Browsing All posts tagged under »magyar_költészet«

Kegyetlen türelemmel | Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló

július 6, 2022 Írta:

1

Tóth Zsuzsanna | Nem is olyan régen valamiért újra leemeltem a polcról Nyerges András néhány meggyötört borítójú vékonyka könyvét, ám akkor még nem gondoltam, hogy kisvártatva a fia, Nyerges Gábor Ádám új verseskötete kerül a kezembe. Már évek óta érzem, hogy egyre nehezebb lépést tartani a kortárs irodalom bő termésével, kiválasztani azt, amit a magaménak […]

Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló (részlet)

július 6, 2022 Írta:

0

Ártatlan Helyszín utólag, persze, bármiből lehet. S oda, az elterjedt felfogás szerint, inkább csak az egyik szokott visszajárni, a másik kerüli, ha csak megteheti. Nem mindig teheti. Hát nézheti, amiből utólag a helyszín lett, ártatlan tereptárgyak szenvtelen együttesét. Emlékezhet utakra, melyek a helyszínen át vezettek, nem teljesen egyértelmű, pontosan mettől meddig tartanak a helyszínek, hogy […]

Szép versek 2017 (részletek)

szeptember 3, 2017 Írta:

0

KÁNTOR PÉTER Emléksorok egy szerelmes pékről Volt az a szerelmes pék, még a számítógép előtti korszakban, amikor a szerzők gépelt kéziratokat küldtek postán, vagy hoztak be személyesen a szerkesztőségekbe. Egy délelőtt tizenegy óra tájban váratlanul beállított a szerkesztőségbe egy fiatalember, két karja mereven előrenyújtva, felfelé fordított két tenyerén hatalmas, lepkekönnyű fehér papírral letakart tálca, tele […]

Magyar valóság lírában elbeszélve | Szép versek 2017

szeptember 3, 2017 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A szokásos könyvheti dömpingből számomra látatlanban is mindig fontos két kötet, a Körkép és a Szép versek. Nem volt ez másként idén sem. És mint már oly sokszor – most sem csalódtam. A Szép versek igencsak változatosra és tartalmasra sikeredett idén, köszönet érte a kötetet összeállító Szegő Jánosnak. A színes palettában megjelennek […]

Dudorászó | Lackfi János: Szóvihar

szeptember 9, 2016 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna |  „A költészetben avval érhető el a legnagyobb hatás, ha a költőnek sikerül olvasóját meglepni valami ismerttel.” Ivo Andrić Költők gyermekeként felnőni bizonyára egyszerre lehet gyönyörű és gyötrő dolog. Valahogy mindig ez jut eszembe, valahányszor Lackfi Jánossal, megnyilvánulásaival, írásaival találkozom. (Szülei Mezey Katalin és a nemrég elhunyt Oláh János, a Kilencek költői; amikor […]

Működteti a WordPress.com.