Sebész ne féljen attól, hogy fájdalmat okoz, amikor vág. Nógrádi Gergely folytatta a nagy műtétet: olvashatóvá tette a tanuló ifjúság számára Mikszáth két regényét – a Szent Péter esernyőjét és a Különös házasságot, meg Móricz örök kötelezőjét, a Légy jó mindhaláligot.
A műtét nyilván fájdalmas, de Mikszáth és Móricz nem panaszkodik. Mikszáth már megszokta, hogy minden filmcsináló új forgatókönyvvé szabja meglehetősen nagy regényeit. Van bennük elég anyag, jut is, marad is. Móricz talán még hálás is, hogy önéletrajz szagú Misije gyerekkorát még zenés játékká is átfaragták, némi szénhidrátmentes édesítőszert cseppentve hozzá.
Ha valakinek fájhatott a műtétsorozat, az éppen az átdolgozó, Nógrádi Gergely. A végeredmény nagy erénye, hogy az olvasó gyerek – hiszen ennek a célközönségnek adta ki a Manó Könyvek – végig tud száguldani a fordulatokon. Megsűrűsödtek benne az események, nincsenek üresjáratok. Habár nagy híve vagyok az efféle átdolgozásoknak – erősen kedveltem az Egri csillagok és A kőszívű ember fiai megkurtítását – és érveimet minden fórumon szívesen megismétlem, de most kicsit elszomorodtam.
Mert midőn a szövegsebész az ollót vevé kezébe, úgy hullott a könnye, mint a könnyű tavaszi eső, mely halk szellővel jár kézen fogva. Az meg, ha olyan kedve támad, felkapja a mezei virágok illatát, meglibbenti a leányok virágos szoknyáját, s azt susogja nekik: Ugyan, ezeket a szép virágokat bújtassátok el a pipacsok és búzavirágok közé, hadd örüljenek neki az ég madarai.
Ezt az előző bekezdést csupán azért írtam meg Mikszáth stílusában, hogy látható legyen, miféle sorok maradhattak ki. Bélyi Veronka és Wibra Gyuri 53.000 szónyi esernyős történetéből talán 15.000-nyi lett. A szövegsebész (N. G.) kigyomlálta az anekdotikus kitérők javát is, melyek nem vitték előbbre különösebben a történet menetét. (Hanem az már igaz, hogy szépen szaporították a részletekben megjelenő regény fejezeteit, s ennek megfelelően az érte fizetett honoráriumot is.) Igen, a lassúdad mesélés volt éppen Mikszáth nagy erőssége. A fősodratba szőtt melléktörténeteket a felnőtt – kivált a sok idejével szabadon gazdálkodó idősebb – ember élvezettel hallgatta, olvasta, vagy éppen olvassa ma is. Ha megteheti. De nem mindenki teheti.
Az ifjú olvasó számára így is elég meglepetéssel szolgál, hogy Veronka elpirul, ha feleségül kérik, és hogy néhány évődéssel együtt eltöltött óra alatt virágba tud borulni a szerelem. Ám azon már csak egy felnőtt gondolkodik el, hogy a Különös házasságban Szucsinka plébános vajon mikor tudta megdönteni Dőry Máriát. (Ifjú gyermekeink, még ha nem is járatosak kellően a nemi élet gyakorlatában, a hasonló megfogalmazású filmcímről már hallhattak…) A Buttler gróf esete majdnem ötödére zsugorodott. Ebben csak az a kedvezőtlen, hogy a teljes műben az igencsak kalandosan megkötött házasság után éppen az egyház végtelen packázása adja a feszültséget, és a regény egyértelműen egyházellenes élét. (Felteszem, a mai felső papság sem szívesen szembesülne egy hasonló történettel, s a pör kimenetele sem lenne kedvezőbb a kényszerházasságba szorított polgárra nézve – akárhány leleplezett alávalóságért is kell manapság szégyenkeznie Róma szolgálóinak.)
Száz szónak is kevés a vége: a két Mikszáth-rövidítésből akaratlanul is elveszett Mikszáth java: a nógrádi mesemondó. De tekintsük úgy, hogy attól jön meg a kedve a már csontosodó fejű holnapi olvasónak, hogy elolvassa – küszködve, fejtegetve a szavak értelmét – az eredetit.
Ami hiányérzetet keltett bennem emitt, az különös módon örömet szerzett amott. Városi gyerek lévén (vagyis a határon belüli népesség egyötödéhez tartozva) annak idején magam is megszenvedtem a Légy jó mindhalálig olvasásakor Móricz hajdúsági szókincsét, a debreceni szóformálást, a reskontót [lottószelvény], a lutrit [lottójáték], a prepát [tanítóképzős hallgató], a peniperdát [helyesen: paniperda = kenyérpusztító], a karcert [zárka], az akasztófáravalót. Más kérdés, hogy nem elutasítottam, hanem megtanultam a szokatlan szavakat, gazdagodtam általuk.
A móriczi szöveg megtisztítása elvett ugyan a tájszólással, korfestő kifejezésekkel hitelessé tett szövegből, viszont megerősítette, mert érthetőbbé tette. A történet hatása nem csorbul attól, hogy Pósalaky úr Ugorjunk-ot mond (ugorgyunk helyett), a Lutristák vérszövetségének Lottókopók lesz a neve… Nyilas Misi koncepciós kihallgatásának durva hangütése pedig még hátborzongatóbbá válik, hogy mai nyelven dübörög elénk.
Persze itt is eltünedeznek (mint a Mikszáth-szövegeknél) némely részletesebb leírások – például ahogy Misi rácsodálkozik Orczyék lakására, vagy Bella szökésének lesz tanúja –, de ez nem ront az élményen. Nógrádi Gergely segítségével visszacsempészhetők a nemszeretem kötelezők a tananyagba, szerethető és – természetesen – nemkötelező formátumban.
Nógrádi Gergely
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / Különös házasság
Nógrádi Gergely tollából
Manó Könyvek Kiadó, Budapest, 2015
Klassz! sorozat 3.
256 oldal, teljes bolti ár 1290 Ft
ISBN 978 963 403 0485
A Szent Péter esernyője és a Különös házasság című regények Mikszáth Kálmán életművének talán legjelentősebb és legnépszerűbb alkotásai, mindkettő élvezetes, fordulatos, izgalmas cselekményű olvasmány, melyek méltán emelték a „nagy mesélőt” halhatatlan szerzőink sorába.
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Nógrádi Gergely tollából
Manó Könyvek Kiadó, Budapest, 2015
Klassz! sorozat 4.
256 oldal, teljes bolti ár 1290 Ft
ISBN 978 963 403 0492
A Légy jó mindhalálig egyik legjelentősebb és legnépszerűbb műve Móricz Zsigmondnak. A híres társadalmi regény Nyilas Misi, debreceni kollégiumi diák történetén keresztül ad hiteles korrajzot.
Olvass bele 
július 28th, 2015 → 10:29
[…] Új kritika a Nógrádi Gergely által rövidebbre húzott klasszikusokról. Az utolsó kettő egészen biztosan rosszul sikerült. […]
KedvelésKedvelés