Magyar klasszikusok újra elmesélve | Nógrádi Gergely: A kőszívű ember fiai, Egri csillagok

Posted on 2014. augusztus 4. hétfő Szerző:

1


Nógrádi_Kőszívű-Egri-együtt180Bedő J. István |

Szokásom – és nem is merném rossz szokásnak ne­vezni –, hogy időről időre előveszek egy Jókai- vagy Mik­száth-regényt, és újraolvasom. Gaz­dagságuk föl­frissíti fogalmazási képességeimet. Ajánlanám, ha merném, fiatalabb kollégáknak is, akik manapság újságot vagy online lapot írnak. De nem merem, mert sem idejük, sem szándékuk, gyakran még ké­pes­ségük sincs, hogy egy vaskosabb könyv hosszú leíró részleteiben el­me­rül­jenek.

Fölöslegesnek is tartják. A következményeit valamennyien tudjuk, akik még rendszeresebben olvasunk: ettől válhat olyan olyan lapossá és színtelenné a sajtó – és a sajtómunkások – túlnyomó többségének stílusa. Éppen ezért kaptam az alkalmon, hogy elolvassam A kőszívű ember fiait és az Egri csillagokat, ezúttal Nógrádi Gergely elmesélésében. (A 2008-as megjelenésű kötetek újabb kiadását a Manó Könyvek [Líra csoport] vállalta.)

2008-ban Nógrádi Gergely tette botránykő volt. A vitában elhangzó fő érveket nem érdemes tételesen felsorolni, a szentségtöréstől a Jókai és Gárdonyi megalázásáig minden előfordult bennük. Holott az idő igazolta: szükség van erre a munkára. Fölösleges hivatkozni (de azért megteszem), hogy ad usum delphini = vagyis a trónörökös használatára már a francia Lajosok (17–18. szd.) utasítására/számára is készül­tek egyszerűsített (nevezzük nevén: cenzúrázott) változatok, fontos, ismerni való művekből.

Fordításokkal kevésbé volt kegyelmes az idő: Swift Gulli­verjének közismert meséje csak árnyéka az eredeti szatírának, s ha nem tévedek, még a Don Quijote is szerkesztett változatban forgott a piacon. Shakespeare-mesék címmel a Lamb testvérek állítottak elő olyan szövegváltozatot, amely azóta bevonult az angol oktatásba. Fiatal koromban (nem tegnap…) Robin Hood történetének több verziója volt forgalomban, mégsem kiáltott senki hóhérbárd után. És fordítva is igaz: magam forgattam ötféle olasz fordítását A Pál utcai fiúknak, és már az első oldalakon látszott, hogy a kiadó átugrik, kihagy egyes részeket.

Visszatérve pedig a hazai vizekre: több generáció nőtt fel Várkonyi Zoltán filmes Jókai- és Gárdonyi-adaptációin. Nemeskürty István még az Egri csillagok szövetébe is belenyúlt a forgatókönyvvel (és jól tette), a Jókait filmvászonra adaptáló Erdődy János kitűnő stiliszta volt, sok történelmi regénye tette ismertté 50-80 évvel ezelőtt, hogy aztán mostanra szinte elfelejtsék. Erdődy is a tárgy, a szöveg megtisztításával foglalkozott, és hogy mennyire jól, azt a mai nézői reakciók is visszaigazolják: a párbeszédekben nem érezzük Jókai ódonságát.

Nógrádi Gergely tehát járt utat választott. Az újramesélő neve a 4. szövegoldalról a címlapra kerül – és a (nagy)szülők által jól ismert történet egyszerűbb nyelven, mégsem vulgarizált egyszerűséggel szólal meg. Mi ebben a jó? Talán elegendő, ha a száz-száznegyven év alatt végbe ment stílusváltozásra gondolunk. Az érzelmek kifejezése és leírása, ha az eredeti szöveget nézzük: eltúlzott, már szinte nevetséges. A tájleírás lényegesen kevésbé részletező, csak ott és úgy marad meg, ahol valami különleges fontossága van. Természetesen a tájak, időjárások és érzelmek (érzelmi viharok) párhuzamossága is jórészt eltűnik – de hát a mai olvasó mozgóképi világon nőtt fel, nem szükséges neki egy virághervadást, naplementét vagy hegycsúcsot leírni – de például a befagyott folyón korcsolyázást igen.

