merénylet és a száműzetésben élő Lenin mögött milyen erők áll(hat)tak. A trilógia második része a Cselszövő címet viseli, de a szép archaikus kifejezés gyomorfordító tényeket ír le. Illetve itt meg kell állni egy pillanatra. A szerzőpáros ismét hangsúlyozza, hogy művük fikciós. Csakhogy amiként egy turmixban sem tudjuk elkülöníteni, meddig tej és honnantól banán, ugyanúgy talán csak mikroszkóp alatt lenne szétszedhető Tarjányi Péter és Dosek Rita kötetében (köteteiben), hogy mennyi a hírszerzői jelentésekből származó információ és mennyi a fantázia terméke. Kik és hogyan, milyen áttételekkel támogatták Lenin felfutását, ösztönözték a nagy háború lezárásának halogatását, majd gyorsítását. Miért váltogatta Lenin oly sűrűn az álláspontját stratégiai kérdésekben – és ezzel kik jártak jól?

És vajon kik és miért kezdtek pénzelni egy szélsőséges német csoportocskát, hogy ellensúlyt teremtsenek az orosz földről visszatérő német hadifoglyok oroszbarát hangulatkeltésének. Nagy-nagy pénzek, nagy-nagy korrupciók, nagy számban feláldozott katonák és civilek állnak, mozognak a háttérben. És erre az időszakra esik a cári család lemészárlása is. Ennek hiteles történetét – mint a könyv bemutatásakor a szerzőktől megtudtuk – modern képalkotási technológiával rekonstruálni tudták, a regényben pedig (a 21. századi gondolkodású) Ritter nyomozó fejti meg.

A Cselszövő cím a regény számos hősére ráillik. A háttérben álló tábornokokra, Leninre, a környezetében felbukkanó egykori cári tisztekre, de ugyanígy Sztálinra, sőt a színjáték második körfüggönye mögött álló machinátorokra: a német nagytőkésekre, az amerikai pénzemberekre.

A sok valóságos (vagy átnevezett) regényalak közül ismét kiemelkedik az immár szinte barátként megjelenő – bár változatlanul magázódó – Eszterházy gróf és Ritter rendőr nyomozó. Lenyűgözően modern emberek, tisztességük és becsületességük megkarcolhatatlan. És ráadásul humorral tudják kezelni az életveszélyt! Szakmai tudásuk fedezete pedig Tarjányi Péter maga.

Környezetük azonban bővelkedik kifinomult árulókban, hataloméhes köpönyeg­forgatókban, hűvös és szakmailag utolérhetetlen bérgyilkosokban. Az utóbbiaktól eltekintve (és a szerzők szándékától függetlenül) a hatalomvadász technikák működése áthallásokat kínál napjainkra is…

Végül pedig vissza kell vonnom az első kötetről írt néhány korábbi megállapításomat: nem olyan sok a fantáziafolt ebben a regényfolyamban. Korlátozottan kutatható hírszerzői jelentések sokasága alakult át fikciós történetté. (Mert hiszen ha száraz dokumentumtár lett volna belőle, aligha érdekelne ennyi olvasót…) Fikciósban viszont el lehet mondani azt a tényt is, ami még titok. (Számos, immár feltárt részlet elolvasható lesz Tarjányi Péter oldalán.)

Így viszont, elregényesítve Tarjányiék az olvasóra bízzák, elhiszi-e, hogy „bármilyen egyezés a valósággal csak a véletlen műve”.

Tarjányi Péter és Dosek Rita

Tarjányi Péter és Dosek Rita

Tarjányi Péter, Dosek Rita: Cselszövő
Elhallgatott évszázad trilógia, 2. rész
Libri Könyvkiadó, Budapest, 2015
368 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft
ISBN 978 963 310 5603

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Európa lángokban áll. Lenin hatalomra segítése kétélű fegyvernek bizonyult. Eszterházy gróf és Ritter nyomozó menekülni kényszerülnek, sarkukban orosz fejvadászokkal és egy német kivégzőosztaggal. A várva várt béke egyre távolabbinak tűnik, és az Osztrák-Magyar Monarchia két mesterkémjének nemcsak üldözőikkel, hanem a kialakuló új világrend zsarnokaival is le kell számolniuk.

Léteznek jó és rossz döntések, vagy a világ sorsa eleve elrendeltetett? Átírható-e a jövő, ha tudjuk, kik a formálói? Feláldozható-e a jelen a múlt igazságának kiderítéséért?

Tarjányi Péter és Dosek Rita a népszerű Elhallgatott évszázad-trilógia második kötetében ismét a 20. századi történelem egy sokat vitatott korszakát írja meg kalandregényként, de történelmileg pontos és hiteles ábrázolással.