Néha egész fejezetnyi epizódok maradnak ki, hogy aztán egy bekezdésben felvillanjanak. Mármost ha a mai olvasó összeveti a két szöveget, akkor hamar kiderül, hogy a másodlagos fontosságú történetecske (pl. egy illegálisan elhajtott gulya) talán csak azért került bele az eredetileg folytatásos megjelenésű regénybe, hogy az olvasó hadd kapjon még három-öt napnyi epizódot, örvendezzen – az írót meg terjedelemre is fizetik… Ám a mai (pláne ifjú) olvasó nem örvendezne a hosszadalmas leírásnak. Azonkívül pedig: ezek a könyvek csak a 20. században lettek iskolai olvasmányok – pedig valaha felnőtteknek írták, ugyebár.

Az ereklyepolírozók számára az új kiadás minden fejezetében található néhány oldalnyi részlet az eredeti szövegből. Jó ez, kétszeresen is. Egyrészt a (nagy)szülő ellenőrizheti, mennyit változott az újrameséléssel a 19. századi mű. Másrészt, ha a gyerekkel elolvastatja emezt is, visszakérdezheti: Érted, amit olvastál? Mármost ha a válasz: neeem; uuuuncsiiiii; haggyááábékééén – akkor az indirekt elismerése az átiratnak.

Nógrádi Gergely a számos író-olvasó találkozón most még szórványosan, de azért már hallja a gyerekektől, hogy elolvasták a rövid változatot, és az meghozta étvágyukat a teljes szöveg megismerésére. Nagy a falat, talán most még bele is törik a bicskájuk (no, ezt a szólást sem nagyon ismerik, használják ma már…), de biztató a jelenség, és igazolja a kiadói sorozatcímet: Klassz! Klasszikusok klassz előadásban.

Nógrádi Gergely

Nógrádi Gergely

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Nógrádi Gergely tollából
Manó könyvek – Klassz!-sorozat
240 oldal, teljes bolti ár 1290 Ft
ISBN 978 615 538 5681

Gárdonyi Géza: Az egri csillagok
Nógrádi Gergely tollából
Manó könyvek – Klassz!-sorozat
272 oldal, teljes bolti ár 1290 Ft
ISBN 978 615 538 5674

Nógrádi Gergely: Az egri csillagok (Gárdonyi Géza nyomán)

Nemzeti történelmünk dicsőséges helyszíne az egri vár, amelynek 1552-es ostroma során kétezer hazaszerető ember győzedelmeskedett kétszázezer könyörtelen idegen támadó felett. Hiába a múló idő, Bornemissza Gergőék legendája minduntalan bűvkörébe vonja az épp felnövekvő nemzedékeket. Ám az Egri csillagok nem csupán a magyar emberek kedvenc olvasmánya: Gárdonyi Géza is a legjobb művének tartotta a sodró lendületű regényt.

Nógrádi Gergely: A kőszívű ember fiai (Jókai Mór nyomán)

Jókai Mór, a nemzet mesemondója mélyen hitt a forradalomban. Részt vett a 12 pont megfogalmazásában, és 1848. március 15-én este ott volt a Nemzeti Színház ünnepi előadásán. Más aligha írhatta volna hát meg a hazaszeretet legnagyobb magyar regényét, A kőszívű ember fiait.

A Manó Könyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt követve, ám rövidebb formában meséli újra a klasszikus irodalom gyöngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekművek a mai fiatalok számára is érthető és szerethető olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói örökség megóvásáért is síkra száll: a sorozat köteteit számos, az eredeti regényekből kiemelt szövegrészlet gazdagítja.